Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 41. szám
2008. OKTÓBER 12., VASÁRNAP SZTORI 5 Vitéz László leteszi a palacsintasütőt kemény henrik A mese a bábművésznek és a közönségének is segít elfelejteni a bajokat Vitéz László kalandjai, Hakapeszi Maki és Süsü, a sárkány. Három figura azok közül, amelyeket Kemény Henrik mozgatott. A vásári komédia élő legendája 1931-ben szerepelt először, és most az utolsó előadásra készül. Fábos Erika Kemény Henrik a család mutatványosbódéjában nőtt fel, a bábos família harmadik generációjához tartozik, és neki köszönhető, hogy Magyarországon a világháború után is eredetiben fennmaradt a vásári komédiázás és a bábjáték műfaja. 83 évesen jövő vasárnap utoljára áll közönség elé a Bárka Színházban. „Tízéves lehettem, amikor a papa bábszínpadra átírta Mark Twain Koldus és királyfiját, ez volt az első igazi szerepem - idézte fel a kezdeteket lapunknak. - Egy tízéves gyereknek nehéz volt a kettős szerep. Úgy tanultam meg, hogy bevittem az iskolába a szöveget, betettem a füzetembe, és mondogattam magamban. Amikor kérdezett tőlem valamit a tanító, persze azt sem tudtam, hol vagyok. Fölém hajolt és megkérdezte: hát te mit csinálsz, piff- puff regényt olvasol? Hiába mondtam, hogy szöveget tanulok, mert fel fogok lépni, és hiába könyörögtem, hogy adja vissza, azt mondta: nem érdekel, küldd be apádat, majd odaadom neki, meg ne lássam, hogy még egyszer ilyesmit olvasol tanulás helyett. Másnap bement a papa, és megkérdezte: mondja, tanító úr, megnézte egyáltalán, hogy a fiam mit olvas? Ez itt a Koldus és királyfiból a szerepének egy részlete. A tanító visszaadta a szöveget, és karácsonykor megtartottuk a bemutatót a népligeti nagyvendéglőben. Nekem kicsi sámlikat készített a papa, hogy kilátsszak a paraván mögül, az volt a legnehezebb, hogy megtanuljam, hogyan lépjek egyik sámliról a másikra. Az iskolába Serpenyő az ördögnek vitéz László népi bábfigura. Kinézetében, nyers humorával a nála régebbi bábfigurára, Paprika Jancsira hasonlít. Ruhája piros, sapkája hegyes, és egy palacsintasütőt hordoz a kezében, ezzel verekszik fő ellenségével, az ördöggel is. A KEMÉNY CSALÁD három generáció óta őrzője Vitéz László hagyományának. Együtt összesen 25 Vitéz László-játékot állítottak bábszínpadra. KEMÉNY HENRIK első Saját Vitéz László-figuráját édesapja késével és vésőjével, közönséges tűzifából faragta ki nyolcéves korában. A bábu azóta is megvan, most Debrecenben szerepel egy kiállításon. Vitéz László és Kemény Henrik, aki nyolcéves kora óta életre színházunk beszakadt tetejét, a tönkrement díszleteket, egy pillanat alatt dőlt el, nem hagyhatom, hogy minden tönkremenjen. A mama is könyörgött, hogy bá- bozzunk tovább, és a papa emléke miatt sem tudtam volna megtenni, hogy veszni hagyom azt, ami a családunknak évszázadig a kenyere volt Báboztam tovább.” Kemény Henrik azt mondja: a mai napig mindent elfelejt, amikor a legkedvesebbet, Vitéz László bábját a kezébe veszi. Több mint hetven éve játszik szeretettel a „pajtikáknak” és a felnőtteknek egyformán. „Nehezebben megy már a já- ék. Nem olyan az egészségem, mint fiatalon, az egyik mellékhatásaként zsibbad a kezem. 83 évesen nem bírok már persze abban az évben megbuktam, de nem szidtak le otthon. A papa és a mama is a bábszínházban nőtt fel, és az egész életük arról szólt, nem haragudtak.” Kemény Henriknek is természetes volt a bábozás, gyermekkorában főként a játék miatt élvezte a szereplést, később pedig eldöntötte: órás lesz, asztalos vagy villamosvezető. Az élet azonban másként alakult, sorsa lett a bábjáték. „Apámat 1944-ben munka- szolgálatra vitték, ahonnan nem jött haza. Amikor ért a háború, és láttam a bábnem is a gyerekek, hanem a szüleik jönnek oda hozzám, hogy megköszönjék az előadást. A felnőttek is szeretik a mesét, mert az segít elfelejteni minden bajt, és újra gyerek lehet kicsit az ember. Én szerencsés vagyok, mert az egész életem a mesékről szól, és ez már nem is fog megváltozni.” Névjegy 1925. JANUÁR 29-ÉN született Budapesten 1945-től ő irányította a család bábszínházát 1953-ban államosították és felszámolták a népligeti vurstlit, bábjait egy festő barátjának köszönhetően sikerült megmenteni 1955-ben megalapította az első vidéki bábszínházát Győrben 1964-ben elvégeztették vele a bábszínészképzőt 1992-től a Kolibri Színházban lépett fel 2002-ben kiváló művész lett 2005-ben vehette át a Kossuth- díjat annyit, mint korábban, de amíg élek, játszani akarok. Amikor elkezdek bábozni, eltelik pár perc, és megszűnik minden bajom, elfeledkezem magamról, és csak az számít, hogy a közönség jól szórakozzon. Sok előadás után Az interneten lehet licitálni Izlandra Árverésre bocsátották Izlandot: a szigetországot 99 pennys kikiáltási áron kínálták fel a világ legismertebb aukciós portálján, az eBayn. Licitálni jövő péntekig lehet, de annak, aki a tönk szélére került ország megvásárlásán gondolkozik, nem árt tudnia, hogy két napja már tízmillió fontot (napi árfolyamon 3,27 milliárd forintot) ajánlottak érte. A vicces kedvű nagy-britan- niai felkínáló nem győzte hangsúlyozni a háromszázezres Iz- land jó oldalát, az élhető környezetet, a híres lovakat. Dicséretes módon azt sem titkolta el, hogy ajánlata nem tartalmazza sem (a Dániához tartozó) Grönlandot, sem a leghíresebb izlandit, az énekesnő Björköt. Azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a gejzírek szigetének gazdasága az utóbbi időben nincs a legjobb állapotban. A pénzügyi összeomlás után csődbe ment országon kevéssé segítene egy hasonló aukció, főleg, hogy pénteken maga Geir Haarde, az ország miniszter- elnöke küldte el halászni honfitársait. A bajból nem húzza ki azonban az eBayt sem: az internetkorszak egyik csodacége ugyancsak a héten jelentette be, hogy a súlyosbodó válság miatt kénytelen megválni 1600 dolgozójától, munkatársai tizedétől. ■ ■ Izland és az aukciós portál is bajban van. Ők már megfogadták miniszterelnökük tanácsát: elmentek halászni HIRDETÉS Igazságtalan döntés a fizikai Nobel-díjról? Még át sem vehette a fizikai No- bel-díjat Yoichiro Nambu, Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide, máris kritizálni kezdték kedden kihirdetett kitüntetésüket. Több olasz tudós is igazságtalannak tartja ugyanis a svéd akadémia döntését. Szerintük honfitársuk, Nicola Cabibbo is megérdemelte volna a rangos tudományos elismerést. ■ Több olasz tudós honfitársát, Nicola Cabibbót díjazta volna. A fizikai Nobel-díjat 2008-ban azért kapta meg a három kutató, mert megdöntötték a szimmetrikus világegyetemre vonatkozó, évszázadokon keresztül fennálló tudományos világképet. Hatalmas megdöbbenést váltott ki, amikor kiderült, hogy a radioaktív bomlás során a részecskék deformálódnak, és így elveszítik szimmetriájukat. A felismerés a kvarkok, az atomokat felépítő parányi részecskék három családjának felfedezéséhez vezetett. A tudományos világ túlnyomó része szerint éppen ideje volt elismerni a kutatók munkásságát. Olasz kutatók ellenben azzal érvelnek: a Nobel-díjjal elismert kutatásokat megalapozó felfedezés Cabibbo nevéhez fűződik, „ő írta le először a kvarkok viselkedését” - jelentette ki Roberto Petronzio, az olasz atomfizikai intézet elnöke. Cabibbo nem kívánt nyilatkozni a Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntéséről. ■
