Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-25 / 250. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 25., SZOMBAT 11 KULTÚRA&SZÓRAKOZÁS Fejben lebontotta a Kocka utcát bandó Könyveiben teljesedik ki az ismert humorista, csak szilveszterkor viccel Farsang Dömét is vitték Egerbe a csokonyai szépkoruak Délután gyerekelőadást, este felnőtteknek szóló műsort adott Nagy Bandó András Nagyatádon. Hu­moristaként ismerte meg az ország, de az elmúlt években már meseköny­vei és regénye kapcsán hallhattunk többet róla. A gyerekekkel éppúgy szót ért, mit a felnőttekkel. Sa­ját bevallása szerint talán még. jobban. Csikós Magdolna- Mikor vált a humorista könyvíróvá?- Tulajdonképpen mindig és sosem. Hiszen mindkettő én va­gyok. Az ország valóban a hu­mor révén ismert meg, de a könyveim, a verseim, a regé­nyem éppúgy a sajátom, mint a humorom. Valamennyi mun­kám egy rész belőlem. Mindig szükségem van az általam fon­tosnak tartott dolgok, értékek közvetítésére. Volt, amikor ezt a kabaréban találtam meg, most pedig jobbára inkább a könyvekben.- Hogyan fogadták az embe­rek, amikor a nevettetőből egyszer csak regényíró lett?- Azt tapasztalom, hogy hiá­nyolják azt a fajta humort, amit én képviseltem, képviselek. Ez sokszor elhangzik dedikálások kapcsán is. Sokan kérdezik, hogy mikor térek vissza a kaba­részínpadokra. Ez természete­sen jó érzés a számomra, de ennek ellenére sem érzek ma­Nagy Bandó András 1947. november 12-én szüle­tett Deszken. 1963-1975 között a Délma- gyarország és a szegedi Egyetemi Lapok karikaturis­tája. 1975-től előadóművész. 1982-ben első díjat nyert a II. humorfesztiválon, ’84 óta szabadfoglalkozású művész. 1987-BEN JELENT meg első könyve, az Úton-útfélen. Az­óta közel húsz könyi'et írt, melyet lányával, Nagy Natá­liával közös kiadójuk gon­dozásában jelentetett meg. Bandó versei ma már tan­könyvekben is szerepelnek. Nagy Bandó: Nem vagyok kíváncsi azokra az emberekre, akikről ma viccet lehetne gyártani gamban indíttatást arra, hogy ismét csak a humorral foglal­kozzam. Egy-egy jó jelenet meg­írásához figyelni kell a napi tör­ténéseket az országban, „kép­ben” kell lenni a politikai ese­ményekben, tévéműsorokat, showkat kell nézni. Többségé­ben olyan emberekre kellene odafigyelni, kapcsolatot tartani, akikre én ma már egyáltalán nem vagyok kíváncsi. Mindeh­hez pedig nincs kedvem. Aki kedvel, akár ismeretlenül is, az megértette, hogy a könyvekben mutatkozik meg az igazi énem. Ez az én azonos azzal, akit meg­ismertek a Kocka utca vagy a többi ismertté vált kabarémű­sorom kapcsán.- Eltökélte: sosem lesz már többé Kocka utca?- Abban a formában, amiben volt, nem hiszem. A szilveszteri kabaréban lesz egy számom, arra már most készülök, de nem csinálok titkot belőle, hogy a készülő könyveim százszor jobban érdekelnek.- Véleménye sincs az ország­ról?- Dehogy nincs. Ám büszke vagyok rá, hogy sem focicsapat­hoz, sem párthoz, sem vallás­hoz nem vagyok elkötelezett, vagyis semmilyen fanatizmus­hoz nem csatlakoztam soha. Eb­ből következően döbbenten fi­gyelem, ahogy az emberek megkülönböztetik egymást akár pártszimpátia, vallás vagy népcsoport szerint. Számomra az emberi értékek fontosak, egyre inkább, és ezt bizony hiá­nyolom a közéletből is. Nem csak nézték, ki is próbálták a pantomimet Olasz diákok jártak a somogyi szarvasfarmon Játsszunk pantomimet címmel interaktív dramatikus játékra hívták a nagyatádi iskolásokat a Művelődési Házba. A Gábriel Gabro művésznevű pantomim­előadó és társa, Patka Heléna az Országos Tini Könyvtári Napok keretében látogatott el Nagyatád­ra, ahol a gyerekek nem csak néz­hették az előadást, de részesei is lehettek. Megtanulhattak néhány alapmozdulatot, és a különös kommunikációs játék kulissza- titkaiból is elleshettek néhányat. A programra az Országos Tini Könyvtári Napok keretében ke­rült sor, melyet a Városi Könyvtár és a Művelődési Ház együtt szer­vezett Nagyatádon. ■ Cs. M. A nagyatádi gyerekek is megta­nulták a mozgásművészet alapjait Cukorgyár- és szarvasfarm-láto- gatás, fővárosi kirándulás - ez is szerepel az olasz középiskolások somogyi programjában. A Róma közeli Latinából ér­keztek a diákok. A toponári Mó­ricz Zsigmond mezőgazdasági szakközépiskola hívta meg a küldöttséget.- Ezúttal 37 tanuló és három tanár jött a tíznapos szakmai gyakorlatra - mondta pénteken Torma Sándor igazgató. - Szí­nes programokat állítottunk össze számukra; több élelmi­szer-ipari nagy vállalatot keres­nek fel, s kisebb agrárcégek te­vékenységével is megismer­kednek. A két iskola húsz éve áll egy­mással kapcsolatban. ■ Harsányi Miklós Kiváló koreográfia, magas szin­tű kreativitás, remek alakítások - röviden így összegezte a zsű­ri a csokonyavisontai szépkorú- ak teljesítményét Egerben. A Bo­rostyán Nyugdíjas Klub 22 tagú hagyományőrző csoportja dísz­vendégként vett részt az orszá­gos színjátszó találkozón. A Far­sang Döme temetése Torockón- című népi játékot, illetve „Ötven év nagy idő” címmel vidám jele­netet mutattak be. Az utóbbit olasz diákok „írták”; Rómeó és Júlia egymásra találásáról szólt. Sirató beszédek, csattanós poé­nok, népi mondások és táncok színesítették darabjaikat. ■ Vaskos humor, csat­tanós poénok és táncok színesítik a visontai idősek produkcióját. Mindenütt sikerük van. Előadásuk láttán nemcsak a vastaps, az elismerés sem ma­radt el. Mintaértékű minősítést kaptak, míg Jekl Józsefné, a cso­port művészeti vezetője társula­ti különdíjat nyert.- A kitüntetés a közös munka eredménye - fogalmazott Jeki Józsefné. - Hiszen nemcsak ne­kem, hanem áldott emlékű fér­jemnek is szól, aki összeállítot­ta és feldolgozta a színpadra állított történeteket. Kortársa­imnak is, akik a színpadon megvalósították az elképzelé­seimet, örömüket lelték a já­tékban. A visontaiakat meghívták disznótoros vacsorára is, az egyik Szépasszony-völgyi pin­cébe. A tagok újabb meghívást is kaptak: a hagyományőrzők országos „Ki mit tud?” minősítő versenyére várják őket. Termé­szetesen Farsang Dömét viszik magukkal. Hét éve alakult a Borostyán Nyugdíjas Klub. Az eltelt idő­szak kiemelkedő sikereket ho­zott az egyesület életében. Népi, illetve színjátékukkal három kiváló minősítést szereztek a fővárosban rendezett országos „Ki mit tud,” versenyeken. Egerből az országos színjátszó találkozókról két első helyezés­sel és három különdíjjal tértek haza. Mikében a megyei szava­lóversenyen pedig a csoport egyik tagja - Molnár Hajnalka­győzött kategóriájában. ■ Gamos A. Nehéz a tinisztárság: a szülőnek kell helyére tenni a sikert trauma A pszichológus félti a kicsiket az esetleges kudarctól, ráadásul a gyermekkor elfogy és nem pótolható Nincs nagyobb boldogság egy szülőnek, a sikeres gyereknél. Kérdés, hogy a tizenéves tini­sztárok miként élik meg a sikert és a bukást. Egy tízéves siófo­ki kislány lett a vi­lágon a második legszebb tini. Az egyik tehetségkuta­tó versenyen két ti­zenöt év alatti kis­lány is énekel. Mindannyian él­vezik a csillogást. A pszicholó­gus szerint ennyi idősen a si­kert is nehéz feldolgozni, de a kudarcot szinte lehetetlen.- Minél fiatalabb valaki, an­nál nehezebb sztárnak lennie - mondta Kertész Ágnes pszi­chológus.- Nemcsak ő kezeli nehezen a helyzetet, hanem a család, a barátok is. Nem élhet­nek gyerekként, nem játszhat­nak, mert meg kell felelniük az elvárásoknak. Ele­ve egy művilágot kényszerítenek rá­juk. Ez a mestersé­ges lét pedig na­gyon messze van a valóságtól. Rendkí­vül keményen kell teljesíteni­ük, reflektorfényben állnak, in­terjúkat adnak, de előre nagyon nehéz megmondani, hogy mi­ként tudják, fogják feldolgozni azt, amikor már senki sem kí­váncsi rájuk. Egy felnőtt is ne­hezen dolgozza fel a mellőzött­A siófoki Regőczy Panna nemrég megtapasztalhatta a csillogást ■ A szülő ne hagyja, hogy gyermekét elkapja a gép­szíj, a média. Tóth Lüszinek szerencsére eddig csak kirobbanó sikerben volt része séget, egy ekkora gyereknek pedig szinte lehetetlen. A ké­sőbbiekben az is előfordulhat, hogy a hétköznapi traumákkal nem tudnak megbirkózni. Egy csekk feladása is nehéz­ségeket okozhat, arról nem be­szélve, hogy szinte lehetetlen normális párkapcsolatot kiala­kítaniuk, mert nem tanulják, tapasztalják meg a hozzá vezető utat. A szülő, ha már engedte, hogy gyermekét elkapja a gép­szíj, a média egyet tehet: ne hagyja, hogy az egész élete er­ről szóljon. Helyére kell tenni, értékén kezelni a történteket. A tehetség nem fogy el. Ha valaki igazán tehetséges, az lesz öt év múlva is, amikor már szocializálódott, megérett a fel­adatra, addig hadd legyen gye­rek. A gyerekkor elfogy, és nem pótolható. Kertész Ágnes szerint a szü­lők saját vágyaikat vetítik át a gyermekükre. Amit nekik nem sikerült elérni, azt megpróbál­ják a gyerekükön keresztül megélni. Csak ez a gyereknek nem játék.- Az esetek nagy része azt mutatja, hogy a gyereksztárok a későbbiek során a terheket csak valamilyen szer használa­tával tudják kompenzálni - tette hozzá a szakember. - Eny- nyit pedig - lássuk be - nem ér a rövid ideig tartó sztárság. ■ F. Szarka Ágnes » < v »

Next

/
Thumbnails
Contents