Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-30 / 229. szám
3 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. SZEPTEMBER 30., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Messziről is megéri a munkaerő munkásjáratok Buszokat indítanak a munkáltatók, hogy legyen elegendő dolgozójuk A dolgozóhiány, a munkába járás rossz körülményei vagy éppen költségtakarékosság miatt indítanak leginkább munkásjáratokat a cégek. Vigmond E.-Márton L. Úgy ötven kilométeres körzetből hozza dolgozóit a tapsonyi Hans Pausch Kft. Magas a szakember- igényük, akikért egyre mesz- szebb kell elmenni. Utóbbi időkben a festők, hegesztők, lakatosok hiánya okozott gondot. A szakképzett munkaerőre szükség van, ezért vállalják a havi több millió forintos költséget, amibe az utaztatás kerül. A 240 dolgozóból 160 a vidékről bejárók száma. Krémért István ügyvezető elmondta: bérbuszokkal szállítják a dolgozókat, a három járat a szőkedencsi, marcali és a nagybajomi térségből szedi ösz- sze az embereket. Részt vállalnak a buszbérletek költségéből is, és támogatják a személygépkocsival közlekedőket. Arra is figyelnek, hogy az azonos útvonalról autóval járó emberek munka- beosztását úgy hangolják össze, hogy hárman-négyen tudjanak egy kocsival járni. - Nem a távolság a meghatározó, hanem hogy egy órán belül legyen a menetidő - mondta Szíjártó Ferenc, a marcali ventilátorgyártó Ziehl-Abegg ügyvezető igazgatója. Négy munkásjáratuk van, ami ezen időn belüli körbén lefedi a településeket. Mivel három műszakban dolgoznak, ezért hatszor fordulnak naponta a járatok. A probléma, hogy nincs menetrend szerinti buszjárat a három műszakhoz. - Múlt évben kaptunk támogatást a munkaügytől munkásszállítás címén - folytatta az ügyvezető. - Gond az, hogy a támogatás nem utaslétszámra, hanem névre szól, a bejáró dolgozó személyéhez kötött. Az a munkás, aki után megkaptuk a támogatást, ha csak fél évig dolgozik a cégnél, a helyette érkező új alkalmazottra ez már nem ruházható át. Ráadásul idén már nem is részesültünk a támogatásból, azzal az indokkal, hogy tavaly kaptunk, és idén azokat segítik, akik még nem részesültek ilyen támogatásban. Szíjártó Ferenc hozzátette azt is: nemcsak szakemberekből, Negyvenezer ingázó LEGUTÓBB 2005-BEN volt egy mikrocenzus, vagyis kisnépszámlá- lás. Ennek alapján a KSH pécsi igazgatóságának kaposvári képviseletétől kapott adatok szerint a foglalkoztatottak ingázása Somogy megyében. Utazni vagy dolgozni; sokaknál az előbbiből következik az utóbbi. A kaposvári autóbuszállomást a fél megye jól ismeri hanem jellemzően dolgozni akaró emberekből van hiány. . A fonyódi Fonyton cégcsoporthoz 15 éve járnak a munkásjáratok. Jelenleg 200 dolgozója van a vállalatnak, közülük százharmincat a cég kisbuszaival, illetve vállalkozó által működtetett munkásjáratokkal szállítanak munkába. Balatonlelle, Gamás, Somogy- vár, Balatonfenyves által határolt területről hozzuk a dolgozókat - mondta Lukács Sándor ügyvezető igazgató, aki hozzátette: kénytelenek távolabbi településekre is járatot szervezni, mivel a székhely- és szomszéd településekről nem tudnak elegendő munkást felvenni. Szerződéses járatok A CÉGEK, MUNKÁLTATÓK Vagy saját buszaikat használják ki a dolgozók szállítására, vagy bérlik a járműveket. A Kapós Volán Zrt.-től kapott adatok szerint csökkennek a szerződéses autóbuszjáratok. Az igénylések alapján nyomon követhető a területeken bezáró nagyobb cégek, illetve az újonnak indult vagy bővülő üzemek, gyárak helyzete is. Jelenleg elsősorban Marcali és Tab környékén vannak ilyen szerződéses járataik. Korábban Kaposvár és Barcs térsége is a jellemzőbb területek közé tartozott Sok cégnél úgy tartják: NEM CSAK A TÖBB SZÁZ dolgozót foglalkoztató cégeknél jelenthet megoldást a munkásjárat. Például a fonyódligeti gyermektábor huszonhárom dolgozója közül tizenhármat szállítanak munkába a tábor kisbuszaival. Szegedi Ágnes táborvezető szerint: bizonyos határokon belül és azokról a településekről, ahonnan többen járnak, költségkímélőbb a dolgozók szállítása, mint mindenkinek bérletet fizetni. Mindamellett több olyan település van, ahonnan tömegközlekedéssel nem oldható meg a rendszeres munkába járás. takarékosabb a szállítás a bérletfizetésnél Tábori buszokkal szállítják a dolgozókat Fonyódligeten, mert olcsóbb JEGYZET Vessünk, vagy nevessünk? hátakkor vessünk, vagy nevessünk, elnök úr? - tréfálkoztak a barátai a névnapi pincepartik során Külső-So- mogy egyik jeles mezőgazda- sági szövetkezetének vezetőjével. Pedig a kérdés komoly, főleg, ha úgy akarjuk érteni: vessünk, vagy ne vessünk? gráf József miniszter is megmondta a hétvégi kaposvári állattenyésztési tanácskozáson: alapvetően két nagy baj van a mezőgazdaságban; ha valamiből sokat termelünk, meg ha valamiből keveset. meg az - tehette volna hozzá -, ha túl sokat süt a nap. Vagy ha túl keveset. Hasonlóképpen: ha kevés eső áztatja a földet, meg ha túl sok. A gazdászok nótája is lehetne hát a kedves népdal: „Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, soha sincs jó idő, mindig esik az eső.” AUGHA LEHET Csodálkozni, hogy a meggyszezonban meggycsata dúl, a dinnyeszezonban dinnyecsata, s így tovább, alma, szőlő, éppen mi terem. Azon is csak a gazdák értetlenkednek, hogy így aztán könnyen alakulhat ki olyan kép a mező- gazdaságról: ha esik, ha süt, ha fúj, mindig csak panaszkodnak; csatáznak, támogatásért kiáltanak, utat zárnak a traktorjaikkal. Ebben persze már a politika is ludas, no de Magyarországon élünk... Ami feltűnő: mintha az utóbbi időben Gráf miniszterrel jobban szót értenének az ágazatban érdekeltek, mint az elődjeivel. Talán mert a nyelvükön beszél. A nem túl szép emlékű Torgyán kisgazdavezér jó embere volt sokáig Barkóczy Gellért gazduram, ő szokta mondogatni: az a lényeg, hogy a mezőgazdaság, a magyar vidék soha nem maradhat magára, támogatás nélkül. A gazdafohász önmagában kevés... Romos kémények és vén kályhák, hiába szól a kéményseprő tragédia Szakemberek szerint már az is előrelépés lenne, ha a lakók az elemi biztonsági szabályokat betartanák (Folytatás az 1. oldalról) Sok helyütt tragikus a kémények és a fűtőtestek állapota, a szakemberekkel pedig gyakran szóba sem állnak a tulajdonosok. A füstmérgezések és a lakástü- zek ellenére sokan lebecsülik a veszélyt - hangsúlyozta Halmos Tibor, a megyei kéményseprő kft. nagyatádi és marcali kirendeltségének vezetője. Lesújtó a somogyi statisztika is - az idén már négyen vesztették életüket füstmérgezésben Somogybán. Egy jutái családi házban felrobbant a cserépkályha - adta hírül lapunk nemrég. A légnyomás a házban tartózkodó 71 éves aszszonyt a pincébe repítette. A hölgy életét vesztette. Takács Attila őrnagy, a kaposvári tűzoltóság tűzmegelőzési osztályvezetője a Somogyi Hírlapnak azt mondta: az utóbbi idők egyik legsúlyosabb robbanásának okát több szakember elemzi.- A pincelejárat felől volt a cserépkályha tüzelő része - mondta. - A kályhában egy víztartályt helyeztek el, ezt kötötték rá a központi fűtésre. Többen úgy vélik: feltehetően fizikai robbanás történt a víztartályban, amit túlhevülés okozhatott. Egyes vélemények szerint az ilyen jellegű robbanás biztonsági szeleppel védhető ki. Az őrnagy szerint rengeteg tragédia Kiégett az otthon. Somogybán idén négyen hunytak el füstmérgezésben Gázszagot éreznek A FŰTŐKÉSZÜLÉK üzembe helyezése előtt szükséges elvégezni a berendezés műszaki felülvizsgálatát, tisztítását és beállítását - hangsúlyozta a katasztrófavédelmi szóvivő. Kifejtette: a próbafűtés során egyebek mellett a csöpögés és a kazán körül fojtott gázszag utalhat a hibára. Az is problémát jelenthet, ha a láng a gázburkolat széle felé ég, vagy laposan imbolyog. Ilyen esetekben ki kell kapcsolni a kazánt, és tanácsos szakember segítségét kérni. megelőzhető. Ehhez azonban szükség van a lakók óvatosságára. Megjegyezte: örvendetes volna, ha sokan legalább az elemi biztonsági szabályokat betartanák. Antalicz-Gergelics Natália katasztrófavédelmi szóvivő közölte: idén januárban egy bodrogi parasztház gyulladt ki. Az épület hátsó része kapott lángra, az épület tulajdonosa meghalt a tűzben. - A helyszínre riasztott tűzoltók az égő épületből kihozták az idős asszonyt, a mentősök azonban már nem tudták megmenteni az életét - idézte fel a januári szörnyűséget. A tragédiát valószínűleg füstmérgezés okozta. ■ Harsányi Miklós
