Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-02 / 231. szám
13 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA Agressorból társulatigazgató jusits zsolt Nyolc év után profi vezetője akadt az amatőr kaposvári Roxínháznak Aszfaltoznak és vérűket adják a mulatósok szombaton Vésén Próbák, szervezés, fűtés: Jusits Zsolt a jövőben főállásban igazgatja a kaposvári Roxínház ügyeit Kaposvári ősbemutató: osztálytalálkozó a sportcsarnokban Jézus az oka mindennek. Ha a legendás kaposvári Messalina zenekar két oszlopos tagja, Jusits Zsolt és Szabolcsi János nem utaznak el Siófokra, hogy a szabadtéri színpadon megnézzék a Jézus Krisztus Szupersztárt, valószínűleg ma nem létezne a kaposvári Roxínház. Vas András * S A Webber-Rice páros világsikerének előadása után született ugyanis az ötlet, akár ők is elő tudnák adni a darabot. Nyolc esztendeje összetrombitáltak néhány táncos, esetleg énekelni vágyó ismerőst, próbálni kezdtek, majd Somogyváron kétszer is színre vitték a darabot- Persze akkor még szó sem esett társulatról - emlékezett vissza Jusits Zsolt, a Roxínház alapító]’a-vezetője, aki zenei pályafutását tizenöt esztendősen kezdte az Agressor nevű formációban úgy voltunk vele, hogy kipróbáljuk, mit tudunk. Egy előadás, más semmi. Az egyből kettő lett, anyagilag viszont jó százezer forintot bukott a kis kompánia. Tanulópénznek sok, ám mégsem riasztotta el őket a folytatástól.- Ősszel elkezdtek hívogatni a srácok, mi lesz a következő darab - folytatta az ominózus előadásokon Jézust alakító frontember. - Mire valójában felfogtuk, mire is vállalkozunk, már megszületett a döntés: jöjjön a Hair. S ezzel beindult a láncreakció. Az eredendően Tüskevár Roxínház néven megalakult amatőr társulat nevének első tagja ugyan az évek során elkopott, a „maradékot” azonban megismerte előbb Somogy, majd a Dunántúl, végül az ország. Több mint hatszáz előadás, megannyi országjáró turné után a kaposváriak az egyik legnagyobb és legismertebb amatőr színházzá váltak. Sőt, hírük a határokon túlra is eljutott: Csíkszeredában tizenötezren őrjöngtek musical-válogatásukon.- Megbecsülnek mindenütt - állította Jusits Zsolt amit az is bizonyít, hogy olyan darabokat játszhatunk, melyek után a többség csak ácsingózik. SzázötA roxínházrol több műsorszervező azt hiszi, a társulat tagjai az előadásokból élnek, és bizony sokan megdöbbennek, amikor kiderül, a gárdában mindenki amatőr. S arra semmi esély, hogy a színház valaha is profiként működjön. Állami támogatás, szponzorok nélkül képtelenség fennmaradni ugyanis. persze minden relatív, sokunknak ez az élete - mondta Jusits Zsolt. - Én például kétszer elváltam már, s bizony ebben vastagon benne volt a színház. Viszont a rengeteg meghívás, előadás kompenzálja az anyagiak hiányát. NÉMILEG MEGLEPŐ, hogy a Roxínház igazi somogyi otthona Somogyvár, a megyeszékhelyen jóval ritkábban lépnek fel. úgy érzem, Kaposváron a városházán mi csak a harmadikak vagyunk az amatőr társulatok közül - folytatta Jusits Zsolt. - Bár lehet, hogy némiképp változik majd a helyzet, hiszen októberben egy igazi kaposvári darabbal, az Osztálytalálkozó ősbemutatójával lépünk fel a sportcsarnokban. ven jelentkezőből ketten kaptuk meg az István, a király bemutatási jogát, míg a Vukot és a Made in Hungáriát egyedül játszhatjuk amatőrként. Utóbbit éppen a hajdani Hungária együttes gitárosa, Novai Gábor ajánlotta nekik: egy céges partin látta fellépni őket, s hívta felre az előadás után a vezetőket, tudna egy nekik való darabot. De ismeri és elismeri munkájukat az István, a király eredeti szereplőgárdája is. Olyannyira, hogy Vikidál Gyula a Társulat című műsor kezdetekor felhívta Szabolcsit és Jusitsot, próbálják ki magukat a műsorban.- Ha megtesszük és kiválasztanak, az a Roxínház végét jelentette volna - vélte a társulat vezetője -, így fel sem merült, hogy nevezzünk. Ez itt ugyanis ném csak a mi bulink: százharminc tagja van a csapatnak. Akik mind a mai napig egyetlen forint ellenszolgáltatás nélkül vállalják a próbákat, előadásokat, természetesen a szabadidejükből. Évente száz-százhúsz fellépést amatőr alapon, grátisz.- A bevételt ugyanis mindig visszaforgatjuk - magyarázta Jusits Zsolt. - így persze senki sem vett autót, lakást a szerepeiből, viszont van saját hang- és fénytechnikánk, több száz darabos jelmeztárunk. És ki tudjuk gazdálkodni a rezsit. Ami éves szinten többmilliós tétel: a hajdani SMK épületében végre állandó otthonra leltek - korábban a nyolc év alatt 14 helyen próbáltak -, ám a fiksz hely jelentős költséget is jelent. És profi körülményeket, nagyobb lehetőségeket, távlatokat is biztosít. Olyannyira, hogy a társulat élére profi vezető is került.- Nem volt könnyű döntés, de kiléptem a munkahelyemről - sóhajtott Jusits Zsolt, aki a helyőrségi klubban dolgozott művelődésszervezőként - Nyolc év alatt eljutottunk ugyanis odáig, hogy az előrelépéshez nem elég, ha csak szabadidőben, délutáneste tudom csinálni. A tervek szerint négy-öt év múlva a másik két vezetőségi tag, Szabolcsi János és Pintér Kata is ebből próbál majd megélni. Addig viszont mindent én gründolok: szervezem a fellépéseket, bejárom a helyszíneket, tárgyalok, lótok-futok. Ja, és én fűtöm az épületet is... Járdát aszfaltoznak, majd vért adnak és végül utcabálon énekelnek a mulatós zenészek szombaton Vésén. Csokis Tibi az ötletgazda és a főszervező. - Vései mozgássérült barátomon, Horváth Józsefen igyekszünk segíteni azzal, hogy száznegyven méter járdát aszfaltozunk le neki, ennyi kell ahhoz, hogy a kerekes székével el tudjon jutni az aszfaltos útig- mondta lapunknak Csokis Tibi.- Az utcabál előtt még vért adnak a fellépő mulatós sztárok, sőt, a hangulat fokozása érdekében Nick Árpád barátunk egy kamiont húz el a fogával. Csokis Tibin kívül többek közt Csóré Béla, Kadlott Karcsi és Bunyós Pityu vesz részt a jótékony- sági akcióban. ■ F. I. Nótáznak: népdal szól a kaposvári zeneiskolában Nótáznak a fuvolisták, a hegedűsök és a dobosok - októbertől indul a magyar népdal hónapja a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolában.- Elkeserítő a helyzet - állította Kokas Ferenc, a zeneiskola igazgatója. Azt mondta: Kodály országában sokan elfelejtik a népdalokat és a magyar nótákat. - Azért is szomorú a helyzet, mert az osztrákok, a németek vagy a franciák büszkék a saját dalaikra - folytatta. - Hagyományaikat büszkén ápolják, ugyanakkor igen fura, hogy ez idehaza alig működik. Ezért tartom fontosnak, hogy az oktatásban élenjárjon a zeneiskola.- Széles a Balaton vize, Őszszel érik babám a fekete szőlő, A horgosi csárda - íme az októberi népdalcsokor, amit valamennyi zeneiskolás megismer a következő hetekben. Minden szolfézsóra előtt pár percet szánnak a gyakorlásra, a tanulást ezután a szokásos program szerint folytatják. Az igazgató azt mondta: meglepetésre is készülnek. Az ismert nótákat, dalokat az énekesek CD-re éneklik, s ezzel az összes kaposvári általános isko1 lát megajándékozzák. A kaposvári zeneiskolába jelenleg 530 fiatal jár. ■ Harsányi Miklós Kalmár Sándorra emlékeztek régi diákjai Fonóban Andocsi búcsújárás: hatszáz éves a hagyomány generációk Öröm volt nézni, hogy a fiatalok is részeseivé váltak a híres rendezvénynek Fonóban az ötven éve végzett diákok - mintegy százan - emlékeztek Kalmár Sándor igazgatótanítóra és feleségére, Angyal Magdolna tanítónőre haláluk 10., illetve 9. évfordulóján. Kalmár Sándor 1941-ben foglalta el a tanítói állást Fonó községben. Hamarosan behívták katonának, helyettesről gondoskodott Angyal Magdolna személyében, aki később a felesége lett. A háborúban megsebesült, hazatérve a községben folytatta tanítói hivatását, 40 évig tanította a fonói, kisgyaláni, göllei gyerekeket. Eredményes, kitartó munkájának köszönhető, hogy Fonó fiataljainak kilencven százaléka tovább tanult. ■ Sz. Á. Felelevenítette a régi, híres andocsi búcsújárást a helyi nyugdíjasklub, amelyet a község 800. éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen is bemutattak. Piurkó Györgyné klubvezetőtől megtudtuk, hogy a kezdet 1525-re tehető, amikor a monda szerint Kalocsáról angyalok hozták Andocsra a kegykápolnát és a Mária-szobrot. Ezért a falu híres búcsújáró hely lett. Különösen 1665 óta látogatott búcsújáró hely. A kalocsaiak több mint háromszáz éve elzarándokolnak lelkipásztoraik vezetésével a Koppány-völgyi kegytemplomba.- Ma már egyre kevesebben élnek nálunk is, akiknek tapasztalata van a búcsújárás haEgyütt menetelt idős és fiatal, hatszáz éves hagyományt ápolnak A Mária-ruhák andocson a kegyszobrot 1747 óta öltöztetik. Az első palástot Széchenyi Katalin grófnő ajándékozta. Jelenleg több mint 250 ruha található a kegytemplom Mária-ruhák múzeumában. Valamennyi ajándék, sok a népművészeti munka is közöttük. Van itt Kínából, Venezuelából és az USA-ból kapott is. A Mária-kegyszobrot kéthetente pénteki napokon öltöztetik újabb ruhába. Évente tíz búcsú van itt, a főbúcsút augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén tartják. gyományairól - mondta Piurkó Györgyné. - A felelevenítésben nagy segítségemre volt Szabó Imre esperes. Ez alapján dolgoztuk föl a régi eseményt. A hagyomány szerint a menet elején vitték a keresztet két zászlóval, majd azt követte a Mária-szobor és a ruhák... Annak idején a falvakból a gyerekek is a menet tagjai voltak. Ezért a nyugdíjas klubtagok és az idős andocsiak mellett gyerekeket is bevontunk a hagyományőrzésbe. Öröm volt nézni, ahogy a menetben az iskolások is átérezték a régi eseményt. Ruhákat is adtak Máriának. Az egyik legszebb kalocsai díszítésű ruhával vonultak. ■ Krutek József
