Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-14 / 241. szám
6 2008. OKTÓBER 14., KEDD HÍRSÁV Közkedvelt a főváros a befektetők körében Budapest a 22. legkedveltebb üzleti célpont Európában - derül ki egy friss felmérésből. így a főváros a második helyen áll a régióban Prága után, maga mögé utasítva Varsót, Bécset és Bukarestet is. Európában jelenleg London és Párizs a legkedveltebb üzleti célpont. Átverés: nem tünteti el a foltot a Vanish TIZENÖTMILLIÓ FORINTRA bírságolta a Gazdasági Versenyhivatal a Vanish forgalmazóját a klórmentes fehérítőszerrel kapcsolatos reklámok megtévesztő mivolta miatt. A reklámok állításaival ellentétben ugyanis ezeket a tisztítószereket nem lehet minden színes ruhánál használni, illetve a kakaófolt eltüntetésére sem alkalmasak. Egy napja voksolhatunk az új kétszázasra HÉTFŐTŐL ÉRHETŐ EL az az internetes portál és telefon- vonal, ahol az új 200 forintos érmék küllemére lehet szavazni. A voksolók a fehér gólya, a fakopáncs, a cifra kankalin, a kövér daravirág, a Lánchíd vagy a Megyeri- híd látványtervek közül választhatnak. Devizahitelezés: ez már a vég? szigorítás Az MKB leállította, más bankok megnehezítik a kölcsönfelvételt Az elmúlt napok rendkívüli forintárfolyammozgásai pánikot keltettek. Nemcsak a devizahitelesek, de a bankok körében is. Egy pénzintézet már le is állt a devizahitelezéssel. Közben folytatódik a világ megmentése. Molnár Sándor - Németh Márk Határozatlan időre leállította a devizahitelezést az MKB Bank. A pénzintézet tegnapi bejelentése szerint a pénzügyi válság miatt az elmúlt időszakban túl nagyra nőtt a forintárfolyam ingadozása, és a jövőbeni trendek is kiszámíthatatlanok, ami jelentős kockázatot hordoz az ügyfelek számára. A bank honlapján már nem is lehet elérni az érintett konstrukciók kondícióit. A döntés természetesen nem érinti a már befogadott devizahitel-kérelmeket. Követőkre találhat az MKB Piaci hírek szerint további bankok követhetik az MKB-t. Hogy melyek, az egyelőre csak találgatás tárgya, az mindenesetre tudható, hogy az összes hazai pénzintézetnél fokozott figyelemmel követik a piaci eseményeket, illetve a devizahitelesek törlesztéseit. A problémás hitelek számának jelentős emelkedése újabb bankokat késztethet arra, hogy leálljanak a devizás kölcsönökkel - vélik az elemzők. Más bankok ugyan nem tervezik a devizahitelezés teljes beszüntetését, ugyanakkor szigorítják a kondíciókat. Az OTP Bank például a korábbi egy százalékról négy százalékra emelte a devizavételi és a devizaeladási árfolyam közötti különbözetet, az úgynevezett marzsot, ami jelentős érvágást jelent azok számára, akik svájci frankban, japán jenben vagy euróbán adósodtak el vagy terveznek eladósodni. Havi ötvenezer forintos törlesztőnél például a különbség 1500 forint. Hasonlóképpen lépett a Budapest Bank, amely 0,5 százalékponttal növelte a marzsot. (Binder István, a pénzügyi felügyelet szóvivője szerint erre nézve nincs egységes szabályozás, arra azonban minden banknak ügyelnie kell, hogy a devizamarzs változásáról és annak törlesztőnövelő hatásáról tájékoztatni kell az ügyfelet.) Más módon is szigorítani fogják a kondíciókat a bankok. Várható például, hogy növelik a hitelhez szükséges fedezetet, ugyanarra az ingatlanra tehát kisebb kölcsönösszeget lehet majd kapni. Biztos az is, hogy a jövőben a bankok jobban ügyelnek majd leendő ügyfeleik hitelképességére, ami szigorúbb hitelbírálatot eredményez. így is túl drága a forinthitel Nem azonnal ugyan, de számottevően emelni fogja a devizahitelesek terheit a kamatok növekedése is. Sem a várható időpontról, sem a mértékről nem tudtak számot adni a lapunk által megkérdezett pénzintézetek, azt azonban mindegyik kifejtette, hogy a külpiaci trendeket nem fogják tudni a határainkon megállítani. A pénzügyi válság egyik következménye, hogy a hitelkamatok az egész világon emelkednek, és a következő néhány esztendőben nem várható, hogy ez a tendencia megfordulna. Az elemzők szerint mindennek ellenére nem várható, hogy a hitelt felvenni kívánók tömegesen áttérnek a forintkölcsönre. A jelenlegi kamatviszonyok mellett legalábbis nincs az az árfolyam- és kamatkockázat, amely mellett megérné forintban eladósodni - figyelmeztetnek az elemzők. Folyik a világ megmentése Határainkon túl eközben gőzerővel folyik a pénzügyi rendszer megmentése. Németország is beállt a sorba: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Angéla Merkel kormánya is hatalmas összeget szavazott meg az ország bankrendszerének megmentésére. A tegnap született döntés értelmében 470 milliárd euró jut a pénzügyi rendszer stabilizálására, ami majdnem egyenértékű az amerikai 700 milliárd dolláros csomaggal. A különbség annyi, hogy egy német adófizetőnek ez jóval több pénzébe kerül, hiszen kevesebben vannak, mint a tengerentúli országban élő társaik. „Csomagolnak” a franciák is: ott összesen és maximálisan 360 milliárd euróig támogatja az állam a bankközi hitelforgalmat, és erősíti meg a pénzügyi válságban meggyengült bankokat. Ezt Nicolas Sarkozy elnök jelentette be tegnap a rendkívüli kormányülést követően. Ebből 320 milliárdot szánnak garanciára, 40 milliárdot feltőkésítésre. A spanyol kormánylOO milliárd eurós garanciaalappal próbálja helyreállítani a bankok közti bizalmat. Az országban ilyen, a bankok hitelezését segítő garancia eddig nem létezett azért sem, mert az ország bankjai eddig fizetőképesnek bizonyultak. Közben egyre valószínűbb, hogy Ausztriában is beszáll az állam a nagy bankokba, és a stabilizálásuk érdekében résztulajdont vásárol bennük. Erre a lehetőségre már a vasárnapi párizsi uniós válságcsúcson is célzott Alfréd Gusenbauer kancellár, akitől a napokban már konkrét bejelentések várhatók. A mai napon ismertetik a lengyelek a jegybankjuk által tegnap bejelentett „bizalmi csomag” részleteit. Ez a tervek szerint 12 olyan pontot tartalmaz majd, amelyektől a bizalom javulását remélik. Korábban lehet eurónk a válság következtében - vélik az elemzők A nemzetközi pénzügyi válságnak köszönhetően az eddig vártnál számottevően előbb, akár már 2012-től bevezetheti Magyarország az eurót - derül ki lapunk elemzői körkérdéséből. Szakmai körökben a krízis kirobbanása előtt a 2015- 16-os bevezetési dátum tűnt reálisnak. Tény ugyanakkor, hogy a 2012-es csatlakozás az euróövezethez csak egy elméleti lehetőség, amelyhez politikai akaratnak is társulnia kell. „A krízis egyik következménye, hogy romlik a magyar gazdaság teljesítménye, ez viszont mérséklő hatással lesz az infláció ütemére” - fejtette ki lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Az összefüggés egyszerű: a fékeződő gazdaság kisebb bér- emelkedést, ezért kisebb lakossági fogyasztást, továbbá kevesebb vállalati beruházást jelent, ami az árakra is mérséklő hatással lesz. ■ Az állami költekezés visszafogására, úgy tűnik, most megvan a politikai akarat. A közös pénz bevezetéséhez az eurózónához csatlakozni kívánó országban a pénzromlás üteme legfeljebb másfél százalékponttal haladhatja meg a három legjobban teljesítő tagállam átlagát; jelenleg ez azt jelenti, hogy az infláció legfeljebb három százalék lehet. „az inflációt mérséklő tényező lehet az állami költekezés további visszafogása, amelyre, úgy tűnik, most megvan a politikai akarat” - tette hozzá Németh Dávid, az ING Bank elemzője. A szakértő biztató jelként értékelte a kormány elmúlt pár napra jellemző kommunikációját, amelyben hangsúlyos elemként szerepel a kiadások visszafogása, akár a szociális rendszer megnyirbálása révén is. Az állami költekezés mérséklése ugyanakkor nem csak az infláció szempontjából fontos, az euró bevezetésének feltétele az is, hogy az államháztartás hiánya a GDP három százaléka alatt legyen. kevésbé derűlátó Nyeste Orsolya, azErste Bank elemzője, aki 2014-et reálisabbnak tartja a csatlakozás éveként, igaz, elismerte, hogy a jelenlegi trendek folytatódása esetén 2012-ben lehetségessé válik a közös pénz bevezetése. A szakértő szerint a kamatok alakulása lehet az a feltétel, amelyen esetleg elbuk- , hat a korai csatlakozás. Jelenleg ugyanis tíz százalék felett vannak a hosszú lejáratú államkötvénykamatok Magyarországon, és ennek legalább meg kell feleződnie ahhoz, hogy az euró be- vezethetővé váljék. ■ M. S. A gazdaság számokban GDP (%) +1,1 +2,7 Infláció (%) 8,0 6,5 Hiány** _ 5,0 3,8 * Jóslat * * Államháztartási hiány, a GDP %-a FORRÁS: GKI, PM Megkérdeztük az utca emberét, hogy tart-e devizahitelének bedőlésétől BESSZER ADRIENN (40 ÉVES) „Nem félek attól, hogy a gazdasági világválság eljutna a magyar lakosság szintjére is, szerintem ez csak mesterséges pánikkeltés. Ezt az elképzelésemet erősítette meg egy bankban dolgozó ismerősöm is. Az autómat svájci frank alapú hitelre vásároltam, és egy forinttal sem tett több a törlesztőrészlete az elmúlt időszakban. ” ZRÍNYIFALVI ZOLTÁN (23 ÉVES) „Nemrég vásároltam meg az első saját lakásomat jelzálog alapú devizahitelre, és egyáltalán nem bántam meg. Mivel a törlesztőrészleteimen jelenleg nem érzem a válság közvetlen hatását, nem is foglalkoztat ez a kérdés. Bár azon már sokszor elgondolkodtam, hogy hosszabb távon lehet, hogy rosszul jártam a deviza alapú hitellel. ” KÜHTREIBER JÓZSEF (60 ÉVES) „Az euró alapú vállalati devizahitelemre bőven van fedezetem, így nincs mitől tartanom. Eddig sem éreztem meg, ha például öt-tíz százalékkal emelkedett a törlesztőrészletem, és úgy vélem, ezután sem jelent majd gondot. Nincs az a gazdasági válság, amely megingathatná jelenlegi stabil pénzügyi helyzetemet. ” t GAZDASÁG
