Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-15 / 216. szám

WTTTTTBI Nincs megegyezés, sztrájk lehet Ferihegyen A légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) mun­kabeszüntetést helyezett kilátásba Ferihegyen, mert eredménytelenül zárult a munkaadó BA. Zrt.-vel foly­tatott egyeztetésük. Állítá­suk szerint a munkaadó időhúzó taktikát követett, és nem is törekedett a meg­egyezésre. A LESZ úgy lát­ja: az elégtelen létszám miatt általánossá vált a túl­foglalkoztatás, és egyezte­tés nélkül folytatódik a le­építés is. Kelet-Európábán gyárt motorokat a Kia a bloomberg a dél-koreai Kia Motors autógyár szóvi­vőjére hivatkozva azt jelen­tette, hogy a cég az év vé­géig hoz döntést kelet-euró­pai autómotorokat gyártó üzemének helyszínéről, míg a szlovákiai sajtó már azt közli, hogy az ország­ban tervez további 110-200 millió eurós beruházást a Kia. A Hospodárske Noviny szerint a motorgyártó üzem a zsolnai Kia-üzem közelé­ben lehet. Újabb válság előtt az orosz gazdaság? harmincötmilliárd dollár­nyi is lehet az az összeg, amelyet külföldi befektetők a dél-oszétíai válság kirobba­nása óta kivontak az orosz részvénypiacokról - írja az orosz Kommerszant. A lap külföldi médiákat idéz, ame­lyek szerint a rubel romlásá­ban más is közrejátszott, ne­vezetesen az oroszországi gazdasági helyzet romlása, mert Vlagyimir Putyin kor­mányfő nem készült fel a szükséges változtatásokra a gazdaságban. 6 Putyin nem készült fel Leállhatnak mától az Alitalia gépei ÜZEMANYAG HIÁNYÁBAN hétfő­től nincs garancia az olasz Alitalia légitársaság gépei­nek elindulására - a légitár­saság szakszervezetei sze­rint ezt közölte Augusto Fan- tozzi, a céghez a kormány által kinevezett csődbiztos. A kassza kiürült - idézték Fantozzit. Fantozzi utóbb cá­folta, hogy ilyen kijelentése­ket tett volna, azt azonban elismerte: nehézségek van­nak az ellátással. SUvio Berlusconi miniszterelnök közölte: mindent megtesz a légitársaság megmentéséért. GAZDASÁG Bízunk Fortuna kegyeiben szerencsejáték Szárnyalnak a lottók és a sportfogadások A rekordnyeremények ígérete sokakat csábít a lottózókba. A megszokott heti kétmillió helyett most 4-4,5 millió szelvényt töltenek ki. Jóval többet költöttek ed­dig lottóra, sportfogadás­ra, kaparós sorsjegyre a magyarok, mint tavaly ilyenkor, ami főleg a re­kordnyereményeknek és a nyári sportesemények­nek köszönhető. Nyerőgé­pekbe viszont egyre keve­sebb aprót dobálunk. Németh Márk Egyre kevesebb pénzt dobálnak a magyarok a különböző nyerő­gépekbe, legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy fo­lyamatosan csökken a Magyar Szerencsejáték Szövetségbe tö­mörült, nyerőgépeket üzemel­tető vállalkozások bevétele. „Az idén minden hónapban csaknem egyszázalékos forga­lomcsökkentést könyveltek el a vállalkozók az előző év azonos időszakához képest” - mondta lapunknak Schreiber István, a szövetség elnöke. A korábbi években a pénznye­rőpiac árbevétele évről évre húsz százalék körüli mértékben nőtt, de ez a tendencia 2004-ben meg­tört. Tavaly már „csupán” kilenc- venmilliárd forintot dobáltak be az automatákba a játékos kedvű magyarok. „A pénznyerő automa­tákkal elsősorban a középréteg játszik, az ő anyagi helyzetük azonban az elmúlt években rom­lott” - magyarázta az okokat az elnök. A forgalom-visszaesésnek megfelelően a Magyarországon működtetett pénznyerő gépek száma tavaly tovább csökkent: 2007-ben 30 485 automata mű­ködött, szemben az előző évi 30 693-mal. A pénznyerő automaták vergő­désével szemben az állami mo­nopólium alá tartozó szerencsejá­tékok majdhogynem szárnyaltak: jóval többen ikszelnek az ötös és a hatos lottón, mint tavaly, emel­lett a sportfogadások és a kaparós sorsjegyek bevétele is nőtt. „A jó eredmény nagyrészt a mostani rekord lottónyereményeknek, va­lamint a két jelentős nyári sport­eseménynek köszönhető” - ma­gyarázta lapunknak Somorai László, a Szerencsejáték Zrt szó­vivője. Mint mondta: a hetek óta halmozódó, milliárdos hatoslottó- és ötöslottó-főnyeremény hatásá­ra az előbbinél a megszokott heti kétmillió helyett 4-4,5 millió szel­vényt töltenek ki mostanság a já­tékosok, míg az utóbbinál az álta­lános 3 3,5 millióról 4,8 millióra nőtt a feladott szelvények száma. A sportfogadások forgalmát pe­dig a júniusi foci-Eb és az augusz­tusi olimpia dobta meg. A labda­rúgótorna egyik hetében például 832 millió forintnyi összegért fo­gadtak a tippmixen a játékosok, ami három-négyszerese a szoká­sosnak mondható 200-300 millió forintos heti forgalomnak. A különböző kaparós sorje­gyekből is több fogyott, nagyjá­ból két-három százalékkal az egy évvel korábbi hasonló időszak­hoz képest Ez részben az előb­bieknek is köszönhető, hiszen minél többen keresik fel a lottózó­kat a többi játék miatt, annál töb­ben csábulnak el, hogy egy-két kaparós sorsjeggyel is próbára te­gyék a szerencséjüket. Mindent egybevetve az idei év első kilenc hónapjában nagyjá­ból öt-hat százalékkal bíztak na­gyobb összeget Fortuna kegyeire a magyarok, mint tavaly ilyenkor. A teljes hazai szerencsejáték-piac éves szinten így hozzávetőlege­sen 250 milliárd forint bevételt generál, körülbelül annyit, mint a hazai turizmus. „Ez az összeg leg­alább a harmadával nőhetne, ha sikerülne valahogyan rendezni a Magyarországról elérhető, de kül­földi cégek kezében lévő interne­tes játékok, pókerszalonok, sport- fogadások helyzetét. Az üyen já­tékok ugyanis küencven száza­lékban a feketegazdasághoz tar­toznak, nincsen engedélyük a Szerencsejáték Felügyelettől és nem fizetnek adókat” - véli Schreiber István. Somorai László hozzátette: a Szerencsejáték Zrt játékait, így a lottót, a típpmixet, kenőt és a luxort is lehet az inter­neten játszani, az előbbiekkel szemben azonban nekik megvan erre az engedélyük is. Nem lesz egérút: az APEH ellenőrzi a beszámolók elkészítését Jó hír a jogkövető, rossz a fegyel­mezetlen cégeknek: egyszerűsö­dik az éves mérlegek benyújtá­sa, ám nem lesz egérút a mu­lasztók számára. A renitensek várhatóan nem kerülik el az adó­hatóság vizslató szemét, így va­lóban számíthatnak bírságolás­ra, és immár ténylegesen fenye­getheti őket akár a megszűnés is. A TEÁOR-törvénycsomag na­pokban elkészült tervezete ugyanis amellett, hogy a szak­makódokat eltünteti a cégjegy­zékből, átalakítja a beszámolók közzétételi rendjét - tudta meg a Világgazdaság. Jelenleg a vállalkozások nagy része az utolsó pillanatban árasztja el a cégbíróságot és a cégszolgálatot a beszámolókkal, amelyek feldolgozása hosszadal­mas, nem kevés költséget és munkaerő-ráfordítást igényel, így az érdeklődők késve jutnak a mérlegadatokhoz. Ráadásul a cégek mintegy harmada egysze­rűen semmibe veszi az idevágó szabályokat és sokszor évekig nem ad be mérleget. A cégbíró­ság pedig képtelen felelősségre vonni a több tízezer renitenst. Most majd elcsípi őket az APEH. Az idei üzleti évről szóló beszámolókat már csak elektro­nikus úton és kizárólag a kor­mányzati portálon keresztül le­het majd eljuttatni, egyenesen a Cégközlöny honlapjára. A társa­ság és a beszámoló benyújtójá­nak azonosítását egy elektroni­kus űrlap garantálja, ezt az e-postázással egy időben az adó­hatóságnak is meg kell küldeni. A teljesítést az adóhivatal igazol­ja vissza a cégeknek. Az APEH feladata lenne áz is, hogy a kés­lekedőket felszólítsa, bírságolja. Ha a vállalkozás a szigorú adójo­gi következmények ellenére sem helyezi letétbe a beszámolót, az adóhatóság jelzésére a cégbíró­ság hivatalból törli a társaságot a nyüvántartásból. ■ 2008. SZEPTEMBER 15., HÉTFŐ Főbb változások ■ a cégbíróság helyett a Cégköz­löny kapja e-úton a mérlege­ket m a mulasztók APEH-szá- monkérésre számíthatnak ■ a cégjegyzék mentes lesz a kódszámoktól m az átkódolás az adóbevallás­sal egyidejűleg pótolható Segítség a játékfüggőknek ÁTFOGÓ FELMÉRÉST készítte­tett az idén a Magyar Szeren­csejáték Szövetség a játék­szenvedély-betegségről. A több millió forintos prog­ram keretében szolgáltató központot hoznának létre, ahol felmérnék a hazai álla­potokat, a betegség megelőzé­se és kezelése érdekeben ta­nácsadást is szerveznének, valamint pszichológiai segít­séget nyújtanának az érintet­teknek. Addiktológiai intéz­mények felmérése szerint Ma­gyarországon mintegy ötven­ezerre tehető a szerencse­játék-függők száma. Bajba kerülhetnek a svájci frankban eladósodók törlesztőrészletek A forint gyengülése és a frankkamatok emelkedése jelenti a fő veszélyt Fokozódó kockázattal kénytele­nek szembenézni azok, akik sváj­ci frank alapú hitelt vettek fel. A deviza az elmúlt hónapokban ugyan gyengült a forinttal szem­ben, és ez számottevően csökken­tette a havi törlesztőrészleteket, ám a következő egy-másfél évben már messze nem biztos, hogy folytatódik a kedvező tendencia - figyelmeztetnek a szakértők. A forint-frank árfolyamot a forint-euró és az euró-frank árfo­lyam alakítja, a magyar és a sváj­ci deviza között nincs közvetlen kapcsolat Amikor tehát a forint erősödik az euróval szemben, ak­kor erősödik a frankkal szemben is. Kivéve persze ha az euró és a fiánk éppen elmozdul egymáshoz képest (az elmúlt hetekben ez tör­tént, a frank pár százalékot erősö­dött az euróval szemben). Ami az árfolyamot illeti, kétsé­ges, hogy a forint jelenlegi ereje tartható. Elemzők szerint a belpo­litikai bizonytalanság a legfőbb kockázati tényező, új választások kiírása meggyengítheti a forintot Ugyanilyen hatással járhat a költ­ségvetési fegyelem fellazulása, amire a választások közeledtével mind nagyobb az esély. Várakozások szerint az idei évet 245 forint/eurós árfolyam­mal zárhatjuk, jövőre viszont némi forinterősödés várható, 2009-et a 235-240-es szinten zár­hatja a magyar fizetőeszköz. Ami a frank-euró árfolyamot illeti, a szakértők szerint a svájci fizető- eszköz további, igaz, enyhe erősö­dése várható, ami nem lenne jó a frankhiteleseknek. Nem csupán az árfolyam jelent kockázatot A törlesztőrészlet ősz- szegét a kamat is alakítja, e szem­pontból kétirányú veszély lesel­kedik az adósokra. Egyrészt a nemzetközi pénzügyi rendszer folytatódó válsága tovább növel­heti a hitelek alapjául szolgáló frankforrások árát a bankok szá­mára, amelyek ezt a hitelesekre háríthatják. A másik veszély, hogy a svájci jegybank tovább nö­veli a kamatokat Ez akkor követ­kezhet be, ha az élelmiszer-, ener­gia- és nyersanyagárak újra szá­guldani kezdenek. ■ M. S. Pannon

Next

/
Thumbnails
Contents