Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám
2008. OKTÓBER 5., VASÁRNAP 5 SZTORI Modern kalózok Afrikától Malajziáig 2007-ben összesen 263 alkalommal csaptak le a tengeri rablók a Piracy Reporting Centre (PRC), gúnynevén a „nemzetközi kalózfigyelő" adatai szerint. A legtöbb támadás Indonéziában, a Ma- lakka-szorosnál és Szomália mellett, az Ádeni-szoros környékén történik: ezen a két hajózási útmnalon halad át évente a világkereskedelem ötven százaléka. A kalózkodásból származó nyereség a PRC szerint elérheti az egy- milliárd dollárt. Csak tavaly harminc halálos áldozata volt a kalóztámadásoknak. ír tóhadjáratra készülnek Afrika szarvánál: az Egyesült Államok és Oroszország után az Európai Unió is csapatokat rendel a térségbe. Farkas Károly Történelmének első büntetőexpedíciójára indul az Európai Unió, miután a tagországok védelmi minisztereinek franciaországi találkozóján tíz ország, köztük Franciaország és Németország jelezte, hogy kész részt venni a Szomáliái partok mellett garázdálkodó kalózok elleni, novemberre tervezett európai katonai műveletben. A hadművelet inkább irtóhadjárat lesz, mintsem valódi háború, a kalózoknak ugyanis hiába vannak rakétavetőik és gépfegyvereik, apró motorcsónakjaik aligha vehetik majd fel a harcot a nehézfegyverzetű hadihajókkal. Az egyébként veszélyes kalandokba ritkán sodródó uniós tagországoknál a szeptember 18-ai kalózakció volt az utolsó csepp a pohárban: a tengeri rablók akkor hatalmukba kerítettek egy ukrán teherhajót, amely 33 darab T-72-es tankot szállított volna Kenyába. Az már csak a hab volt a tortán, hogy a hajó raktereiben több mint száztonnányi gránátvetőt, lőszert és robbanóanyagot találtak. Sandokan kései utódai azonnal felismerték a rakomány értékét: több mint 24 millió eurót, azaz csaknem hatmilliárd forintot követelnek az ukrán hajó - és rakománya - elengedéséért. A hajó kapitányán immár a váltságdíj sem segít: az ukrán tengerész tisztázatlan körülmények között életét vesztette. Ez az összeg az elmúlt évek messze legmagasabb váltságdíja: szeptember elején egy vegyi anyagokat szállító maláj teherhajó 1,4 millió euróért folytathatta útját. A hajózási társaságok a legtöbb esetben inkább fizetnek, mintsem kockáztassák a legénység és a rakomány épségét. A kalózkodás a lakosság legfontosabb bevétele a polgárháború szaggatta Szomáliában: egyedül a legnagyobb kalóztanyaként emlegetett Eyl városa harmincmillió eurónyi (hétmil- liárd forintnyi) váltságdíjat zsebelt be eddig 2008-ban. Ehhez képest a várost magában foglaló, magát egyébként függetlennek mondó tartomány éves költségvetése alig több mint a bezsebelt összeg fele. Nem csoda, hogy Eyl, a kalózparadicsom Afrika egyik leggyorsabban fejlődő városa: gomba módra szaporodnak a parton az örömtanyák, a kocsmák és a kalózvezérek minden luxussal felszerelt villái. De senki sem ringatja magát ugyanis abban az illúzióban, hogy nem megrendelők állnak a támadások mögött. A tengeri rablókat olyan cégek, szállítmányozók bérelik fel, akiknek nem drága néhány százezer dollár a konkurens hajójának elrablásáért. Az üzletág kiterjedtségére utal, hogy a kalózok Szomáliái „otthonuktól” ezer kilométeres távolságban is rátámadnak a hajókra, pontos információik vannak az útvonalukról, és a felszerelésük is az amerikai, európai, valamint orosz fegyvergyárakból származik. A nyálkagomba tudja a kiutat ignobel Anti-Nobel-díjak haszontalan kutatásokért Mi a közös egy sztriptíztáncosnőben és egy macskabolhában? Mindkettőt előszeretettel vizsgálják meg közelebbről tudósok. A természetesen kizárólag tudásszomjtól hajtott kutatók ezek után olyan eredményeket publikálnak, amelyekből megtudhatjuk, hogy a sztriptíztáncosnők is „tüzelnek”, és a kutyabolhák magasabbra ugranak, mint a macskabolhák. Ilyen és ehhez hasonló, komolynak csak nagy erőfeszítéssel nevezhető kutatásokat 1991 óta jutalmazzák antí-Nobel-díjjal. Az IgNobelnek nevezett kitüntetést vidám, karneváli hangulatban, diákos humorral fűszerezett beszédektől kísérve adják át kollégáiknak igazi Nobel-díjasok az Egyesült Államok egyik legrangosabb egyetemének, a Harvard- nak a dísztermében. Idén a sztriptíztáncosnők ciklusait, illetve a bolhák ugrási szokásait figyelemmel kísérő kutatások mellett is előkerült néhány igazi gyöngyszem a tudomány világából. A békedíjat például egy svájci szervezet nyerte, amely kiállt a növényekkel szembeni emberibb bánásmódért, és morálisan tarthatatlannak nevezte a fűnyírást. Természetesen a magyar újító szellem itt is elismerést aratott: korábban Teller Ede például életműdíjat vehetett át, de a mű megalapítása óta már több alkalommal győzedelmeskedett hazánkfia. Idén a kognitív tudományok kategóriájában Tóth Ágota, a Szegedi Tudományegyetem fizikai-kémiai tanszékének docense is szerepel a díjazottak között. Japán kollégáival azt kutatták nyálkagombák segítségével, hogyan lehet egy labirintusban két pont között a legrövidebb utat megtalálni. Az eredmény a Natúré folyóiratban jelent meg. „A tudományos vüágban sem előnyt, sem hátrányt nem jelent ez a díj - mondta lapunknak Tóth Ágota. - Azt vizsgáltuk, hogy a legrövidebb út meghatározásához milyen fizikai, kémiai folyamatokat használnak a nyálkagombák, de én a kísérletek végrehajtásában nem vettem részt”- mondta az egyetemi docens. A kutatónő Japánban volt ösztöndíjas, itt lépett vele kapcsolatba Toshiyuki Nakagaki, a nyálka- gombákkal foglalkozó kutató. Tóth Ágota autokatalitikus reakciók lejátszódásának tér- és időbeli vizsgálatával foglalkozik, amelyre közérthető példaként az erdőtüzek terjedésének a vizsgálata is említhető. ■ É. S.-F. K. . Többet keres, ha tüzel A LEGTÖBB EMLŐSÁLLATHOZ hasonlóan az emberek nőnemű egyedei is tüzelnek - ezért a megállapításért kaptak IgNo- belt az új-mexikói egyetem kutatói. Sztriptíztáncosnőket figyeltek meg, feljegyezve műszakjaikat, menstruációs ciklusukat és a kapott borravalókat. Kiderült, hogy akik nem használtak fogamzásgátló tablettát, jóval a. több pénzt kerestek a termékeny í periódusukban: az átlagos £ 290 dollárhoz képest 395-öt. HIRDETÉS
