Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-25 / 250. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 25., SZOMBAT 11 KULTÚRA&SZÓRAKOZÁS Fejben lebontotta a Kocka utcát bandó Könyveiben teljesedik ki az ismert humorista, csak szilveszterkor viccel Farsang Dömét is vitték Egerbe a csokonyai szépkoruak Délután gyerekelőadást, este felnőtteknek szóló műsort adott Nagy Bandó András Nagyatádon. Humoristaként ismerte meg az ország, de az elmúlt években már mesekönyvei és regénye kapcsán hallhattunk többet róla. A gyerekekkel éppúgy szót ért, mit a felnőttekkel. Saját bevallása szerint talán még. jobban. Csikós Magdolna- Mikor vált a humorista könyvíróvá?- Tulajdonképpen mindig és sosem. Hiszen mindkettő én vagyok. Az ország valóban a humor révén ismert meg, de a könyveim, a verseim, a regényem éppúgy a sajátom, mint a humorom. Valamennyi munkám egy rész belőlem. Mindig szükségem van az általam fontosnak tartott dolgok, értékek közvetítésére. Volt, amikor ezt a kabaréban találtam meg, most pedig jobbára inkább a könyvekben.- Hogyan fogadták az emberek, amikor a nevettetőből egyszer csak regényíró lett?- Azt tapasztalom, hogy hiányolják azt a fajta humort, amit én képviseltem, képviselek. Ez sokszor elhangzik dedikálások kapcsán is. Sokan kérdezik, hogy mikor térek vissza a kabarészínpadokra. Ez természetesen jó érzés a számomra, de ennek ellenére sem érzek maNagy Bandó András 1947. november 12-én született Deszken. 1963-1975 között a Délma- gyarország és a szegedi Egyetemi Lapok karikaturistája. 1975-től előadóművész. 1982-ben első díjat nyert a II. humorfesztiválon, ’84 óta szabadfoglalkozású művész. 1987-BEN JELENT meg első könyve, az Úton-útfélen. Azóta közel húsz könyi'et írt, melyet lányával, Nagy Natáliával közös kiadójuk gondozásában jelentetett meg. Bandó versei ma már tankönyvekben is szerepelnek. Nagy Bandó: Nem vagyok kíváncsi azokra az emberekre, akikről ma viccet lehetne gyártani gamban indíttatást arra, hogy ismét csak a humorral foglalkozzam. Egy-egy jó jelenet megírásához figyelni kell a napi történéseket az országban, „képben” kell lenni a politikai eseményekben, tévéműsorokat, showkat kell nézni. Többségében olyan emberekre kellene odafigyelni, kapcsolatot tartani, akikre én ma már egyáltalán nem vagyok kíváncsi. Mindehhez pedig nincs kedvem. Aki kedvel, akár ismeretlenül is, az megértette, hogy a könyvekben mutatkozik meg az igazi énem. Ez az én azonos azzal, akit megismertek a Kocka utca vagy a többi ismertté vált kabaréműsorom kapcsán.- Eltökélte: sosem lesz már többé Kocka utca?- Abban a formában, amiben volt, nem hiszem. A szilveszteri kabaréban lesz egy számom, arra már most készülök, de nem csinálok titkot belőle, hogy a készülő könyveim százszor jobban érdekelnek.- Véleménye sincs az országról?- Dehogy nincs. Ám büszke vagyok rá, hogy sem focicsapathoz, sem párthoz, sem valláshoz nem vagyok elkötelezett, vagyis semmilyen fanatizmushoz nem csatlakoztam soha. Ebből következően döbbenten figyelem, ahogy az emberek megkülönböztetik egymást akár pártszimpátia, vallás vagy népcsoport szerint. Számomra az emberi értékek fontosak, egyre inkább, és ezt bizony hiányolom a közéletből is. Nem csak nézték, ki is próbálták a pantomimet Olasz diákok jártak a somogyi szarvasfarmon Játsszunk pantomimet címmel interaktív dramatikus játékra hívták a nagyatádi iskolásokat a Művelődési Házba. A Gábriel Gabro művésznevű pantomimelőadó és társa, Patka Heléna az Országos Tini Könyvtári Napok keretében látogatott el Nagyatádra, ahol a gyerekek nem csak nézhették az előadást, de részesei is lehettek. Megtanulhattak néhány alapmozdulatot, és a különös kommunikációs játék kulissza- titkaiból is elleshettek néhányat. A programra az Országos Tini Könyvtári Napok keretében került sor, melyet a Városi Könyvtár és a Művelődési Ház együtt szervezett Nagyatádon. ■ Cs. M. A nagyatádi gyerekek is megtanulták a mozgásművészet alapjait Cukorgyár- és szarvasfarm-láto- gatás, fővárosi kirándulás - ez is szerepel az olasz középiskolások somogyi programjában. A Róma közeli Latinából érkeztek a diákok. A toponári Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakközépiskola hívta meg a küldöttséget.- Ezúttal 37 tanuló és három tanár jött a tíznapos szakmai gyakorlatra - mondta pénteken Torma Sándor igazgató. - Színes programokat állítottunk össze számukra; több élelmiszer-ipari nagy vállalatot keresnek fel, s kisebb agrárcégek tevékenységével is megismerkednek. A két iskola húsz éve áll egymással kapcsolatban. ■ Harsányi Miklós Kiváló koreográfia, magas szintű kreativitás, remek alakítások - röviden így összegezte a zsűri a csokonyavisontai szépkorú- ak teljesítményét Egerben. A Borostyán Nyugdíjas Klub 22 tagú hagyományőrző csoportja díszvendégként vett részt az országos színjátszó találkozón. A Farsang Döme temetése Torockón- című népi játékot, illetve „Ötven év nagy idő” címmel vidám jelenetet mutattak be. Az utóbbit olasz diákok „írták”; Rómeó és Júlia egymásra találásáról szólt. Sirató beszédek, csattanós poénok, népi mondások és táncok színesítették darabjaikat. ■ Vaskos humor, csattanós poénok és táncok színesítik a visontai idősek produkcióját. Mindenütt sikerük van. Előadásuk láttán nemcsak a vastaps, az elismerés sem maradt el. Mintaértékű minősítést kaptak, míg Jekl Józsefné, a csoport művészeti vezetője társulati különdíjat nyert.- A kitüntetés a közös munka eredménye - fogalmazott Jeki Józsefné. - Hiszen nemcsak nekem, hanem áldott emlékű férjemnek is szól, aki összeállította és feldolgozta a színpadra állított történeteket. Kortársaimnak is, akik a színpadon megvalósították az elképzeléseimet, örömüket lelték a játékban. A visontaiakat meghívták disznótoros vacsorára is, az egyik Szépasszony-völgyi pincébe. A tagok újabb meghívást is kaptak: a hagyományőrzők országos „Ki mit tud?” minősítő versenyére várják őket. Természetesen Farsang Dömét viszik magukkal. Hét éve alakult a Borostyán Nyugdíjas Klub. Az eltelt időszak kiemelkedő sikereket hozott az egyesület életében. Népi, illetve színjátékukkal három kiváló minősítést szereztek a fővárosban rendezett országos „Ki mit tud,” versenyeken. Egerből az országos színjátszó találkozókról két első helyezéssel és három különdíjjal tértek haza. Mikében a megyei szavalóversenyen pedig a csoport egyik tagja - Molnár Hajnalkagyőzött kategóriájában. ■ Gamos A. Nehéz a tinisztárság: a szülőnek kell helyére tenni a sikert trauma A pszichológus félti a kicsiket az esetleges kudarctól, ráadásul a gyermekkor elfogy és nem pótolható Nincs nagyobb boldogság egy szülőnek, a sikeres gyereknél. Kérdés, hogy a tizenéves tinisztárok miként élik meg a sikert és a bukást. Egy tízéves siófoki kislány lett a világon a második legszebb tini. Az egyik tehetségkutató versenyen két tizenöt év alatti kislány is énekel. Mindannyian élvezik a csillogást. A pszichológus szerint ennyi idősen a sikert is nehéz feldolgozni, de a kudarcot szinte lehetetlen.- Minél fiatalabb valaki, annál nehezebb sztárnak lennie - mondta Kertész Ágnes pszichológus.- Nemcsak ő kezeli nehezen a helyzetet, hanem a család, a barátok is. Nem élhetnek gyerekként, nem játszhatnak, mert meg kell felelniük az elvárásoknak. Eleve egy művilágot kényszerítenek rájuk. Ez a mesterséges lét pedig nagyon messze van a valóságtól. Rendkívül keményen kell teljesíteniük, reflektorfényben állnak, interjúkat adnak, de előre nagyon nehéz megmondani, hogy miként tudják, fogják feldolgozni azt, amikor már senki sem kíváncsi rájuk. Egy felnőtt is nehezen dolgozza fel a mellőzöttA siófoki Regőczy Panna nemrég megtapasztalhatta a csillogást ■ A szülő ne hagyja, hogy gyermekét elkapja a gépszíj, a média. Tóth Lüszinek szerencsére eddig csak kirobbanó sikerben volt része séget, egy ekkora gyereknek pedig szinte lehetetlen. A későbbiekben az is előfordulhat, hogy a hétköznapi traumákkal nem tudnak megbirkózni. Egy csekk feladása is nehézségeket okozhat, arról nem beszélve, hogy szinte lehetetlen normális párkapcsolatot kialakítaniuk, mert nem tanulják, tapasztalják meg a hozzá vezető utat. A szülő, ha már engedte, hogy gyermekét elkapja a gépszíj, a média egyet tehet: ne hagyja, hogy az egész élete erről szóljon. Helyére kell tenni, értékén kezelni a történteket. A tehetség nem fogy el. Ha valaki igazán tehetséges, az lesz öt év múlva is, amikor már szocializálódott, megérett a feladatra, addig hadd legyen gyerek. A gyerekkor elfogy, és nem pótolható. Kertész Ágnes szerint a szülők saját vágyaikat vetítik át a gyermekükre. Amit nekik nem sikerült elérni, azt megpróbálják a gyerekükön keresztül megélni. Csak ez a gyereknek nem játék.- Az esetek nagy része azt mutatja, hogy a gyereksztárok a későbbiek során a terheket csak valamilyen szer használatával tudják kompenzálni - tette hozzá a szakember. - Eny- nyit pedig - lássuk be - nem ér a rövid ideig tartó sztárság. ■ F. Szarka Ágnes » < v »
