Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-31 / 255. szám

15 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 31., PÉNTEK KULTÚRA&HIRDETÉS Ahogy tetszik, és ahogy tetszhetne színház Szerelmesen lángoló tűz híján néhol olvasópróbát idéz a Shakespeare-előadás Babarczy László vígjáték-rendezésének egyik jelenetében Varga Zsuzsa, Kelemen József és Grisnik Petra Eszébe ne jusson, kedves olvasó, kritikai nyomás­nak engedve nem menni színházba. Ez legyen a legutolsó ok, ha már. Ez is itt egy adalék csupán: szívtájék-nyomás egy ha- lovány színjáték után. Balassa Tamás Ezer és egy indok van arra, ami­ért a szenvedélyes pezsdület és a magával ragadó tünemény gyengélkedése ellenére sem sza­bad kihagyni a Csiky Gergely Színház legutóbbi nagyszínpadi bemutatóját, az Ahogy tetsziket. Amint a második életre szóló szerelemnek is hálás az ember, elősegíti szemének felnyitását vagy ép­pen szemhunyását, úgy Shakespeare szövete is fontos anyag az érzelmek iskolájában. Babarczy Lászlót érteni vé­lem, amikor a minimalista esz­köztárra keresek magyarázatot. Elvetem azt a megoldást, bete­ges belátom, hogy a drága zené­sek miatt szűkös büdzsé akadá­lyozta a színházi varázs megte­remtésében. Shakespeare-t le­hetséges csak a színészetre ala­pozni. Babarczy tehát nem ci­zellálta agyon a színházát, vég­telenül egyszerű a díszlet (Bátonyi György mv. munkája), melyet egy egész előszínpadot betöltő mobil rács választ el a publikumtól. A nézőtér itt a francia hercegség fényűző pom­pája, Frigyessel, a trónbitorló öccsel, a rácson túli világ pedig az ismeretlenségében félelme­tes ardeni erdő. Ez lehet akár a lecsupaszított, valódi értékek­hez visszatévedő emberi kap­csolatok jelképe. Az erdőt a fer­de forgószínpadra és a körülötte lévő térbe állított nyegle, fehér fatörzsek illusztrálják. A történetmesélés a szövegre, a társulatra nehézkedik. A tár­sulat azonban akkor a legkeve­sebb, amikor a legnagyobb számban van a színpadon. Min­denki színész, a látvány még­sem színház. A szöveg beragad a mondatokba, nem ráz meg, nem kavar föl. A játék Sarkadi Kiss János megjelenésével kezd érdekessé vál­ni. A kétszeres Ko­mor-gyűrűs - az utóbbit alig két hónapja kapta - csalhatatlan érzékkel formálja szerepeit, bár most Orlando szerepében kevés partnere van. A működő kap- csolatok egyike Rosalindához, a száműzött herceg lányához kö­ti, akit Nagy Ilona alakít szeret- hetően. Kettejük között szikrá­zik a levegő, s ha együtt vannak a színpadon, drukkolok nekik. A lángoló érzéseit sihedergú- nyával elfedő leánynak, s a sze­relméért végletesen rajongó bajvívónak, aki még azt is vál­lalja hűsége bizonyságául, hogy a látszat-ifjúnak teszi a szépet. Shakespeare tanításának má­sodik leckéje Phoebe és Silvius civódó kapcsolatát taglalja. Rosalinda hevesen inti meg a fennhéjázó pásztorlányt, amiért kőszívvel tekint a kegyeiért es­dő fiatalemberre. Német Móni­ka és Fándly Csaba jó. úton jár. Lesz ez még szélsőségesebb, harsányabb és élettelibb, hogy hihető legyen: Phoebe fülig bele esik a deli daliának vélt Rosalindába. Az Ahogy tetszik, úgy a da­rab, mint az előadás erénye Pró­bakő sziporkázása, Kelemen Jó­zsef alakításában. Karakter nem marad szárazon, ha ő ölti magára jelmezét. Grisnik Petrá­val, a társulat egyik legfiata­labb üdvöskéjével formál sze­relmespárt, amennyiben elkép­zelhető ez egy furtonfurt okos­kodó, éles eszű bolond és egy érdekes arcú agrárnémber vi­szonylatában. Kamaraszínház. Ez jut eszembe, s szeretnék közelebb kerülni az arcokhoz, a szemek­hez. A színi nagyítás ugyanis elmarad, stúdióban működhet­ne. Szeretem a második felvo­nás elején viharkabátban fel­zengő érces férfikart is, és alig várom, hogy a muzsikában is kiváló Némedi Árpád - és a most hozzá társuló - Rácz Pan­ni és a többi zenész édes-bús fergeteget hangoljon a színre. Utóbbi fuvolajátékával és JJymen megtestesítőjeként, lé­leksimogató hangjával lopja be magát a szívembe, a most tün­dén apródként daloló Varga Zsuzsa mellé. Szula László a színháztörté­neti monológgal - Színház az egész világ - ébreszt reményt a mizantróp gondolkodó, Jacques szerepében. Nyári Oszkár most is megvillantja ősenergiáit, az ikonikus Kovács Zsoltnak vi­szont csak egy szolgaszerep, s egyetlen működő poén jut. Leeső Péter a száműzöttet, Ka­rácsony Tamás a száműzőt igyekszik beleilleszteni a kusza puzzle-ba: az eredeti mű erős vonulata súlytalanul kerül a színre. Egy remek társulat iz­zad vért az összhangért, de csak ideig-óráig sikeresen, na­gyobb részt fásultan, motiválat­lanul, kedvetlenül. Shakespeare, Babarczy, Csiky - ennél egyenként is erő­sebb, ötletesebb, átütőbb. ■ Shakespeare szövete is fon­tos tananyag az érzelmek is­kolájában. HIRDETÉS I á i

Next

/
Thumbnails
Contents