Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-10 / 238. szám

MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP 2008. OKTÓBER 10., PENTEK In memóriám Torma Kálmán Ismét elment egy em­ber. Egy jó ember. Egy szerető férj, egy apa, egy barát. A főnök, ahogy mintegy hétszá- zan hívtuk a megyében. Akinek mindig volt egy kedves szava. Aki min­dig mosolygott, még ak­kor is, ha fájdalmai vol­tak. Akihez bármikor be lehetett kopogni. Aki mindenkinek segített. Aki annyira rajongott a szakmájáért. Aki tisztel­te és megbecsülte a munkatársait. Akit tisz­teltek és szerettek a kol­légái, beosztottjai. Emberséges, munkájára igényes, korrekt főnök volt. Meghatározó sze­mélyisége volt a közle­kedési szakmának mind a megyében, mind or­szágosan. Fiatalon, nagy szakmai tudás birtoká­ban kiemelkedő karriert futott be. Pályáját éppen 20 éve, 1988. augusztus 1-jén kezdte a Kapós Vo­lán Zrt. jogelődjénél. 1989. január 1-jétől a kaposvári helyi autó­busz-közlekedési üzem­egység vezetője lett, majd a Kaposvári Tö­megközlekedési Kft., ké­sőbb Rt. első emberévé nevezték ki. 1999. júli­us 19-én tért vissza a Kapós Volán Rt., majd Zrt.-hez vezérigazgató­ként. Elhunytéig töltötte be ezt a posztot. 2002- től hat éven át a Kapos­vári Rákóczi FC elnöki tisztjét töltötte be. 2008 nyarán a futballclub örökös tiszteletbeli elnö­kévé választották. Munkásságát 2007-ben Baross Gábor-díjjal is­merte el a szakma. Még ebben az évben átvehet­te az Év menedzsere ki­tüntetést is. Váratlanul érte a végze­tes betegség. Évekig vi­askodott vele. Annyira bízott benne, hogy sike­rül leküzdenie a kórt, és visszajön közénk. És mi annyira vártuk vissza. De sajnos hiába. A be­tegség erősebb volt ná­la, nem tudott vele meg­küzdeni. És csendesen távozott. Nagyon fiata­lon, 43 évesen hagyott itt bennünket, űrt hagy­va maga után. Űrt, me­lyet csak az idő lesz ké­pes feledtetni, de betöl­teni soha, semmi nem fogja tudni. Seneca gondolataival búcsúzunk tőle: „Ha elvesztettük azt, akit szerettünk, örül­jünk annak, hogy a mi­énk volt. Nem a búcsú­zásban, a feledésben van az elválás.” Nyugodj békében főnök! Emlékedet megőrizzük. KOVÁCS MELINDA marketingvezető ▲ Jó útra térnének a lábodi romák utcagyűlés A sebességkorlátozó táblát ellopták, a kerítést elbontották Orsós Mária (balról) parázs vitát folytatott az utca népe előtt Bogdán Jánossal, a helyi roma kisebbségi önkormányzat vezetőjével Parázs vita bontakozott ki a lábodi utcán. Lakó­gyűlésen perlekedett egymással a helyi kisebb­ségi önkormányzat veze­tője a romákkal. Csikós Magdolna Munkát is vállalnának az útépí­tésben a lábodi romák, ha ez se­gítene abban, hogy aszfaltos út­juk legyen - ezt mondták Lá- bodon a Lenin utca lakói lakógyű­lésükön. A fórumra a helyi ki­sebbségi önkormányzat vezető­jét, Bogdán Jánost is meghívták.- Gyerekként is ilyen rossz minőségű úton jártam, hóban, sárban. Azóta alig javult itt a helyzet - mondta Orsós Mária, aki a helyi kisebbségi önkor­mányzat képviselője, és nem­régiben hozta létre a Lábodi Ro­ma Egyesületet. - Télen a hó, a sár, az eső okoz gondot, még a mentő sem tud rendesen bejön­ni. Hiába vagyunk tiszták, ren­desek, ha épphogy kiérünk a házból, már sárosán megyünk munkába, vagy a gyerekek az iskolába. Orsós Mária amikor megtud­ta, hogy alapvetően a pénz hi­ányzik az útfelújításhoz, az Or­szágos Cigány Önkormányzattal (OCÖ) is felvette a kapcsolatot. - Azt mondták ott nekem, hogy a települési önkormányzattal együtt lehet pályázni, és így az OCÖ is tud segíteni. Ezt azonban én egyedül nem kezdeményez­hetem, a kisebbségi önkormány­zat vezetője az illetékes, csak úgy tűnik, valamiért nem akarja megtenni ezt a lépést.- Ez nem igaz, de amire nincs mód, abba kár belekez­deni - replikázott Bogdán Já­nos. - Csak ennek az útnak a felújítása 25 millió forintba ke­rülne. Ha pályázati pénzt nye­rünk is hozzá, a falu önkor­mányzatának önrészt kell biz­tosítania, amire jelenleg nincs mód. Ki kell várni a megfelelő pályázatot. Egyelőre a kátyú­zásra, a köves út karbantartásá­ra van lehetősége a település­nek, ezt kell elfogadni. Egyéb­ként ezt az utat sem becsülik meg rendesen az itt lakók, az autósok egy része krosszpályá- nak használja... Lábodon összesen három kőzúzalékos utca van még, eb­ből kettő a jobbára romák lak­ta részen. Az útfelújításért nemrégiben 136 család petíciót is küldött az önkormányzat­nak. - Ezek hozzávetőlegesen ötszáz méter hosszú utcák - mondta Lassú István, Lábod polgármestere. - A Lenin utca aszfaltozása 25, a Szabadság utcáé 20 millió forintba kerül­ne. Várjuk a megfelelő pályáza­tot. Addig csak kátyúztatni tu­dunk. Ha valaki segíteni kíván, örömmel vesszük. Az út álla­gának megóvása érdekében se­bességkorlátozó táblát helyez­tünk ki, melyet néhány héten belül elloptak. A teherautók és mezőgazdasági gépek forgal­mának kizárására mindkét ut­cát zsákutcává minősítettük, és kerítéssel lezártuk az utak belterületi határát. A kerítése­ket elbontották... Barcsi diáklány a rajzpályázat első díjasa henkel Pénzzel támogatja a dél-somogyi város iskoláit a neves cég Barcsi diáklány nyerte a Henkel •Magyarország Kft rajzpályázatá­nak első helyét. Szabó Rebeka, a Deák Ferenc Általános Iskola ne­gyedik osztályos tanulója több száz versenyző közül hozta el az első díjat. A düsseldorfi bírálóbi­zottság tetszését leginkább a tíz­éves barcsi diák tornászlányt és edzőjét ábrázoló rajza nyerte el. A kft szakemberei minden év­ben felkeresik a gyár telephelye­in működő általános iskolákat, és támogatják az oktatást Idén a támogatási program témája a dizájn és innováció volt, mellyel elérkeztek a barcsi intézmények­hez is. - A gyerekeket megpró­báljuk bevezetni a formatervezés világába - mondta Kultsár Emília kommunikációs vezető. A barcsi iskoláknak - mint a többi településen is - félmillió forintot ajánlottak fel: 250-250 ezer forintot kapott a Deák Fe­renc és az Arany János iskola a művészetoktatás fejlesztésére. Ebből a pénzből az általuk kivá­lasztott eszközöket vásárolhat­ták meg, mindenki a maga szük­ségletei szerint.- Olyan eszközöket válogat­tunk, amilyeneket eddig a napi rajzórákon nem használtak a di­ákok, mivel drágák - szemléltet­te a vásárolt tárgyakat Pressingné Asztalos Mária szaktanár. - Van­nak köztük egyedi színű ceru­zák, akvarelleszközök, olajpasz- tell kréták, vízfestékek, tempe­rák, lakksprék, Lino-metsző ké­sek, minőségi papírok és persze ollók, ecsetek, filcek, kréták, ra­gasztók. ■ Jeki Gabriella Szabó Rebeka több száz versenyző között lett első díjas Elfogyott a türelem: utcára vonulnak a tejesek tiltakozás A terméktanács küldöttsége Kaposváron járt, s eljutottak Kazsokba is (Folytatás az 1. oldalról)- Elképesztő mértékben lezu­hant a tej felvásárlási ára Ma­gyarországon - felelte Istvánfi Miklós a Somogyi Hírlap kér­désére. - A januárban literen­ként kifizetett 95 forint ma már csak szép emlék. Jelenleg 75-80 forintot kapnak a termelők, de egyes hírek szerint a meredek árzuhanás nem áll le. Jövő januárban 70 forintra is lecsökkenhet a tej literenkénti beszerzési ára. Az előállítási költség - literenként - ezzel szemben már most eléri a 75- 80 forintot. S ez még nem min­den - kongatták meg a vészha­rangot a tejipari szakemberek. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a termelőknek jövőre ha­vonta kell megállapodást kötni­ük. A TT képviselője úgy fogal­mazott: a bizonytalanság egyre nő, az ágazat szereplői koráb­ban soha nem látott problémák­kal birkóznak. Seregnyi gazda­ság pengeélen táncol, az ágazat megrogyott.- Nem hagyjuk magunkat, a csatát folytatjuk - közölte. - Ki akarunk törni a szorongatott helyzetből. Hazánkban évente közel 1,5 milliárd liter tejet dolgoznak fel. Pár éve még 1,7-1,8 milliárd li­ter került a feldolgozókhoz. Istvánfalvi Miklós szerint az or­szágba tetemes mennyiségű tej­és tejterméket importálnak. - Méghozzá dömpingáron, amely tovább rontja a magyar terme­lők esélyeit - fejtette ki. - Egyes szupermarketekben a héten már 99 forintért árulják a tej li­terét, másutt közel 800 forintba kerül a trappista kilója. Rövid számolás után kiderül: a sajtot literenként alig 50 forintos tej­ből gyártották. Sorozatban elké­pesztő és meghökkentő esetek­ről hallunk; ilyen piaci viszo­nyok közepette a magyar feldol­gozók képtelenek helytállni. A TT elnökhelyettese szerint az export sem jelent igazi meg­oldást a hazai vállalkozások számára. Az uniós országok foggal-körömmel védik piacai­Istvánfi Miklós: nem hagyjuk magunkat, folytatjuk a csatát kát. Nagyobb mennyiségű ma­gyar terméket az arab térségbe, vagy Amerikába szállítanak. A tejesek nem adják fel, egy hónapon belül demonstrációt tartanak. Az elnökhelyettes pontos helyszínekről nem be­szélt, csupán annyit árult el: „nagy forgalmú, az ágazat szempontjából fontos épületek" elé vonulnak ki. A demonstrá­ció részleteiről később tájékoz­tatják a sajtót. A terméktanács küldöttsége csütörtökön Somogybán járt. Felkeresték a kazsoki tehené­szetet, s megtekintették ha­zánk egyik legkorszerűbb tej­üzemét, a kaposvárit. ■ Harsányi Miklós 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents