Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-05 / 208. szám

2008. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK 7 GAZDASÁG&KÖZÉLET Mindent visznek a fémtolvajok lopás Tízmilliárdos kárt okoznak minden évben a „szorgalmas” vasgyűjtők Szigorítja a kormány az illegális színesfém-keres­kedelmet, az Országgyű­lés ősszel fogadja el az er­ről szóló törvényt vár­hatóan ötpárti konszezus- sal, amire ritkán van példa a parlamentben. Ambrus Vilmos Ősz elején tárgyalja a kormány az illegális színesfém-kereske­delmet szabályozó törvényter­vezetet, majd az Országgyűlés elé terjeszti. Mivel a szabá­lyozást minden frakció szüksé­gesnek tartja, várhatóan ötpárti konszezussal fogadják el a tör­vényt. A jogszabály teljesen fel­számolná az illegális színes­fém-kereskedelmet, illetve szi­gorú feltételekhez kötné az adásvételt. „Szigorúbb lenne a fémkeres­kedelem engedélyezése, ellen­őriznék a nyilvántartást, beka- meráznák a telephelyeket, csak számlára lehetne utalni, és csak 18 éven felüli személytől lehet­ne színesfémet átvenni” - sorol­ta a szabályozás főbb elemeit la­punknak Gémesi György, a tör­vény egyik kezdeményezője. Arra a kérdésünkre, hogy egy önkormányzatot mennyiben érint a fémlopás, a gödöllői pol­gármester elmondta: a tolvajok fémszobrokat, emlékműveket lopnak, önkormányzati fenn­A törvénytervezet szerint szigorúbb lesz a telephelyek ellenőrzése. Ennek ellenére évekbe telhet az illegális fémkereskedelem felszámolása. tartású épületek, például isko­lák tetejéről, oldaláról szednek le villámhárítót, csatornát, így károsítják meg a települést. Kondorosi Ferenc kormány- biztos lapunknak azt mondta: a színesfémtolvajok évente 10-15 milliárd forintos kárt okoznak. Véleménye szerint a törvénymó­dosítással el lehet majd érni, hogy aki fémhulladékot árul, gyanússá váljék. „A jogszabály a kereskedőknek tárolási és be­olvasztási kötelezettséget is elő­ír, de nyilván évekbe telik, amíg az illegális kereskedelmet fel le­het számolni” - mondta Kondo­rosi. Megemlítette, hogy Nyugat- Európa egyes országaiban a szí­nesfém jövedéki terméknek mi­nősül, de a magyar szabályozás ennyire nem lesz szigorú. Jó üzlet a színesfém - milliós károk a lopásoknál A SZÍNESFÉMTOLVAJLÁS jól jövedelmez, ez is indokolja, miért van egyre több ilyen eset. Júniusban egy budapesti HÉV- vonalon 440 méter hosszan loptak el egyébként feszültség alatt lévő kábelt a tolvajok, akik mintegy egymillió forintot kerestek ezzel Még jobb „üzletet” csináltak azok a bű­nözők, akik a Gellért-hegyről tavaly három bronzszobrot vittek eh egy alkotás értéke ugyanis tízmillió forint volt Több száz tonna romlott sűrítmény Szobon feldolgozásra és fogyasz­tásra alkalmatlan, többségé­ben erjedő, több száz tonna paradicsom- és gyümölcs­sűrítményt találtak a ható­sági állatorvosok Szobon, a Szobi Szörp Zrt. telephelyén. A helyszínen 750 tonna hordókban tárolt élelmiszer­alapanyagot találtak. Ellenzi a KDNP a Mavir privatizációját tiltakozik a Magyar Villa- mosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) privatizációja ellen a KDNP - jelentette ki tegnap Molnár Béla. A képviselő szerint ugyanis egy külföldi tulajdonos megjelenése nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. Az állam meg­tartja többségi részesedését - hangoztatta tegnap Daróczi Dávid kormányszóvivő. Másfél évig stagnál a kőolaj ára a következő évben a nem­zetközi piacokon a kereslet­kínálat alapján 100 dollár körüli átlagos olajár alakul ki - mondta tegnap Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint ebből következően át­lagosan mintegy 300 forin­tos benzinár és a 310-320 forintos gázolajár várható a magyar piacon. Egységes nyilvántartásba kerülnek a végrendeletek Diákhitel - valami más hallgatók profitálhatnak belőle csak (1. rész) Negyven év alatt bárki igényelheti lövő januártól nagymértékben csökkenhet a hagyatéki eljárások Időtartama és költsége, miután az összes végrendelet egy köz­ponti nyilvántartásba kerül. A ko­rábbi hosszas után­járást, hogy az örök­hagyó rendelkezett-e végrendelettel, fel­váltja egy egyszerű központi lekérdezés. A végintézkedések központi nyilvántartása már működik. Ezt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti. Immár egy éve, hogy a közjegyzők kötelesek a végrendelet elkészülte után há­Hivatalosan is véget ért az alma­csata, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztériumban a Magosz részéről Jakab István elnök és Budai Gyula igazgató, illetve Gráf József agrárminisz­ter aláírta az ipari alma felvásár­lási áráról és az állami támoga­tásról szóló megállapodást. Ám ezzel nem mindenki ért egyet. A magyar tulajdonban lévő má­tészalkai, nagykállói és vajai ipari almafeldolgozó üzemek til­takoznak, mert szerintük a szer­ződésben lefektetett 9 euró- centes ár ellehetetleníti a műkö­désüket. A cégek úgy érzik, a megálla­podás durva beavatkozás a pia­ci viszonyokba, ráadásul sérti rom napon belül jelenteni ezt a Végrendeletek Országos Nyil­vántartásának. Korábban a bejegyzés és a le­kérdezés 500 forintba került al­kalmanként, a mos­tani tervezet szerint a bejegyzés ingye­nes lesz, a lekérde­zés pedig 800-1000 forintba kerül majd. Az igazság­ügyi tárca jövő évi tervezete sze­rint nemcsak a közjegyző előtt, hanem a bíróság, a külképvisele­ti hatóság és az ügyvéd előtt tett végrendeletek is központilag el­helyezhetők lesznek. ■ Fábos E. a versenyhivatali törvényt is. Ezért a „magyar üzemek vesztét” okozó szerződést nem fogadják el. Filep László, a mátészalkai vállalat igazgatója három cég nevében azt mondta, hogy a ki­alkudott ár alapján nem lehet ér­tékesíteni a világpiacon alma­sűrítményeket, a tényleges ár ugyanis 6 eurócent. A magyar cégek az agrártár­cától lehetőséget kértek a tárgya­lásra, de ezt nem kapták meg. Úgy vélik, ha a magyar üzemek ellehetetlenülnek, akkor a kül­földi vállalatok egyedüli ipari almafeldolgozókká válhatnak, tehát a 9 eurócentes megállapo­dás a piacszerzésüket szolgálja. ■ Éber S. Noha szeptembertől már iskoláskorúvá válik a 2001-ben életre hívott Diákhitel, mégis még mindig sok felsőoktatás- f bán tanuló diák bizony- ú tálán, éljen-e a lehető­séggel, igényelje-e a köl- % csont. | Pedig aki szeptember 15-ig ke- | ri, októberben már a bankszám- I Iáján találhatja a most akár ha­vi tízezer forinttal magasabb Diákhitelt. A diákok és nem rit­kán szüleik is sokszor bizalmat­lanok, ódzkodnak ettől a lehető­ségtől. Ennek egyik oka lehet, hogy sokszor a banki hitelekkel azonosítják a Diákhitelt, pedig erről szó sincs. Érdemes tehát nem a hallomásokra hagyatkoz­ni, hanem inkább alaposan utá­naolvasni. A legfrissebb felmérések azt mutatják, érdemes felsőfokú tanulmányokat folytatni. A ver­senyszférában a diplomás mun­kavállaló akár ötször annyit is kereshet, mint egy alapfokú vég­zettséggel bíró. Könnyen meg­eshet azonban, hogy a diákok a lakóhelyükön nem tudnak to­vábbtanulni, s akár az ország másik pontján lévő felsőoktatá­si intézményt kell választaniuk. Meghátrálni azonban emiatt sem szabad, a költségeik finan­szírozásához van segítség. A Diáklütel nem banki hitel, hanem egy speciális, csak a fel­sőoktatásban tanulók számára elérhető kölcsön. A Diákhitel bármire elkölthető. Sok hallgató tanul ebből a pénzből idegen nyelvet, vásárol számítógépet, internet-előfizetést, vagy külföl­di tanulmányútra, részképzés­re tud a segítségével elmenni. A Diákhitel igénylésekor nincs hitelbírálat, és a visszafizetésre is könnyebb szabályok vonatkoz­nak. Sem a törlesztőrészlet nagy­sága, sem a visszafizetés időtar­tama nincs előre rögzítve. A ta­nulmányok alatt nem kell tör­leszteni, sem kamatot fizetni, s végzés után még négy hónap tü­relmi idejük van a hallgatóknak a törlesztés megkezdésére. A tévhittel ellentétben a Diák­hitel önmagában nem jelent akadályt egyéb hitelek (pl. la­káshitel) felvételénél. A Diákhitel igényelhető álla­milag támogatott és költségtérí­téses képzésben egyaránt, akár nappali, akár esti, akár levelező tagozaton vagy távoktatásos for­mában tanul a hallgató, csupán legyen negyven évnél fiatalabb, és rendelkezzen érvényes hall­gatói jogviszonnyal. Újdonság, hogy a mostantól a költségtérítéses diákok maxi­mum havi 50, az államilag finan­szírozott képzésben tanulók ma­ximum havi 40 ezer forintot kér­hetnek. Ugyanakkor továbbra is választhatják az eddig meg­szokott havi 30,25,21 és 15 ezer forintos kölcsönösszegeket, sőt azt is, hogy havi részletekben, vagy szemeszterenként egy ösz- szegben kérik-e kifizetést. Egyéb­ként a kölcsön akár egy szemesz­terre is kérhető. A kamat sem változik, to­vábbra is 9,5 százalék. Az álla­mi tulajdonú Diákhitel Központ az állam kézfizető kezességvál­lalása mellett kedvező, „olcsó” kölcsönöket vesz fel, és az így bevont forrásokat önköltségi el­ven, üzleti haszon nélkül adja tovább a diákoknak, hiszen a jogszabály szerint nem termel­het profitot. Ennek köszön­hető, hogy Diákhitel kamata a hasonló, fedezet nélküli, forint­alapú, bármire költhető banki hitelek (pl. a személyi kölcsön) átlagos kamatának a felét sem éri el. (Folytatása következik) Forrás: www.diakhitel.hu m A. L. Kosa: el a kezekkel a nemzeti vízvagyontól! „Maradjanak többségi állami tulajdonban a regionális víz­művállalatok” - kezdeményezi a Fidesz törvénymódosító ja­vaslatban. Kosa Lajos, az ellen­zéki párt alelnöke arra emlé­keztetett, hogy korábban a kor­mány Új Tulajdonosi Program­jában szerepelt a vízművek bi­zonyos részvénycsomagjának értékesítése. Bár a fideszes po­litikus tudomása szerint ez egy kormányülésen kikerült a javaslatból, de - mint mondta - „a bizalomvesztés okán nem nagyon lehet nekik hinni”. Kosa szerint a vízközmű-szol­gáltatások jelenlegi rendezet­len szabályozása mellett „bűn- cselekménnyel” felérő, ha pri­vatizálják a vízművállalatokat, ezért kezdeményezi, hogy az öt regionális vízművállalat ál­lami részesedése legalább 50 százalék plusz egy szavazat le­gyen. „Magyarországnak nagyon fontos nemzeti kincse az ivó­vízbázis, és nem kellene ezt is elbaltázni, mint ahogyan a ko­rábbi előkészítetlen privatizá­ciók esetében megtörtént” - hangoztatta Debrecen polgár- mestere. Kosa szerint a priva­tizáció ellen szól, hogy ha érté­kesítenék a regionális vízmű­veket, akkor az állam - ha át­tételes formában is - a magán- vállalatokat támogatná. A Fidesz valami olyan ellen tiltakozik, ami nem szerepel a tervek között, hiszen nincs kormányzati szándék a vízmű­vek magánosítására - közölte tegnap Daróczi Dávid kor­mányszóvivő. ■ É. S. ■ A központi nyilvántartás már működik. Keserédes almaszüretre készülnek a feldolgozók

Next

/
Thumbnails
Contents