Somogyi Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-09 / 237. szám
3 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Káfmáíicsa új bútorokat, számítógépeket és két sátrat vásároltak a kálmán- csai teleházba. Pályáztak ivókútra és nyertek, ezenkívül utcanév- és információs táblákat helyeztek ki a településen. A beruházások Teki-Leki támogatásból valósultak meg, négymillióháromszázezer forintos költséggel, (ga) Marcali szászfalvi László országgyűlési képviselő (KDNP) fogadóórát tart Marcaliban október 10-én, pénteken 17 órakor a Hungária Házban, (me) Pogányszeirfpéter önkormányzat és falugondnoki szolgálat fogott össze a lakók egészsége védelmében. Megszervezték, hogy az érdeklődők eljussanak tüdőszűrésre a nagykanizsai kórházba. Több alkalommal ötvenkét helyi lakos élt a lehetőséggel, (va) Somogybiikkösd pályázati forrásból bővíthette a tűzoltószertárhoz tartozó raktárépületet az önkormányzat. Tetőcserepet cseréltek, tetőszerkezetet javítottak, festettek. A 2,2 millió forintos beruházáshoz 1,8 millió forintot nyertek. A falu 100 lakójához képest jelentős, többhektárnyi közterülettel rendelkezik, amely rendben tartása számos gépét igényel, ezeknek ad helyet a felújított raktár, (va) Tafe MEGTARTOTTA a mOZ- gáskorlátozottak tahi körzeti csoportja a városi művelődési központban a „Mindenki nevenapja”cí- mű rendezvényét, melyen több mint negyvenen vettek részt, (kj) Várda NAGYSZALONTÁRA, Arany János szülőházába látogattak el a várdaiak. Gyulán is járt a negyventagú társaság, majd Kondoroson egy kulturális és gasztronómiai fesztiválon vettek részt. A betyármúzeumban Meiszterics László: Betyárok nyomdokán című könyvét népszerűsítették, majd Szarvason a történelmi Magyarország közepe című emlékművet is tekintették meg. (me) Hetvenhatezres minimálbért svajda Amíg több a segély, a pótlék, nem ösztönző a munka Somogybán is elkezdődtek a jövő évi bértárgyalások. AZ MSZOSZ régiós vezetője szerint úgy kell tárgyalniuk, hogy szem előtt tartsák: ha a munkaadók terhei csökkennének, akkor sem kerülne több a dolgozók borítékába. Márkus Kata Az MSZOSZ jövő évi minimálbér-követelése 76 ezer forint. Azért van szükség a jelentős, mintegy hétezer forintos emelésre - mondta Svajda József, az MSZOSZ régiós elnöke -, mert az infláció az elmúlt két évben a minimálbérből élőket sújtotta a leginkább. - Elfogadhatatlan az a munkaadói oldalról elhangzott vélemény, miszerint talán nem is kellene meghatározni minimálbért. Ez óriási baj volna. Mert ha Magyarországon a minimálbér nem lesz kötelező, akkor ismerve a munkaadók egy részét, tetszésük szerint fognak fizetni. A legnagyobb gond ma az, hogy segélyekből, pótlékokból, önkormányzati juttatásokból több pénzt lehet szerezni, mint a minimálbér. Sajnos semmi nem ösztönöz munkára, és ezt sokan ki is használják. Jelenleg 3 millió 880 ezer ember dolgozik és fizet járulékokat. Döntő változás csak akkor lehet, ha minimum félmillió új munkavállaló jelenik meg a munkaerőpiacon. Az MSZOSZ szerint ahhoz, hogy érezhető reálkereset-növekedés következzék be jövőre, legalább 6,8 százalékos bruttó béremelésre van szükség. - EzÁTLAGJÖVEDELMEK 2008 JÚLIUSÁBAN Budapest: Somogy: FORRÁS: MSZOSZ A somogyi munkavállalók feltornásznák a bérüket az országos átlag közelébe. Képünk a cukorgyárban készült zel a céllal kezdtük meg a bér- tárgyalásokat Somogybán - tette hozzá Svajda József -, s az első visszhangok alapján talán lesz rá esély, hogy az idén elérjük ezt a bruttó emelést. Ám ehhez hozzá kellene rendelni az adótörvények változtatását is, mert húsz éve a középkeresőket sújtja hazánkban a legmagasabb adó. El kell tehát tolni az adósávokat. További követelésünk, hogy a régiók közötti különbségek szűnjenek meg. Somogybán azonos munkáért 30- 40 százalékkal alacsonyabb bért fizetnek, mint másutt. A somogyi nagyfoglalkoztatóknál az idén átlagosan hétszázalékos béremelés volt, ezzel 0,6 százalékkal nőttek a reáljövedelmek. Jó hír az elnök szerint, hogy a béren kívüli juttatások miatt már nem kell vitatkozniuk a foglalkoztatókkal. Nagy sikerként könyvelték el, hogy az MSZOSZ-nek sikerült elérnie: visszavonták azt a költségvetési tervezetet, amelyben 11 százalékos adó terhelte volna ezeket. Milliárdokon vitatkoznak: Luxus: 90 milliós lakás Brüsszelig is elmennek az egykori gyászházban (Folytatás az 1. oldalról)- Október 18-án folytatjuk a tárgyalásokat - számolt be Árok Kornél. Hozzátette: az egyeztetések eredményétől függ, lesz-e munka- beszüntetés. A szerintünk jogos összegért folytatjuk a küzdelmünket; egy fillérrel sem akarunk többet. Ezt viszont maradéktalanul meg szeretnénk kapni. Értesülésünk szerint a szak- | szervezet vezetősége este Siófo- j kon értékelte a szerdai forduló eredményeit. Korábban amúgy az érdekvédők már jelezték: ha nem sikerül dűlőre jutniuk, akkor az összes uniós jogorvoslati lehetőséget kihasználják. Készek Brüsszelbe utazni, ahol az EU illetékes hatóságai előtt vázolják fel problémáikat. ■ Harsányi M.- Újabb szerződést írnak alá a gyászházként elhíresült kaposvári luxusház kivitelezői és a beruházó - erősítette meg Karalyos József a Főtér Kft. ügyvezető igazgatója. Földig rombolták az egykori életveszélyesnek minősített élelmiszer-ipari szakközépiskolát. Az ügyvezető azt mondta: a kivitelezővel ezért újra tárgyalták az építkezés költségeit. A szerződést a héten írják alá. A jogi egyeztetés tart, eközben rövidesen megkezdik a luxuslakások értékesítését.- Az árakat egyedüeg, lakásonként állapítjuk meg - mondta a szakember. - A legdrágább a Kossuth téri panorámás, első emeleti otthon lesz. Ezt négyzet- méterenként csaknem 870 ezer forintért áruljuk. ■ Harsányi M. JEGYZET KERCZA IMRE Melaminos mámor A globalizált gazdaságnak köszönhetően megint egy új fogalom: melamin. Azt is tudjuk már, hogy nem áldás, hanem átok. Bejárta Európát ez a fogalom, és rettegésben tartotta az embereket. Kínából indult, mondhatnám azt is, hogy a „selyemúton” érkezett, de valójában repülőgéppel hozták. Ide is, a világ más részeibe is. Az elődjét guargu- minak hívták, és Indiából származott. Azt is az élelmiszerhez keverték, hogy tar- tósabb és szebb legyen. azt mondják az élelmiszerelőállítással foglalkozó szakemberek, hogy több mint száz olyan anyag van forgalomban, amely javítja az élelmiszerek állagát vagy tartósságát, de bizonyos határértéken felül nem éppen mondható egészségesnek. Azt, hogy mit kevernek az ételeinkbe, tudnunk kellene. Különböző előírások ezt a gyártó kötelezettségévé teszik. De az ember nem mindig olvassa el ezeket az előírásokat és az összetevőket. Valószínű, azt kellene a gyártó kötelességévé tenni, hogy ne használjanak egészségre ártalmas anyagot, vagy ne használják azt ártalmas dózisban. fogadjuk EL: a globalizált gazdaság nemcsak előnyöket, hanem veszélyeket is rejt. Más kultúrák, más földrajzi körülmények között készített élelmiszerek nálunk, a vén Európában gondot okozhatnak. A gond viszont csak a miénk. Ezért nem fölösleges az ilyen jelenségek körül csapott zaj. A MELAMIN-MÁMOR lassan lecseng, az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó szervezetek a sarkukra állnak, de nem csengett le a veszély. Idő kérdése, hogy újabb ártalmas szer tűnjön fel. A globalizált vüágban ezzel is együtt kell élni, de nem kell belenyugodni. Tizennyolc éve nincs egyetértés a magyar egészségügyben levéltári napok Répa Imre professzor: a politikai pártok döntéseinek köze sincs a mindennapok problémáihoz Szemléletváltozásra lenne szükség a magyar egészségügyben - foglalta össze előadását Répa Imre professzor szerdán, a XXXII. Somogyi Levéltári Napokon. A Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója az egészségügy átalakításáról beszélt a kétnapos rendezvény zárásaként. Előadását a kelet- és nyugat-európai országok egészségügyi rendszerének összehasonlításával kezdte, amelyek közös pontjaként a szakértelmet és a technológiát nevezte meg. Azt mondta: Magyarországon 18 éve nincs egyetértés az egészségügyben, többek között a jogszabályok és az intézményrendszer terén, és igaz ez a magyar oktatási rendszerre is.- Amikor négyévente választásokat rendeznek, fontos lenne a politikai egyetértés az egészségügy kérdésében. A politikai pártok döntéseinek ráadásul köze nincs a mindennapok problémáihoz. 2007-ben hetven jogszabálymódosítás történt az egészségügyben Magyarországon, ugyanakkor egészségügyi alaptörvény nincs - emelte ki a professzor. Az egészségügy egyik legsúlyosabb problémájára, az ellátás finanszírozására is kitért. A hálapénzről azt mondta: képtelenek elvonatkoztatni tőle a magyarok, ugyanis erre szocializálódtak, és csak a jóval magasabb fizetések esetén szűnhetne meg. ■ Meiszterics Eszter Répa Imre professzor előadása zárta a Somogyi Levéltári Napokat Esélyes a támogatásra a kaposvári kórház MINT ISMERT: a Kaposi Mór Oktató Kórház húszmilliárd forint értékű fejlesztésre készül, amelyhez a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében pályáztak támogatásra tavasszal. Várhatóan kilenc nyertest hirdetnek ki az országban, és a kaposvári kórház is jó pozíciókkal indult - tudtuk meg Répa professzortól. Hozzátette: a napokban járt a Kaposi Mór Oktató Kórházban egy monitoringcsapat, amely már a sokadik helyszíni bejárást végezte, de a végleges döntést október 30-áig hozza meg az irányító hatóság. a tiop kiírt pályázata önerővel együtt legfeljebb 12 milliárdra nyújthat forrást, a továbbiakat két újabb kiírás oldhatja meg. A támogatásokból a megyeszékhelyen tömbkórház, regionális sürgősségi betegellátási centrum és infrastruktúra-fejlesztés valósulna meg 17,4 milliárd forint értékben, míg 2,5 milliárdos rekonstrukció a tüdő- és szívkórházban. A beruházás fő eleme - egyúttal a kórházvezetés stratégiai célja - a tömbösítési program. Az elavult pavilonos rendszer megszüntetésével a jelenlegi 45 épület helyett egy épületrendszerben végeznék a gyógyítást
