Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-04 / 233. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 4., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Felhők között a felső tízezer, a gazdagság nem gazemberseg Közösséget teremtő skanzenek konferencia Minden évvel egyre több pénz jut a hazai tájházak fejlesztésére Folytatás az 1. oldaltól) Eurómilliókban is mérhető a full- extrás somogyi lakóingatlanok ára. Lovak, medence, dísztó, fü­ves repülőtér vagy helikopterle­szálló pálya. A sokat látott ingat­lanosokat is álmélkodásra készte­ti. Egy időben a tengerparti hor- vát ingatlanokat, az 50-100 millió forint fölötti luxusjachtokat is ke­resték, mára ez alább hagyott.- Aki megtehette, már megvet­te, de a távolság, a karbantartás miatt egyre többen inkább bérel- tetik a nyaralóikat, és egyre több gazdát is cserél - mondja Boldi­zsár Balázs ingatlanközvetítő. Azt tapasztalja: ami korábban luxus­nak számított, a központi porszí­vó vagy a riasztórendszer, ma már nem az. Utóbbi a vagyonvé­delem miatt nélkülözhetetlen. Az automata öntözőrendszer, a ker­ti medence sem kirívó manapság. ■ A városokban nincsenek kertek, melyekben elfér­nek a jómód kellékei. Az ingatlanpiac értékellenőri oldalán dolgozó szakember sze­rint az ingatlanok többsége legfel­jebb 25-30 millió forintért kel el Somogybán, az afölötti ritka. A korábbi 100 millió forintos luxus­adó idején Kaposváron öt, a Bala- ton-parton 20 ingatlan került a nyüvántartásba. A legkomolyabb lakóházakban a beltéri medence számít luxusnak, annak ugyanis 2-300 ezer forintba is kerülhet a téli fűtése. Az átlag 1,6-3,5 millió forintos jakuzziból néhány fo­gyott Kaposváron, a Roberto áru­ház ma már csak hidromasszázs- kabint tart. Ezek 264 ezer és 1,8 millió forint között vásárolhatók meg zenével, fényekkel. A szociológus fontosnak tartja kiemelni: mint egyéb társadalmi jelenségekben, ebben is veszé­lyes az általánosítás. - Érdemes megfigyelni az önkéntes szegre­gációt, amikor a jómóddal az azo­nos társadalmi rangú családok la­kóparkokba zárkóznak - mondja Filebics Magdolna. Ez Somogy­bán nem jellemző, itt a külterüle­ti kiköltözésre, a figyelő tekinte­tek előli diszkrét elvonulásra akadnak példák. - Fontos, hogy a gazdagság ne gazemberség­ként csapódjon le a közgondol­kodásban, amiben a felső tízezer­nek is komoly a felelőssége - tet­te hozzá. ■ Balassa Tamás Szennában sokan megfordulnak. Az immár harmincesztendős szabadtéri gyűjtemény a kirándulócsoportok kedvelt célpontja A tájházak sokkal többről szólnak, mint ami a szá­mok mögött van. Beszél­nek vidám rendezvények­ről, közösségekről, a kul­turális turizmus értékei­ről, hagyományokról. Jakab Edit Ez hatotta át a Magyarországi Tájházak VI. Országos Találko­zóját a Szennán. A négynapos konferenciát a Szennai Szabad­téri Néprajzi Gyűjtemény 30. év­fordulóján rendezték meg, ám a résztvevők az ünneplés és a kul­turális programok mellett szá­mos új, hasznos információval is gazdagodnak a szakmai előadá­sokon. A konferencia tegnapi napján SchneiderMárta kulturá­lis szakállamtitkár arról szólt: az országban jelenleg mintegy háromszáz tájház található, en­nek hatvan százaléka rendelke- _ zik muzeális intézmény számára | működési engedéllyel, ez feltété- | le annak, hogy pályázhasson a J különböző forrásokra. Tavaly I háromszázezer látogatót regiszt­ráltak a tájházak, a különböző rendezvények résztvevőivel együtt ez milliós nagyságrendű számot jelent. 2006 és 2008 két kulcsfontosságú év a tájházak életében. 2006-ban a Tengertánc Pályázat volt az első, amelyet cél­zottan a skanzenek számára ír­tak ki. Ötven intézmény összesen Ötvenmillió forintot kapott. Az idén a reneszánsz év alkalmából száztízmillió forint volt a pályáz­ható keret a Tájházak a közössé­gért című programban, s ebből kilencvenkettő skanzen nyert kü­lönböző célra: épületfelújításra, a gyűjtemény megújítására, kiad­ványokra, programokra. Szennában kilencmillió forin­tos beruházás valósulhat meg, hétmilliós pályázati támogatás­sal. Egyebek mellett a fogadó- épületben korszerű közösségi és kiállítóteret alakítottak ki, elkez­dődött a skanzenben egy új kiál­lítási egység, a szennai temető kialakítása, és tervezik a rinyakovácsi porta felújítását is, melyben a népi életmód élmény­szerű felelevenítését, a pajtában különféle népi mesterségek be­mutatását szeretnék megvalósí­tani. Az államtitkár hozzátette: a tájház-program jövőre is folyta­tódik, s az ideinél biztosan nem kevesebb forrás áll majd rendel­kezésre. Kiemelt cél lesz az e-táj- ház program, illetve szeretnék elérni azokat is, akik az eddigi pályázati támogatásokból vala­mi miatt kimaradtak. Új támogatások AZ OKTATÁSI És KULTURÁLIS Mi­nisztérium tájház-programjával párhuzamosan a hamarosan megjelenő Új Magyarország Vi­dékfejlesztési Program is jelen­tős támogatási forrásokat bizto­sít falumegújításra, a vidéki örökség megőrzésére. Tetőt javít, segélyt oszt a református lelkész csendes nap A szórvány is Isten országa. A végekért mégsem kapkodnak a végzős teológusok Előfordul, hogy néhányan ülnek a padokban, mégis ugyanúgy kell hirdetni az igét, mintha tele volna a templom. A somogyi re­formátus egyházmegyében is na­gyon sok szórványgyülekezet van. Ezekről beszélt Kása István, Szánk lelkésze Csurgón azon a csendes napon, amit a megye lel­készeinek szerveztek. A somo­gyi református egyházmegyében 71 református anyaegyházköz­ség és 239 szórvány van, utóbbi­ban él 1772 ember, akikről tud az egyház és 811, akikről nem, no­városokban tele a padsorok, másutt csak esküvőkön telnek meg ha a népszámláláskor reformá­tusnak vallották magukat. Kosa István elmondta: végzős teológusként kérdezték őket: ki készül a végekre? Hallgatás volt a válasz, noha a történelemből tudjuk, hogy régen a legkiválób­bakat tették a végekre. A 3135 településből még nyolcszázban sincs helyben lakó lelkész. A 3135 település egynyolcad ré­szén él a lakosság háromnegye­de. Debrecen 17 gyülekezetében például annyian vannak, mint 2000 másik településen, ahol a legkevesebb református él. Sok­szor balkáni állapotok jellemzik a templomokat, parókiákat, rosszak az épületek. Emellett a szociális és kulturális környezet is hagy kívánnivalót, ráadásul a szórványokban a lelkész a min­denes: kántor, prédikátor, se­gélykolduló, tetőjavító egyben.- Minden racionalitás elle­nére a szórvány is Isten orszá­ga. 2000 éve még mindenki Je­ruzsálemre koncentrált, és lám, Betlehemben született a Meg­váltó. ■ Varga Andrea Köyt, sőt még saruiét is faltam a kaposvári török Dönerben étlapozó Európainak is fogyaszthatóvá butították az ízeket, a húst nullás borotvára hajazó géppel vagdossák Megyei gasztronómiai körsétára invitáljuk olva­sóinkat: sorozatunkban megpróbáljuk a vendég szemszögéből bemutatni a somogyi éttermeket. Özv. Zimbabwei Kálmánné Megnyitottunk! - írták ki a kira­katba. Isztambul? Szultán? Va­jon milyen nevet adtak a Kapos­váron nemrég megnyílt török ét­teremnek a vezetői? - találgattak ismerőseim. Nos kiderült: Dö- nerre keresztelték, ez a görög gyros török neve. S nem vélet­len: amikor a pincérnőre bíztuk, hogy az egyik fogás az legyen, amit ő is szívesen fogyaszt, ak­kor dönert tett elénk. Borjú- vagy csirkehús a töltelék, meg ká­poszta, paradicsom, uborka, hagyma és speciális szósz. De e rendkívül finom étek titka a helyben sütött pita. Persze még mielőtt beleha­raphattunk volna a dönerbe, meg kellett küzdenünk az ét­lappal. Coban, Karisik - ezek például saláták. A Cacik és a Peymir tabagi előétel. A desz- szertek között van Söbiyet, Sekerfahre és Sütlüas; utóbbi a tejberizs török módra. Még sze­rencse, hogy mindenhová oda­írták magyarul, hogy milyen alapanyagokat használt a sza­kács, sőt sok ételről fotót is mu­tatnak. így azért valamivel köny- nyebb... Végül előételnek sarmát vá­lasztottunk. Négy darab, fűsze­rezett rizzsel töltött szőlőleve­let káposztaágyra helyeztek, s meglocsoltak joghurttal. A rizs az én szájízem szerint lehetett volna fűszeresebb is, olyan Értékelés SZEMÉLYZET (1-10 pont): Hiba nélkül KÖRNYEZET (1-10 pont): Szolid tér, de tiszta |KJ ÉTEL (1-20 pont): Egzotikus íz, nagy adag J semlegesnek tűnt, a káposzta viszont friss, a joghurt pedig egészen különlegesen érdekes s finom. Ez biztosan látott te­jet... A Köy-saláta a káposztával kevesebb, de olajbogyóval és főtt tojással több, s van benne apróra vágott paradicsom, uborka, káposzta és hagyma is. Kértünk egy döner-tálat; tar­talma mint a kézbe fogva ehető döneré, de az adag hatalma­sabb. A csirkehúst rövidebb, a borjúhúst pedig ugyancsak vé­kony, de meglepetésszerűen hosszú csíkokra vágták a tűz mellett forgó rúdról egy nullás borotvára hajazó géppel. A vé­gét meg sem tudtam enni; ígér­ték, hogy becsomagolják, aztán mégis ott maradt. Sajnáltam nagyon. Egyébként a számla végösszege 4130 forintra rú­gott, amit nem sokalltam. Kár, hogy egyelőre nem lehet étke­zési jeggyel fizetni. A személyzet udvarias. Min­den találkozásnál megkérdez­ték, hogy finom volt-e, amit elénk tettek. Igennel válaszol­tunk. így volt ez akkor is, ami­kor egy kis pohárkában (ná­lunk ilyenből inkább pálinkát isznak, vagy friss bort kóstol­nak) felszolgált teába kortyol­tunk bele, bár különlegesnek azért nem nevezhető. Az Efes sör azonban bár jellegzetesen pilseni típusú, érdekes ízhar­móniát képvisel. Ha nekem nem is, de sokak­nak biztosan örömöt jelent, hogy ezeket a különleges - de az eredeti törökhöz képest azért az európai gyomorhoz „lebutí­tott” - ízeket meg lehet kóstolni vegetáriánus kiadásban is. Aki esetleg leenné magát valamely szósszal, annak jó hír, hogy a vizesblokk nem csak tiszta, de tágas és modern is. - Komolyan gondolják, hogy felfuttatják ezt az éttermet - ez jutott eszembe, amikor beléptem. Csak azon fi­lozofáltam: Győr után miért ép­pen Kaposváron nyitottak üzle­tet? Nekem persze jó, ráadásul mindenképp vissza kell men­nem, mert nem ettem még dü- rümöt falafellel...

Next

/
Thumbnails
Contents