Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám
14 2Ó08. OKTÓBER 19., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Hamar lecsapott a kalapács lámpagyújtogató A gazdasági válság óvatosságra inti a licitálókat Virág Judit Tihanyi Lajos Önarckép című festménye előtt. A szakma ismerte a képet, de senki sem tudta, hol van. Gyanították, hogy megsemmisült. Sztárvendégek érkeznek a Művészetek Palotájába Világhírű énekesek, karmesterek, zenekarok, sőt jövőre először színházi produkciók is vendégszerepeinek a Művészetek Palotájában a következő évben - derült ki az intézmény évadismertető sajtótájékoztatóján. Az újév a Haydn-koncerttel kezdődik január elsején este: A teremtést adják elő Fischer Ádám vezényletével; az oratóriumot a Londoni Filharmonikusok szólaltatják meg. Visszatérő vendég az elsők között fellépő St. Martin in the Fields Kamara- zenekar, amelyet január 13-án az alapító, Sir Neville Marriner vezényel. Januárban Rost Andrea Pucci- ni-operákból énekel Marcelo Al- varez társaságában. Mivel 2009- ben nemcsak a Haydn-évfordu- lóról, hanem Purcellről is megemlékezik a zenei világ, a brit zeneszerző A tündérkirálynő című alkotását Vashegyi György vezényletével mutatja be a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar, az előadás narrátora Mi- chael York brit színész lesz. Az opera műfajában a Budapesti Fesztiválzenekar Mozart- produkciója is kiemelkedő: a Figaro házassága nemzetközi sztárok közreműködésével lesz hallható. Cecília Bartoli, akit a Magyar Állami Operaház hívott meg a Májusünnepre, két estet ad a Bartók Béla Nemzeti Hang- versenyteremben. Januárban ismét megrendezik a fiatal muzsikusoknak bemutatkozási lehetőséget kínáló Jazz Showcase-t, amelyre fesztiválszervezőket hívnak meg. A köny- nyűzenei kínálatban szerepel a Buena Vista Social Klub, Cesaria Evora, fellép a Belga, a Kaukázus és a Color Star. ■ Cesaria Evora ismét Pesten énekel A várakozásokkal ellentétben nem dőlt meg a legdrágábban eladott magyar kép rekordja pénteken a Vígszínházban, ahol Bortnyik Sándor festményéért licitáltak. A kikiáltási ár százmillió forint volt, 170 milliónál csapott le a kalapács. Hegedűs V. Rita Zsúfolásig megtelt a Vígszínház nézőtere pénteken a Kieselbach Galéria őszi árverésén. Nem győzték előhozni az újabb és újabb pótszékeket az érdeklődőknek, de így is hiába: a későn érkezőknek már állva kellett licitálniuk. Összesen 251 tétel szerepelt az árverésen, Aba-Novák Vilmos-, Gulácsy Lajos-, Czigány Dezső-, Szinyei Merse Pál-ké- pekre is licitálhattak, de legnagyobb érdeklődés a nemrégiben előkerült Bortnyik Sándor Lám- pagyúj tó című képét övezte, amelyért a licit százmillió forintról indult. A festményt - amely az eddigi legmagasabb kikiáltási árú műtárgyként vonult be a magyar műkereskedelem történetébe - 1921-ben festette alkotója. Bortnyik korai munkái nagyrészt elvesztek, ezért mindenki kíváncsi volt, vajon a kalapács mikor fog lecsapni. A kép az aukció elején került sorra. Amikor a licitet vezető Winkler Nóra televíziós műsorvezető bejelentette, hogy a Bort- nyik-kép következik, a közönség felhördült, majd hirtelen néma csend lett. Vágni lehetett a feszültséget, ahogy a kép ára tízmillió forintonként kúszott egyre feljebb. Aztán mindenki megdöbbenésére viszonylag hamar, 170 millió forintnál leütötték. Az ismeretlen tulajdonos telefonon keresztül licitált. Az őszi árverésekre nem csak a Bortnyik-kép került elő. Virág Judit galériája két különlegességgel is szolgál a ma esti árverésen. Az egyik Czóbel Béla 1908-ban készült Virágcsendélet című képe. „Ez a kép Czóbel párizsi korszakából származik, amikor például Matisse-szal vagy Derainnel dolgozott” - mondta Virág Judit művészettörténész. Akárcsak Bortnyik esetében Czóbelnek sem ismerjük az ebből a korszakból való képeit. 1914-ben, az első világháború kitörésekor elmenekült Párizsból, hátrahagyva alkotásait. 1908 és 1910 között sok helyen volt kiállítva a Virágcsendélet, emiatt bekerült a katalógusokba is. A képnek ezután nyoma veszett, senki sem tudta, hol van. „Később derült ki, hogy 1920-ban elárverezték Czóbel hátrahagyott anyagát. Ha ebből egy-egy kép előkerül, az csodának számít” - tette hozzá Virág, aki azt is elmesélte, hogy amikor a kép tulajdonosa elhozta a képet, azt egy ujjnyi vastag barna lakkréteg fedte. „Mindenki meglepődött, amikor a restaurátori munka után előjöttek az élénk színek.” A másik ritkaság Tihanyi Lajos (1885-1938) Önarcképe. Tihanyi süketnéma festő volt, ezért léleklátónak is nevezték. Pontosan és jól meg tudta ragadni az emberi karaktereket, ez jól látszik a portréin. „Tihanyinak még életében készült monográfiája, ezért fekete-fehér fotókról a szakma jól ismerte a képet, csak épp senki sem tudta, hogy megvan-e még egyáltalán. A kép 1920 és 1930 között Amerikában és Európa szinte valamennyi nagyvárosában ki volt állítva” - mondta Virág, aki azt is hozzátette, hogy hiedelem, hogy a tulajdonosok nem tudják, mennyit ér a birtokukban lévő kép. „Általában az örökösöknek már nincs közük Magyarországhoz.” Szintén ma árverezik el az eddig szintén lappangott Gulácsy Lajos-festményt, a Nő kék kan- csóval címűt. A Gulácsy-alkotás érdekessége az, hogy sem olvasni, sem pedig fotót látni nem lehetett róla idáig, tehát egy teljesen új festménnyel bővült a neves magyar festőművész életműve, amit jól mutat a kikiáltási ár: negyvenmillió forintnál kezdődik a licit, ami a legdrágább tétellé teszi az esti aukción. ■ Százmillió forintról indult a licit, tízmillió forintonként ment fel az ár. MlgEl Átadták az idei Déry-díjakat a magyar irodalom művelésében elért eredményeiért öt szerzőt, a magyar irodalmi művek fordításáért pedig egy alkotót jutalmaztak a Déry Tibor-díjjal. Díjat kapott Kiss Judit Ágnes költő, Ferdinandy György író, Géher István irodalomtörténész, Keresztesi József kritikus, Viola József író-költő, és Renáta Deáková műfordító. Leégett a prágai kiállítási palota KIGYULLADT CSÜTÖRTÖK este a prágai kiállítási palota. A műemlék épület egyik szárnya teljesen léégett és összeomlott. Nem tudni, hogy mi okozta a tüzet. A hatóságok szerint az utóbbi évtizedek legnagyobb prágai tűzvészéről van szó. Az anyagi kár hatalmas. Megnyitotta kapuit a Hubay-zeneterem megnyitotta kapuit az egykori Hubay-palotában található, és a 150 éve született hegedűművész nevét viselő, budapesti Hubay Jenő Zeneterem. A helyiség kiállításoknak és fogadásoknak is otthont ad. Elsőkönyves indiai író kapta a Booker-díjat egy elsőkönyves indiai írónak, Aravind Adigának ítélte oda az idei Booker-díjat a zsűri. A legrangosabb brit irodalmi elismerést a 33 éves író A Fehér tigris című regényéért kapta. A díjért ma már ötvenezer font jár. Aravind Adiga nagy elismerése @ további hírek: www.reggel.hu Csúcsformában a magyar irodalom Frankfurt A könyves seregszemlén az idén Törökország volt a díszvendég Könyörtelen orosz kísérlet a közönség elsöprésére Ma ér véget a világ egyik legjelentősebb könyves seregszemléje, a Frankfurti Könyvvásár. A Majna-parti városban száz országból 7373 kiállító képviselteti magát, mégpedig összesen 402 ezer kötettel. A legnagyobb kiállító ezúttal is a házigazda Németország. Nagy számban érkeztek Frankfurtba kínai kiállítók is, mintegy készülve arra, hogy Törökország után jövőre Kína lesz a vásár díszvendége. Magyarország továbbra is a világ élvonalához tartozik, az 1999-es díszvendégség óta ugyanis a világ felfeldezte a magyar irodalmat, Márai Sándor, a Béke-díjas Esterházy Péter, a No- bel-díjas Kertész Imre mellett mára Dragomán György és Bartís Attila meghódította a nyugateurópai közönséget - mondta lapunknak Zentai Péter László, a magyar standért felelős Magyar . Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója. Az idei vásár azonban a díszvendégről, Törökországról szólt, nagy figyelem kísérte a 2006- ban Nobel-díjat kapott Orhan Pamuk minden megszólalását, különösen annak fényében, hogy egy török nacionalista széttépte Kurdisztán térképét. Ma adják át a német könyvszakma békedíját. Az idei kitüntetett Anselm Kiefer német születésű, de Franciaországban élő festő, illetve szobrász lesz. a. | £ Jövőre Kína lesz a díszvendég, standjuknak idén is a csodájára jártak Pénteken mindenki átérezhette az A38 állóhajón, milyen is lehet pogózni a Vörös téren, vagy egy vodkával töltött Szputnyikhoz kötözve áttörni a zenei sztratoszférán - egy bővérű Russkaja- koncertet csak ehhez lehet hasonlítani. A Russkaja hét, Ausztriában élő (két osztrák, két orosz, egy ukrán és természetesen két magyar származású) muzsikus könyörtelen kísérlete arra, hogy brutális erejű zenéjével elsöpörje közönségét. A hét bécsi most igazán kitett magáért, de a közönség sem hagyta magát, olykor-olykor már a hajó elsüllyedésétől lehetett tartani. Nem is lehet kevesebbet várni a Russkaja előadásaitól: a színpadi produkció és a zene is száz- százalékos. Ausztriában már rendszeresen ezreket vonzanak a koncertjeik, de Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek: az őrjöngő közönség már többször is megringatta az A38 hajót. A zenekar három éve létezik, de már százévnyi tapasztalattal rendelkeznek. Ennyi idő alatt sikerült a Russian-Style-Balkan-Ska formációnak, a Russkajának, egy bécsi underground zenekarból egy kultikus crossover zenekarrá emelkednie. ■ F. K. ■ A Russkaja igazán kitett magáért. i i á j
