Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
2008. SZEPTEMBER 28., VASÁRNAP 7 Magyarországon csak akkor történnek mélyreható változások, ha az ország a szakadék szélén egyensúlyoz. Ennek okairól, továbbá a nemzetközi hitelpiaci válságról és annak hazai hatásairól Békési Lászlót kérdeztük. Molnár Sándor- Az átlagmagyar ingerküszöbét is átlépte a világ pénz- és tőkepiacait immáron bő egy éve sújtó amerikai hitelkrízis. Elkerülhető a válság begyűrűzése a magyar gazdaságba?- A válasz egyértelmű: nem. Világunk globális, a gazdasági egységek, régiók ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz. Minden, ami a világ nagy gazdasági központjaiban történik, érinti a nagyon kicsi és nyitott magyar gazdaságot.- Milyen mechanizmus révén hat egy sok ezer kilométerre lévő ország - mint az Egyesült Államok - hitelpiaci válsága hazánkra?- A kulcsszó a bizalom. A befektetők viselkedésének egyik meghatározó mozgatórugója, hogy mennyire bíznak az egyes országokban, régiókban vagy akár az egész világgazdaságban. Ha bizalomban nincs hiány, akkor nagy a befektetők kockázat- vállalási hajlandósága, és ilyenkor csekély garanciák mellett is sok pénzt fektetnek be. Ilyen időszak volt például az 1998 és 2006 közötti nyolc év. Az amerikai hitelválság kirobbanásával azonban ennek a „kegyelmi periódusnak” véglegesen búcsút inthettünk. Ma csekély a bizalom a világban, a befektetők csak komoly biztosítékok és jóval nagyobb haszon mellett hajlandók a pénzüket kihelyezni.- És Magyarország?- Ez a folyamat különösen rosszul érjnti Magyarországot, amely változatlanul komoly gazdasági problémákkal küzd. Egy labilis gazdaságú országgal szemben ugyanis mindig kisebb a már említett bizalom, válság- helyzetben akár nullára is csökkenhet.- Mit jelent ez a gazdasági szereplők számára?- Nagyon egyszerű: az állam és a vállalati szféra csak a korábbinál jóval drágábban jut majd pénzhez. Az államnak többe fog kerülni a költségvetési hiány és a lejáró államadósság finanszírozása, a vállalatoknak pedig többet kell majd fizetniük a termelésükhöz és a beruházásaikhoz szükséges hitelekért.- Mi lesz ennek a hatása?- Az amúgy sem dinamikus gazdaság további fékeződése. Az összefüggés könnyen megérthető: ha a vállalatok drágábban jutnak hitelhez, visszafogják a beruházásaikat, sőt akár a termelésüket is. Mindeközben fő piacunk, az Európai Unió gazdasága is lassul, részben éppen az amerikai hitelválság miatt. Ez csökkenti a magyar exportot. Névjegy békési László közgazdász 1942-ben született Győrött. Diplomáját, majd doktorátusát a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerezte, ahol később kandidátusként, majd egyetemi tanárként dolgozott. 1960 és 1990 között végigjárta az államigazgatás ranglétráját, az utolsó két évben pénzügy- miniszter. A Hom-kormány első egy évében, 1994-95-ben ugyanezt a posztot tölti be. 1990 és 1998 között ország- gyűlési képviselő. Nyugdíjas, számos egyetem vendégprofesszora. Egy gyermeke van. A globalizált világban a régiók is ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz, így illúzió azt gondolni, hogy Magyarország elkerülheti az Amerikából indult válságot - véli Békési László Keresletet az állam sem támaszthat, hiszen a megbomlott gazdasági egyensúly miatt kénytelen visszafogni a költéseit. Az eredmény: a magyar gazdaság fejlődésének, növekedésének az üteme mérséklődik.- És a gazdaság egyéb jellemzői?- Az inflációs nyomás várhatóan emelkedni fog, hiszen a vállalatok a drágább hitelek miatt árat lesznek kénytelenek emelni. Sok cég viszont egyáltalán nem fogja bírni, ők csődbe mennek. Esély van arra is, hogy a válságtól közvetlenül is szenvedő multinacionális vállalatok mérséklik majd magyarországi termelésüket, gyárakat zárnak be, sőt akár teljesen kivonulnak az országból. Mindennek viszont az lesz az eredménye, hogy beragad a foglalkoztatás, nem csökken, sőt rosszabb esetben nő a munkanélküliség. Végezetül egészen biztos az is, hogy a mesterségesen túlerősített forint árfolyama csökkenni fog. A külföldi befektetők ugyanis nem hazánkba hozzák majd a pénzüket, hanem biztonságosabbnak tekintett országokba, így nem lesz szükségük annyi forintra.- Mekkora lehet a forintleértékelődés mértéke?- Ez már a jóslás szférája, az mindenesetre biztos, hogy a magyar fizetőeszköz reálárfolyama közelebb van a 260-270 fo- rinl/eurós, mint a mostani, 230- 240-es szinthez.- A lakosság szintjén mindez hogyan mutatkozik meg?- Nézzük sorjában! Az infláció a tervezettnél lassabban fog csökkenni, ami magasabb árakat, tehát több kiadást jelent majd. A forint gyengülése a kölcsönök törlesztőrészleteit növeli majd meg, amit még a hitelkamatok várható emelkedése is meg fog fejelni. A cégek nehézségei kisebb béremelést fognak eredményezni, és sokan elveszítik az állásukat, akik pedig már munkanélküliek vagy most kerülnek ki a munkaerőpiacra, nehezebben fognak tudni elhelyezkedni. Összébb kell majd húznia magát az államnak is, emiatt kevesebb pénz jut az egészségügyre, a nyugdíjakra, a szociális támogatásokra vagy az állami szférában dolgozók bérére. „Nem biztatok senkit” - így Békési- Tehet itt bármit a magyar gazdaságpolitika?- Abban a tekintetben, hogy mi zajlik a világban, az égvilágon semmit sem tehet. Viszont reagálhat a válságra.- Miként?- A legfontosabb, hogy javítsuk a gazdálkodószervezetek működési feltételeit, mert csak így terelhető egészséges pályára a gazdaság. Ma Magyarországon a túlterjeszkedő állam jelenti a legfőbb problémát. Az állam túl sok jövedelmet von el, szinte agyonnyomja a gazdasági szereplőket. A lakosságnál és a vállalati szféránál is kevés nettó jövedelem marad ahhoz, hogy kellő megtakarítást tudjon képezni, illetve elegendő forrást fel tudjon halmozni a fejlesztésekhez szükséges beruházások finanszírozásához. Ezen kell változtatni az állami kiadások és a közterhek mérséklésével.- Mi az oka ennek az egészségtelen szerkezetnek?- A politika. Magyarország tragédiája bő nyolc éve, hogy a gazdaságpolitika és ezen keresztül a gazdaság a politika foglya.- Mit ért ez alatt?- A politikusok feladata az lenne, hogy elmagyarázzák a választópolgároknak, hogy a gazdaság és a társadalom érdekei egybeesnek. Hogy elmagyarázzák, hogy egészséges, jól működő gazdaság kell ahhoz, hogy a társadalom is egészséges és jól működő legyen.- Ehelyett mi történik?- A politika jól hangzó, kampányízű szlogeneket hangoztat, és közben nem tesz semmit. Pedig ahhoz, hogy a gazdasági szereplők jobb feltételek közé kerüljenek, arra lenne szükség, hogy az állam összehúzza magát. Hogy csökkentse a kiadásait, az eladósodottságát. Ha ezt meg tudná tenni, akkor kevesebb adót, járulékot kellene elvonnia a lakosságtól, a vállalatoktól.- Igen ám, de az állami kiadások mérséklése általában fájdalmas folyamat.- Kevésbé, mint gondoljuk. Tény, hogy hozzá kell nyúlni a jelenlegi intézményrendszerhez, az állami foglalkoztatottakhoz, azokhoz a szociális vívmányokhoz, amelyekhez a magyar társadalom hozzászokott. A társadalom azonban jobban fél a már sokszor lejáratott, rosszul előkészített reformoktól, mint az egy helyben topogás okozta veszteségektől.- Mi a politika reform- bátortalanságának az oka?- Magyarországon ha érdekek sérülnek, rögtön szélsőséges ellenállás a válasz. Ha helyi érdekek sérülnek, a helyi politika panaszkodik, ha ágazati érdekek sérülnek, az érintett cégek üvöltöznek, ha az egész társadalom érdekei sérülnek, akkor a választópolgárok vannak felháborodva. A politika ezeket a konfliktusokat nem vállalja fel.- Miért?- A politika mindenek feletti célja a hatalom megtartása, illetve megszerzése. A politikusoknak erre négyévenként, a választásokon van esélyük. Négy év viszont nem elég a gyökeres változtatásokhoz. Következésképpen a politika bele sem kezd. Vagy ha belekezd, tétován, fél- szíwel.- Na de van, ahol sikerült. Szlovákia például meghozta a szükséges reformintézkedéseket.- Úgy tűnik, bátrabb és böl- csebb a politikai elit. Nem szab teljesíthetetlen feltételeket önmaga számára. Nem úgy, mint nálunk, ahol a politika a saját mozgásterét korlátozza azzal, hogy kijelenti: reformot csak akkor csinálunk, ha széles társadalmi egyetértés övezi. Ezt a gazdaságpolitika nem bírja ki.- Várható változás mindebben?- Nem biztatok senkit. Az elmúlt évtizedek tapasztalata számomra az, hogy Magyarországon komoly, érdemi reformokat csak akkor lehet végrehajtani, bárki legyen hatalmon, ha végveszély van, ha komoly válság- helyzet van. Nekünk Mohács kell, különben nem teszünk semmit!- A jelenlegi helyzet nem ilyen?- Nincs krízisveszély. Nem kell attól félni, hogy a magyar gazdaság összeomlik. A gazdasági számok ugyan nem jók, de ahhoz mindig elég lesz az ország teljesítménye, hogy lehessen egy kicsit adni hol az egyik, hol a másik társadalmi csoportnak.- Lassú stagnálás vár ránk?- Attól tartok, igen. Válság nem lesz, ám a gazdaság döcögősnél többet nem tud majd produkálni. Egy lépes előre, fél lépés hátra. Es tíz év múlva arra ébredünk, hogy mindenki, az összes szomszédunk, még Románia is elhúzott mellettünk. INTERJÚ válság Lassú növekedés vagy stagnálás vár a magyar gazdaságra - állítja Békési László. A Horn- kormány pénzügyminisztere szerint a politikai elit bűnt követett el a reformok elodázásával. MOHÁCS KELL HOGY TEGYÜNK VALAMIT Egy lépés előre, fél lépés hátra. És tíz év múlva aira ébredünk, hogy mindenki, az összes szom- smlunk, még Románia is elhúzott mellettünk.
