Somogyi Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-11 / 213. szám
2008. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG&KÖZÉLET 7 Nyertesek és vesztesek rendszerváltás Az életkor és a családi háttér sokat számított A kutatás szerint meghatározó, hogy ki hová születik. A sokgyermekes nagycsaládok gyermekei egyértelműen rosszul jártak a rendszerváltással. Egyre csak várok, hogy megjavítsák a rossz monitort időhúzás Olvasónk egy nagy cég üzletében számítógépet vásárolt. A monitor elromlott, most a szerviz javítja Pesten, bizonytalan ideig. Közben az internetes szerződés is ketyeg. A jótállásról és a szavatosságról szóló törvényben az áll: a kereskedőnek törekednie kell rá, hogy a meghibásodott készüléket 15 napon belül megjavítsa. Ezt Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarországi Regionális fogyasztóvédelmi Hivatalának osztályvezetője mondta el. Ha ezen időn belül nem tudják megjavítani az árut, a vásárló elállhat az adásvételi szerződéstől. Kérheti, hogy a szakszerviz állítsa ki a csereutalványt, amelynek birtokában a bolt kicseréli neki a monitort. Amennyiben nem tud partnereivel zöld ágra vergődni, itt sem marad hátra más, mint a megyei kamarák mellett működő békéltető testülethez fordulni. Vagy a bírósági procedúra. Kártérítést olvasónk csak ezúton kaphat. Azaz a bíróság ítélheti meg neki például az internetszolgáltatónak való előfizetés összegét. És minden kártérítést, amely a javítási késedelem miatt járhat. A hölgy másik panasza, hogy az üzletben udvariatlanul bántak vele az eladók. Ez nem jogi, hanem etikai kérdés. A bejelentés nyomán a helyi ipari és kereskedelmi kamara etikai bizottsága kezdeményezhet a kereskedő ellen etikai eljárást. A vállalkozás vezetője ennek hatására dönthet úgy, hogy megrója, esetleg elbocsátja a szemtelenkedő munkavállalót. Mindenesetre írjuk be panaszunkat a vásárlók könyvébe. A kereskedők kötelesek harminc napon belül válaszolni. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A rendszerváltás az egész társadalom számára hasznos volt, annak ellenére, hogy ezt a többség nem így éli meg - áll a Tárki most megjelentetett kiadványában. Németh Márk A rendszerváltással összességében az egész társadalom nagyon jól járt, még akkor is, ha a többség ezt nem így éli meg - áll a Tárki gondozásában most megjelent Társadalmi riport 2008 című jubileumi kiadványban. A kutatás szerint az idősek egyes csoportjai, a sokgyermekesek, az alacsony végzettségűek, valamint a munkaerőpiacról kiszorulók a rendszerváltás veszteseinek tekinthetők. A leszakadók között különösen nagy a cigány származásúak aránya. Ezeket a következtetéseket annak a 2007-es vizsgálatnak az alapján vonták le a kutatók, amelynek során újra felkeresték az 1992-es vizsgálatban megkérdezett több ezer családot, hogy felmérjék, hogyan változott helyzetük az eltelt másfél évtizedben. A felmérés tapasztalatai is megerősítik azt a közvélekedést, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen családba születik az ember. A jobb anyagi helyzetű, magasabb képzettségű szülőkkel felnövő gyerekek iskolai pályafutása sikeresebb volt társaikénál, ami aztán az ő munkájukban is megmutatkozott. A kutatás szerint hazánkban a legnagyobb a felsőfokú végzettségűek jövedelemelőnye a fejlett országokat tömörítő OECD tagjai közül, hiszen itthon egy diplomás duplaannyit keres, mint felsőfokú végzettség nélküli társa. A rendszerváltozás nyertesei is zömmel azok lettek, akik jól tudták kamatoztatni vállalkozói hajlandóságukat és felhalmozott „humán tőkéjüket” (ismeretek, készségek, tapasztalok), valamint rugalmasan reagáltak a rendszerváltás miatt megváltozott igényekre. Ha az egyéni sorsokról áttérünk az egész hazai gazdaság fejlődésére, a kutatás szerint megállapítható, hogy a magyar gazdaság és társadalom a demokratikus átmenetet követően a kilencvenes évek közepétől stabil növekedési pályára állt. A békés átmenet azonban számos rosszul megkötött társadalmi kompromisszummal járt együtt: az oktatás és az egészségügy területén szerkezeti reformok maradtak el, a rosszul szervezett állami intézmények pedig nem működtek hatékonyan. így miközben a rendszerváltás első 10-12 évét viszonylag gyors felzárkózás jellemezte, a magyar gazdaság és társadalom számos elintézetlen ügyet hordott magával. Az elmúlt több mint másfél évtizedet átölelő összegzés szerint a 2001 -2002 utáni hibás gazdasági döntések miatt az évtized közepére a növekedési tartalékok jelentős részét elpazarolta az ország. A kötet összeállítói szerint a fejlődési pálya megbicsaklását az intézményi reformok elmaradása és a gazdaságpolitika hibái mellett a pártpolitika eldurvulása, a közpolitika és a kormányzás részben ennek köszönhető bénultsága, helyenként az állam szétesése okozza. ■Mi Munkaprogram középtávra a kormánytól ELFOGADTA KÖZÉPTÁVÚ, kétéves időszakra szóló munkaprogramját a kormány - jelentette be tegnap Budai Bernadett. A kormányszóvivő kiemelte, hogy a pénzügyminiszternek szeptember 24-ig kell a kormány elé terjesztenie az adócsökkentési, adóegyszerűsítési, valamint gazdaságfehérítési javaslatait. A szociális miniszternek október közepéig van ideje a segélyezési rendszer és a közfoglalkoztatási programok szétválasztására. Lengyelország 2011-ben tervezi bevezetni az eurót A LENGYEL KORMÁNYFŐ tegnap a 2011-es céldátumot nevezte meg Lengyelország euróövezeti csatlakozása tervezett céldátumaként. Egy nemzetközi gazdasági fórumon Donald Tusk kijelentette, hogy ez nehéz lesz, de teljesíthető. A lengyel kormány eddig nem rögzített céldátumot az euró bevezetésére. AzOMV mégnem zárta le a Mol-ügyet az omv osztrák olaj- és gázipari konszern vezérigazgatójának egy nyilatkozata szerint az OMV-Mol-egyesülés ügye még nincs lezárva. „A részvényenkénti 32 ezer forintos átvételi ajánlatunkat visszavontuk, de továbbra is részvényesek vagyunk a Mólban” - mondta Wolfgang Ruttenstorfer a Wiener Zeitung bécsi lapnak. Utalt arra is, hogy Közép-Európában változatlanul folytatódik az olaj- és gázipari ágazat konszolidációja. Ruttenstrorfer nem adja fel A rendszerváltás elveszett nemzedéke, avagy kit hogyan érintett az átmenet? eltérően változott meg az emberek élete a rendszerváltással attól függően, hogy éppen életük melyik szakaszában voltak akkor. A kutatók szerint négy eltérő generáció létezik. 1. AZ ELVESZETT NEMZEDÉK. Ők a rendszerváltozáskor 55 évesnél idősebbek voltak. Többségük ekkor már nyugdíjas volt, gyakran a rendszerváltás hatásai elől menekültek ide. Ők a rendszerváltás passzív elvise- lői, bár választópolgárként jelentős befolyással voltak a politikám. 2. STÁTUSVÁLTÓ NEMZEDÉK. Az átmenet idején 41 -55 év között voltak. Már előtte megalapozott életük, kiforrott társadalmi státusuk volt Hatvan százalékuk nyugdíjas lett azóta. 3. RENDSZERVÁLTÓ NEMZEDÉK. Az 1951 és 1965 között születettek voltak a legaktívabbak a rendszerváltás utáni közéletben. Számukra egyedülálló történelmi esély volt a változás. 4. fiatal nemzedék. A rendszer- változáskor 25 évesnél fiatalabbak életpályáját már gyakorlatilag nem befolyásolta az előző rendszer. Összeollózták a Sulinova tankönyveit? botrány A könyvkiadók egy része és az oktatási tárca is perre készül Szigetmonostor két híd közül választhat „Felszólítjuk az oktatási minisztériumot, hogy vizsgálja ki, indokolt volt-e a Sulinova Kht.-nak nyújtott 200 millió forintos támogatás, illetve hozza nyilvánosságra, ki kapott abból a hétmil- liárd forint EU-támogatásból, amit tankönyvfejlesztésre kapott Magyarország” - mondta tegnap Koszorús László fideszes képviselő. Szerinte lényegében egy céget támogatott a tárca, tehát nem arra fordították a pénzt, hogy a tankönyvek olcsóbbak legyenek. „Az EU-támogatásból 1,4 milliárd forint olyan könyveknek a fejlesztésére ment el, amelyekből 18-at sikerült bevonni az oktatásba. A maradék közel 500 könyv nincs forgalomban” - fejtette ki. A Fidesz politikusa arc- pirítónak nevezte azt a viselkedést, hogy az ügyek kivizsgálása helyett Hiller István miniszter az Educatio Kht. támogatására azonnali hatállyal 200 millió forint pluszpénzt utalt át. Közben az oktatási tárca jogi lépéseket tett a Magyar Nemzet ellen a minisztérium háttérintézménye, a Sulinova Kht. által kifejlesztett tankönyvekről szóló írás miatt. A lap keddi számában jelent meg, hogy a tankönyvkiadók szerint a Sulinova-könyveket úgy dobták piacra, hogy a felhasznált regényrészietekért, képekért nem fizettek jogdíjat. Több kiadó ezért pert fontolgat. A cikk szerzője úgy tudja, hogy az oktatási tárca éppen 200 millió forintot adott a szerzői jogdíjak utólagos rendezésére. Az oktatási tárca légből kapott rágalomnak nevez te az állítást. Ezzel szemben szerintük a valóság az, hogy az Educatio Kht. a tananyagok véglegesítéséhez szükséges kálatokat európai uniós torra ból valósítja meg. Tehát semmilyen pótlólagos forrást nem biztosítanak a szerzői jogdíjak rendezésére. „A Magyar Nemzetnek az az állítása sem helytálló, hogy az oktatási tárca az EU-tól hétmilliárd forintot kapott tankönyvfejlesztésre” - áll a minisztérium közleményében. ■ Vég M. Az ellenzéknek nem tetszik Hiller döntése Szigetmonostoron múlik, hogy hol épül átkelő a Szentendrei- Duna-ág felett. Szentendre a tervezett négy megoldásból kettőt is támogat. Az egyik lehetőség, hogy Szentendre és Leányfalu között, a Határcsárdánál gyalogos-kerékpáros híd készül. Ebben az esetben a minisztérium által javasolt kompenzációs csomag részeként a Szentendreiszigeten egy tűzoltó- és egy mentőállomás is épül, sűrítenék a Volánbuszok menetrendjét, illetve korszerűsítenék Határcsárdánál és Horánynál a kompot. Dietz Ferenctől, Szentendre polgármesterétől megtudtuk, hogy a város egy másik tervet is elfogadhatónak tart, némi módosítással. „A Postás-strandtól legalább háromszáz méterrel délre épülhetne egy közúti híd - mondta el a polgár- mester. - Abban az esetben, ha a forgalom levezetése déli irányban legalább a Dera-patakig történő elhúzással valósul meg.” Utóbbira azért van szükség, hogy a városon áthaladó 11-es út forgalma ne nőjön tovább. A polgármester szerint a szigetmonostori döntést még a Megyeri híd megnyitása előtt meg kellene hozni, és erről legalább háromoldalú szerződést kötni a két település és az állam részvételével. ■ ÁNT ■ Gyaloghíd vagy autós átkelő: erről döntenek.
