Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám

7 2008. SZEPTEMBER 14., VASÁRNAP > mm INTERJÚ ■■■MlllMlllliiíIiMraBMi^^ egyesült államok Somogyi Ferenc washingtoni magyar nagykövet mindkét amerikai elnökjelölt konvencióján részt vett, és azt mondja, ígéretekből az ottani kampányban sincs hiány. ADATOKAT A VÍZUMMENTESSÉGÉRT A washingtoni magyar nagykövet egy diplomata­csoport tagjaként lobbizott a könnyebb beutazásért. Ennek most már semmi sem állhat az útjában. Újvári Miklós- Ön mindkét párt elnökjelölő gyűlésén részt vett. Obamáé vagy McCainé volt a jobb?- Egyformán el lehet mondani, hogy mindkét rendezvény na­gyon amerikai volt, és mindkettő lényegesen eltér attól, amit mi ha­sonló rendezvényeken Európá­ban megszokhattunk. A két kon­venció közötti párhuzamokat könnyebb meghúzni, mindkettő fesztivál jellegű, színes ünnepi rendezvény volt- Ön és a többi meghívott nagy­követ csak megfigyel vagy tár­gyal is egy ilyen dzsemborin?- Lehetőség adódik rá, hogy panelbeszélgetések formájában a pártok háttérembereivel talál­kozzunk, és bepillantást nyerjük az esetleges leendő elnöki csapat politikai terveibe. Érdekes, hogy mindkét konvenció alaphangja a változás ígérete volt, nemcsak az ellenzéki demokratáknál, ha­nem a republikánusoknál is. Kü­lönbséget inkább abban láttam, hogy a fontos témákban, az adó­rendszer, az egészségügy, a szo­ciális rendszer, a külpolitika te­rén hová teszik a hangsúlyokat. Mindkét párt nagy súlyt fekte­tett az alelnökjelölt személyére. Épp most jelent meg egy tanul­mány, amely bebizonyítja, hogy az alelnök szerepe a kormány­zásban tulajdonképpen elhanya­golható, a választási harcban azonban nagy szerepe van.- Túlzásnak érezte, hogy a de­mokrata oldalon Joe Biden, a republikánusoknál Sarah Palin ennyire reflektorfénybe került?- Nem éreztem túlzásnak, mert a szavazók bizonyos rétegeit kellett megszólítani, alak nem kö­tődnek hagyományosan egyik vagy másik párthoz. Olyan szituá­cióban, ahol a megválasztott el­nökjelöltet azzal támadják, hogy kevés tapasztalata van, jól jön egy külpolitikában járatos társ. A má­A Somogyi család köny- nyen be­illeszkedett Amerikában „A merényletek drámai változást hoztak az amerikai biztonságérzetben. Mostanra azonban sikerült elfogadtatni azt az érvet, hogy a javasolt megoldás még növeli is Amerika biztonságát.” süt oldalon, a republikánusoknál fontos volt a meglepetés. Egy nő alelnökjelölt megjelenése pedig megszólíthatta azokat a szavazó­kat, akik eredetileg Hillary Clin­tonnal szimpatizáltak.- Magyarország érdekei szem­pontjából melyik jelölt győzel­me lenne kívánatos?- Mostani pozíciómban termé­szetesen még akkor sem válaszol­hatnék egyértelműen, ha tudnám a választ. Ugyanakkor miután most elsősorban általános célki­tűzésekről, ideákról van szó, nem lehet egyetlen párt mellett leten­ni a garast A különbségek ellené­re igen hasonló dolgokat lehet fel­fedezni a kampány során. A je­lenlegi szituációban nagy kérdé­sekről, fő irányokról van szó. A megvalósítás módjában lehet­nek nagyon jelentős különbségek, amelyek most, a kampány során alig látszanak. De a kampányígé­retek alapján úgy tűnik, hogy a fel­vázolt programok finanszírozha­tatlanok lennének. A külpolitika terén is sok a hasonlóság. Egyre többször hangzik el, hogy Ameri­kának, bár továbbra is szerepet kell játszania a nemzetközi konf­liktusokban, ezt szövetségesekre támaszkodva, a terheket jobban megosztva kell megtenni.- Magyarországon politikai vita van a grúz-orosz háború­ról, és ez Orbán Viktor ameri­kai útján is téma volt A ma­gyar véleményekre figyelnek az Egyesült Államokban?- Igen, azonos szövetséghez tartozunk, ezért fontos, és ebben a konkrét esetben is lényeges a magyar álláspont. Amikor a hiva­talos magyar állásfoglalás egy fél ütemet késett, partnereim érdek­lődtek a magyar vélemény felől. Az otthoni pártpolitikai vita az el­nökjelöltek szintjére nem jut el, de a szakértői stábhoz biztosan.- Arra céloz, hogy a magyar álláspont megfogalmazása túl későn történt?- Nem, csak néhány órás technikai eltérésről beszé­lek. És a magyar véle­mény itt összhangban volt az Európai Unió vé­leményével, tehát nem okozott ez semmilyen zavart, és senki sem mi­nősítette ezt úgy, mintha kilóg­nánk a sorból. Csak arra utalok, hogy a partnereket érdekelte Ma­gyarország álláspontja, mert olyan ország, amely saját törté­nelme és dél-kelet-európai isme­retei miatt is fontos például a grúz-orosz konfliktusban.- A napokban jelentették be, hogy már nincs technikai akadálya annak, hogy a ma­gyar turisták januártól vízum nélkül utazzanak az Egyesült Államokba. Ön mikor lett biztos abban, hogy a tárgyalá­sokat siker koronázza?- A vízummentesség fontos fejlemény a kapcsolatainkban Amerikával, de a többi új EU- tagállam szempontjából is nagy jelentőségű dolog. Mi, azaz egy közép-európai nagyköveti kör, ak­tív szerepet játszottunk a tárgya­lásokban. Tavaly az úgynevezett elutasítási arány Magyarország esetében 10,3 százalékos volt, mi­közben néhány éve még a 30 szá­zalékot is meghaladta. Akkor már látszott, hogy közel a meg­egyezés. Tavaly, amikor a 10,3 százalékos adat megjelent, sike­rült úgy módosíttatni ezt, hogy a szabályok nem 10 százalék alat­ti, hanem ahhoz nagyon közel ál­ló arány esetén is lehetővé tették a vízummentességet. Onnantól világos volt, hogy a megegyezés elérhető közelségbe került- De miért tellett ez a rend­szerváltás óta 18 évbe?- Az első fordulat 2001. szep­tember 11. után következett be, amikortól az amerikai közvéle­mény nehezen azonosította ma­gát olyan elképzelésekkel, ame­lyek a beutazás megkönnyítését tették lehetővé. A merényletek drámai változást hoztak az érzé­kenységben, a biztonságérzetben. Mostanra azonban sikerült elfo­gadtatni azt az érvet, hogy a java­solt megoldás még növeli is Ame­rika biztonságát Világossá vált, hogy az utazás előtt szolgáltatott adatok segíthetik az amerikai ha­tóságokat a személyek azonosítá­sában, hiszen ezentúl nemcsak néhány perc áll rendelkezésre a repülőtéren az adatok ellenőrzé­sére, hanem néhány nap.- Tehát a vízummentesség mégiscsak azt jelenti, hogy az utazás előtt kérelmet kell benyújtanunk?- Nem, de adatokat kell szolgál­tatnunk. Utazási szándékunkat elektronikus úton jelezni kell, és még az utazás előtt adatokat kell szolgáltatnunk az amerikai ható­ságoknak, méghozzá ugyanazo­kat, amelyeket eddig a repülő­gépen egy űrlapon válaszoltunk meg. Ha ezek alapján kérdés me­rül fel, akkor vízumszerű eljárás keretében lehet a nagykövetségen ezeket a kérdéseket tisztázni. Már zajlik az ezt szolgáló elektronikus rendszer próbaüzeme, és most születnek dokumentumok az el­járás részleteiről A decemberi ün­nepek, az utazási csúcs után élet­be léphet az új szabályozás.- Nem először dolgozik az Egyesült Államokban, de most két kisgyermekkel költöztek ki. Nehéz volt a beilleszkedés?- Nem sokkal több mint egy éve jöttünk ki. Számomra is komoly kihívást jelentett a beilleszkedés, bár a nyolcvanas években négy évig valóban dolgoztam New Yorkban mint az ENSZ-nagykövet helyettese. Szerencsére sok kap­csolatom azóta is él. És sokan em­lékeznek rám más korszakokból is. Különböző beosztásokban, sze­rencsés periódusokban kaptam meghatározó feladatokat Része­se voltam azoknak a lépéseknek, amelyek a nyugati határnyitáshoz vezettek, jelen voltam azon a Var­sói Szerződés-ülésen, amely vé­gül magyar javaslatra a feloszla­táshoz vezetett. Én tárgyaltam vé­gig a NATOcsatlakozást, és jelen­tős részben az EU-csatlakozást is. Ezek ráadásul olyan ügyek vol­tak, amelyeket odahaza minden politikai erő támogatott De való­ban fontos körülmény, hogy két gyermekünk komolyabb nehéz­ség nélkül beilleszkedett. Egyi­kük 8 és fél, másikuk 5 és fél éves.- A felesége dolgozik?- Abban az értelemben nem, hogy munkahelyre járna minden­nap. Másfelől azonban nagyon aktív, komoly segítséget nyújt a kapcsolattartásban, kapcsolatte­remtésben, és a családi háttér biz­tosítása is komoly feladatot ró rá. Névjegy született: Hartkirchen, Ausztria, 1945. 1968-tól diplomata Mianmarban, Laoszban, New Yorkban és Buda­pesten. 1989-1990: a Külügymi­nisztériumban államtitkár. 1990 ÉS 1991, illetve 1994 és 1996 között köz- igazgatási államtitkár, utána az integrációs titkárság vezetője. 1998-tól a Matáv Rt integrációs igazgatója. 2001-TŐL a szkopjei Stone­bridge Communications AD vezérigazgatója. 2004-2006 között külügy­miniszter. 2007 óta Magyarország washingtoni nagykövete. nős, elsőfeleségétől egy Iá nya, a másodiktól két fia van.- Végül kérem, jósolja meg, ki nyeri az elnökválasztást.- Passz! Nem tudom megmon­dani. Nagyon szoros a verseny, a napi közvélemény-kutatások - bár többségük kissé a demokra­ták felé billenti a mérleget - a hi­bahatáron belül vannak. De biz­tos vagyok benne, hogy akárki is nyer, a magyar-amerikai kapcso­latok tovább fejlődhetnek majd. Amikor a hivatalos magyar álláspont a egy fél ütemet késett Grúziáról, jfPlWtnereim élénken érdeklődni kezdtek.

Next

/
Thumbnails
Contents