Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-02 / 231. szám

13 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA Agressorból társulatigazgató jusits zsolt Nyolc év után profi vezetője akadt az amatőr kaposvári Roxínháznak Aszfaltoznak és vérűket adják a mulatósok szombaton Vésén Próbák, szervezés, fűtés: Jusits Zsolt a jövőben főállásban igazgatja a kaposvári Roxínház ügyeit Kaposvári ősbemutató: osztálytalálkozó a sportcsarnokban Jézus az oka mindennek. Ha a legendás kaposvári Messalina zenekar két oszlopos tagja, Jusits Zsolt és Szabolcsi János nem utaznak el Siófokra, hogy a szabadtéri színpadon megnézzék a Jézus Krisz­tus Szupersztárt, valószí­nűleg ma nem létezne a kaposvári Roxínház. Vas András * S A Webber-Rice páros világsike­rének előadása után született ugyanis az ötlet, akár ők is elő tudnák adni a darabot. Nyolc esztendeje összetrombitáltak néhány táncos, esetleg énekelni vágyó ismerőst, próbálni kezd­tek, majd Somogyváron kétszer is színre vitték a darabot- Persze akkor még szó sem esett társulatról - emlékezett vissza Jusits Zsolt, a Roxínház alapító]’a-vezetője, aki zenei pá­lyafutását tizenöt esztendősen kezdte az Agressor nevű formá­cióban úgy voltunk vele, hogy kipróbáljuk, mit tudunk. Egy előadás, más semmi. Az egyből kettő lett, anyagilag viszont jó százezer forintot bu­kott a kis kompánia. Tanuló­pénznek sok, ám mégsem riasz­totta el őket a folytatástól.- Ősszel elkezdtek hívogatni a srácok, mi lesz a következő da­rab - folytatta az ominózus elő­adásokon Jézust alakító frontem­ber. - Mire valójában felfogtuk, mire is vállalkozunk, már meg­született a döntés: jöjjön a Hair. S ezzel beindult a láncreakció. Az eredendően Tüskevár Roxín­ház néven megalakult amatőr társulat nevének első tagja ugyan az évek során elkopott, a „maradékot” azonban megis­merte előbb Somogy, majd a Du­nántúl, végül az ország. Több mint hatszáz előadás, megannyi országjáró turné után a kaposvá­riak az egyik legnagyobb és leg­ismertebb amatőr színházzá vál­tak. Sőt, hírük a határokon túlra is eljutott: Csíkszeredában tizen­ötezren őrjöngtek musical-válo­gatásukon.- Megbecsülnek mindenütt - állította Jusits Zsolt amit az is bizonyít, hogy olyan darabokat játszhatunk, melyek után a többség csak ácsingózik. Százöt­A roxínházrol több műsor­szervező azt hiszi, a társulat tagjai az előadásokból élnek, és bizony sokan megdöbben­nek, amikor kiderül, a gárdá­ban mindenki amatőr. S arra semmi esély, hogy a színház valaha is profiként működjön. Állami támogatás, szponzo­rok nélkül képtelenség fenn­maradni ugyanis. persze minden relatív, so­kunknak ez az élete - mondta Jusits Zsolt. - Én például két­szer elváltam már, s bizony eb­ben vastagon benne volt a színház. Viszont a rengeteg meghívás, előadás kompenzál­ja az anyagiak hiányát. NÉMILEG MEGLEPŐ, hogy a Roxínház igazi somogyi ottho­na Somogyvár, a megyeszékhe­lyen jóval ritkábban lépnek fel. úgy érzem, Kaposváron a vá­rosházán mi csak a harmadi­kak vagyunk az amatőr társu­latok közül - folytatta Jusits Zsolt. - Bár lehet, hogy némi­képp változik majd a helyzet, hiszen októberben egy igazi kaposvári darabbal, az Osz­tálytalálkozó ősbemutatójával lépünk fel a sportcsarnokban. ven jelentkezőből ketten kaptuk meg az István, a király bemuta­tási jogát, míg a Vukot és a Made in Hungáriát egyedül játszhat­juk amatőrként. Utóbbit éppen a hajdani Hun­gária együttes gitárosa, Novai Gábor ajánlotta nekik: egy céges partin látta fellépni őket, s hívta felre az előadás után a vezetőket, tudna egy nekik való darabot. De ismeri és elismeri munkáju­kat az István, a király eredeti szereplőgárdája is. Olyannyira, hogy Vikidál Gyula a Társulat cí­mű műsor kezdetekor felhívta Szabolcsit és Jusitsot, próbálják ki magukat a műsorban.- Ha megtesszük és kiválasz­tanak, az a Roxínház végét jelen­tette volna - vélte a társulat ve­zetője -, így fel sem merült, hogy nevezzünk. Ez itt ugyanis ném csak a mi bulink: százharminc tagja van a csapatnak. Akik mind a mai napig egyet­len forint ellenszolgáltatás nél­kül vállalják a próbákat, előadá­sokat, természetesen a szabad­idejükből. Évente száz-százhúsz fellépést amatőr alapon, grátisz.- A bevételt ugyanis mindig visszaforgatjuk - magyarázta Jusits Zsolt. - így persze senki sem vett autót, lakást a szerepei­ből, viszont van saját hang- és fénytechnikánk, több száz dara­bos jelmeztárunk. És ki tudjuk gazdálkodni a rezsit. Ami éves szinten többmilliós tétel: a hajdani SMK épületében végre állandó otthonra leltek - korábban a nyolc év alatt 14 he­lyen próbáltak -, ám a fiksz hely jelentős költséget is jelent. És profi körülményeket, nagyobb lehetőségeket, távlatokat is biz­tosít. Olyannyira, hogy a társulat élére profi vezető is került.- Nem volt könnyű döntés, de kiléptem a munkahelyemről - sóhajtott Jusits Zsolt, aki a hely­őrségi klubban dolgozott műve­lődésszervezőként - Nyolc év alatt eljutottunk ugyanis odáig, hogy az előrelépéshez nem elég, ha csak szabadidőben, délután­este tudom csinálni. A tervek szerint négy-öt év múlva a má­sik két vezetőségi tag, Szabolcsi János és Pintér Kata is ebből próbál majd megélni. Addig vi­szont mindent én gründolok: szervezem a fellépéseket, bejá­rom a helyszíneket, tárgyalok, lótok-futok. Ja, és én fűtöm az épületet is... Járdát aszfaltoznak, majd vért ad­nak és végül utcabálon énekel­nek a mulatós zenészek szomba­ton Vésén. Csokis Tibi az ötlet­gazda és a főszervező. - Vései mozgássérült barátomon, Hor­váth Józsefen igyekszünk segíte­ni azzal, hogy száznegyven méter járdát aszfaltozunk le neki, ennyi kell ahhoz, hogy a kerekes széké­vel el tudjon jutni az aszfaltos útig- mondta lapunknak Csokis Tibi.- Az utcabál előtt még vért ad­nak a fellépő mulatós sztárok, sőt, a hangulat fokozása érdekében Nick Árpád barátunk egy kami­ont húz el a fogával. Csokis Tibin kívül többek közt Csóré Béla, Kadlott Karcsi és Bu­nyós Pityu vesz részt a jótékony- sági akcióban. ■ F. I. Nótáznak: népdal szól a kaposvári zeneiskolában Nótáznak a fuvolisták, a hegedű­sök és a dobosok - októbertől in­dul a magyar népdal hónapja a kaposvári Liszt Ferenc Zeneisko­lában.- Elkeserítő a helyzet - állítot­ta Kokas Ferenc, a zeneiskola igazgatója. Azt mondta: Kodály országában sokan elfelejtik a népdalokat és a magyar nótákat. - Azért is szomorú a helyzet, mert az osztrákok, a németek vagy a franciák büszkék a saját dalaikra - folytatta. - Hagyomá­nyaikat büszkén ápolják, ugyan­akkor igen fura, hogy ez idehaza alig működik. Ezért tartom fon­tosnak, hogy az oktatásban élen­járjon a zeneiskola.- Széles a Balaton vize, Ősz­szel érik babám a fekete szőlő, A horgosi csárda - íme az októberi népdalcsokor, amit valamennyi zeneiskolás megismer a követ­kező hetekben. Minden szolfézs­óra előtt pár percet szánnak a gyakorlásra, a tanulást ezután a szokásos program szerint foly­tatják. Az igazgató azt mondta: meglepetésre is készülnek. Az ismert nótákat, dalokat az éne­kesek CD-re éneklik, s ezzel az összes kaposvári általános isko1 lát megajándékozzák. A kaposvári zeneiskolába je­lenleg 530 fiatal jár. ■ Harsányi Miklós Kalmár Sándorra emlékeztek régi diákjai Fonóban Andocsi búcsújárás: hatszáz éves a hagyomány generációk Öröm volt nézni, hogy a fiatalok is részeseivé váltak a híres rendezvénynek Fonóban az ötven éve végzett di­ákok - mintegy százan - emlé­keztek Kalmár Sándor igazgató­tanítóra és feleségére, Angyal Magdolna tanítónőre haláluk 10., illetve 9. évfordulóján. Kal­már Sándor 1941-ben foglalta el a tanítói állást Fonó községben. Hamarosan behívták katoná­nak, helyettesről gondoskodott Angyal Magdolna személyében, aki később a felesége lett. A há­borúban megsebesült, hazatér­ve a községben folytatta tanítói hivatását, 40 évig tanította a fo­nói, kisgyaláni, göllei gyereke­ket. Eredményes, kitartó mun­kájának köszönhető, hogy Fonó fiataljainak kilencven százaléka tovább tanult. ■ Sz. Á. Felelevenítette a régi, híres an­docsi búcsújárást a helyi nyugdí­jasklub, amelyet a község 800. éves évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségen is bemutat­tak. Piurkó Györgyné klubveze­tőtől megtudtuk, hogy a kezdet 1525-re tehető, amikor a monda szerint Kalocsáról angyalok hoz­ták Andocsra a kegykápolnát és a Mária-szobrot. Ezért a falu hí­res búcsújáró hely lett. Különö­sen 1665 óta látogatott búcsújá­ró hely. A kalocsaiak több mint háromszáz éve elzarándokolnak lelkipásztoraik vezetésével a Koppány-völgyi kegytemplomba.- Ma már egyre kevesebben élnek nálunk is, akiknek ta­pasztalata van a búcsújárás ha­Együtt menetelt idős és fiatal, hatszáz éves hagyományt ápolnak A Mária-ruhák andocson a kegyszobrot 1747 óta öltöztetik. Az első palástot Széchenyi Katalin grófnő aján­dékozta. Jelenleg több mint 250 ruha található a kegy­templom Mária-ruhák múzeu­mában. Valamennyi ajándék, sok a népművészeti munka is közöttük. Van itt Kínából, Ve­nezuelából és az USA-ból ka­pott is. A Mária-kegyszobrot kéthetente pénteki napokon öl­töztetik újabb ruhába. Évente tíz búcsú van itt, a főbúcsút augusztus 15-én, Nagyboldog­asszony ünnepén tartják. gyományairól - mondta Piurkó Györgyné. - A felelevenítésben nagy segítségemre volt Szabó Imre esperes. Ez alapján dolgoz­tuk föl a régi eseményt. A ha­gyomány szerint a menet elején vitték a keresztet két zászlóval, majd azt követte a Mária-szobor és a ruhák... Annak idején a fal­vakból a gyerekek is a menet tagjai voltak. Ezért a nyugdíjas klubtagok és az idős andocsiak mellett gyerekeket is bevontunk a hagyományőrzésbe. Öröm volt nézni, ahogy a me­netben az iskolások is átérezték a régi eseményt. Ruhákat is ad­tak Máriának. Az egyik leg­szebb kalocsai díszítésű ruhával vonultak. ■ Krutek József

Next

/
Thumbnails
Contents