Somogyi Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-08 / 185. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK MI ÉRDEKLI? Szabadság augusztusban LAKATOSNÉ CSERT! ERZSÉBET csurgói asszisztens:- Tősgyökeres csurgói, alsoki vagyok. Születésem óta ugyanabban a házban élek. 1984 óta dolgozom egyetlen munkahelyemen, a gyermekorvosi rendelőben. Két hétig szabadságon voltam, meglátogattuk a paksi rokonságot. Augusztusban még leszek szabadságon. Egy 16 éves lányom van. Időnként a somogyud- varhelyi horgásztónál kapcsolódunk ki, a párommal horgászunk. Amit fogunk, elkészítem, mert szeretjük a halételeket Egyébként nem unatkozom, a hegyen mindig van tennivaló. SH-PORTRÉ A csurgói nyugdíjas KISIGNÁCZ JÓZSEFNÉ Csurgói nyugdíjas: - Baranyából, Bikáiról kerültem Csurgóra, ide jöttem férjhez 1964-ben. A férjem lléve meghalt, azóta egyedül élek. Eljárok a mozgáskorlátozottak klubjába. Egyik fiam közel van, a negyedik szomszédban lakik, de a másik Zalaegerszegen. Az unokám meg Nagyatádon. Két év óta nincs kertem, a szívemmel műtötték, nem bírnám rendben tartani. Szeretek főzni, keresztrejtvényt fejtek. Most vendégeket várok, pénteken érkeznek. Az öcsém Szekszárdon él, és nyaranta a pesti unokákkal itt nyaralnak, eljárnak kirándulni. Csurgóra mennek Alsókból egyesítés Megmaradtak a gatyaszár utcák, szépül a Zis-tó Varga Sándor szereti Alsokot, de ha teheti, irány a természet. A családi munkamegosztás egyértelmű: Sándor fogja, felesége pedig süti a halat Bementem Csurgóra - mondják az idősebb also- kiak, noha Csurgón laknak. Több mint fél évszázada, hogy egybeolvasztották a két települést. Varga Andrea Sokan, még csurgóiak sem tudják, hogy 1950-ig Alsók önálló településként létezett. Fekete István nyugdíjas mérnök egy alkalommal, amikor kérdezték a hivatalban, azt mondta, hogy Alsókban született. Értetlenül néztek rá: hiszen az Csurgó... Az ön- kormányzati képviselőként is tevékenykedő férfi tervezi, hogy feldolgozza Alsók történetét. Érdemes volna, hiszen a két világháború között országos jelentőségű volt itt az állattenyésztés. Az 1920-as népszámlálás adatai szerint Alsókban 721-en éltek, 665-en földművelésből. A marháik törzskönyvezettek voltak. A budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállításon 1932- 1933-1934-ben Somogyból 66 kisgazda nyert díjat, közülük 20 alsoki volt. 1932-ben nagydíj is született. Fekete István mutatta is a megsárgult újságot. Az Igazság nagy képes naptára című folyóirat arról tudósít: nagyapja, Fekete Sándor alsoki kisgazda, fiatal tenyészbikájával nagydíjat nyert az országos mezőgazdasági kiállításon. Föld nem volt, de legelő annál több errefelé. A kevés föld is oka, hogy sok volt régen az egyke, mert féltek a birtok elaprózódásától, így családok haltak ki.- A téeszesítés következtében egyre csappant az állatállomány Sándor zsuzsa, a helyi televízió munkatársa Pécsről költözött családjával Csurgóra. Gyékényesen, a Kotró-parton volt nyaralójuk, így jól ismerték a várost Alsókban egy házba szerettek belé, annak is az egyik napfényes szobájámeg a lakosság is - folytatta Fekete István. Alsókból hat családot kitelepítettek a Hortobágyra, 10-15 család ezt meg sem várva inkább elköltözött. Most csupán négy családnál van tehén. A té- esz utódjánál, a mezőgazdasági zrt.-nél tavaly még 200 volt, mára az istállóból sem maradt sok minden. A gyerekeknek lassan állatkertbe kell menni, hogy disznót lássanak. Megváltozott itt minden. A mérnök mutatta a régi erdőbirtokosság precízen vezetett dokumentumait, s egy fotót a községházáról, ami ma kocsma. A több mint 200 éves ba, amitől Zsuzsa szerint az egész ház jókedvű. AMIKOR AZT MONDTAM: csurgóiak lettünk, kijavítottak: nem csurgóiak, hanem alsokiak. Az első naptól kezdve otthon érezzük itt magunkat Azt érzem, hogy befogadtak. református templom az egyetlen, ami megmaradt, noha padjaiban egyre kevesebben ülnek. Varga Sándor tősgyökeres alsoki. Hűséges típus, 40 éve a munkahelye is ugyanaz. Elmondta: ott laknak, ahol még a nagyapja élt. Akkoriban minden tele volt jószággal, az istállójukban most fa van. Az alsoki kertek nagy része sajnos műveletlen. Sok a betelepülő, ez már egy másik vüág, műit ami gyerekkorában volt Akkoriban segítettek egymásnak a munkában is; kaszálni, aratni, szénát „győtteni”. Az öregek elborozgattak.- Pozitív változás is van persze - ismerte el. Például a Zis- tó. Gyerekkorában még kendert áztattak benne, aztán a téesz- istálló trágyalevétől kipusztult az élővilága. Most egyesület működteti, s egyre szépül.- Természetbolond vagyok, sose mennék panellházba. Igaz, ma már sehova nem járok. Na, tegnap elmentem a kocsmába, de ott is fiatal suttyók voltak. Berzencére nősültem, de visz- szajöttünk. Szeretem Alsokot. Amikor nem oltottak, festettek a tűzoltók a laktanyában Remélik a csurgói tűzoltók, hogy túladhatnak egyik öreg autójukon, ami több mint harmincéves. Csurgó testvérvárosába, Haimhausenbe mennek szeptemberben, hogy megnézzék, s ha rendben találják, átvegyék az ottaniak ajándékát, egy másik tűzoltóautót. A régi kocsira már jelentkezett vevő, egy alföldi tűzoltó-egyesület. Varga Péter parancsnok elmondta: a nyáron eddig egy nagyobb tűzesetük volt, de az idei szezon sem múlik el darazsak nélkül, már kaptak ilyen riasztást. A laktanyában töltött időben nem téüenkedtek. Az önkormányzat adott hozzávalót, s maguk festettek, mázoltak, linóleumot cseréltek, megszépítették belül az épületüket. A csurgói tűzoltók túladnának az öreg autójukon, ami kiszolgált már Megpecsételődik a sorsuk a kóbor kutyáknak Gyepmesteri telep kialakítását tervezi az önkormányzat. A helyét kitűzték, a terveztetés és az engedélyek beszerzése folyamatban van - mondta Ilia Csaba alpolgármester. Az év végén szeretnék elindítani, de tavasszal már mindenképp működtetnék, amikor a kutyák tüzelnek. A kóbor kutyák sok gondot jelentenek. A helyiek többször jelezték, hogy félnek az ebektől, amelyek sokszor csapatosan járnak az utcákon. Ilia Csaba azt mondta: az új szolgáltatást a kistérség minden településére kiterjesztenék. A napfényes szobától jókedvű az egész ház ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK CSURGÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Barlangok mélyén vagy a futballpálya szélén tehetség Ferencz Róbert alig ért haza az Alpokból, már a következő gleccsertúrára készül Gazdasági hasznot remélnek helyben a japánoktól Egy tárlatra való fotó. Vöröslő napkorong, a gyékényesi Kotró felett átcikázó villám, árnyjáték, a szemlélőjével farkasszemet néző béka, szőrös lábú pók, meg az Arzenál-meccs szurkolói, kendőzetlenül... A körülöttünk levő világ megközelítése Ferencz Ró- bert-módra. Egy kis játékosság, fantázia, a természet sze- retete, s tehetség, amellyel azt is észreveszi, amit más nem. És lencsevégre kapja. A fiatalember, akinek fotóit csurgói otthonukban nézegetjük, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ földrajz-rajz szakos hallgatója, mondhatjuk főállásban. Nem mellesleg már egy éve egy színes sportmagazin fotóriportere. A futball iránti szenvedéllyel édesapja fertőzte meg, s amióta gimnazista korában szert tett az első digitális fényképezőgépére, a futballmeccsek nem csak a szurkolásról szólnak. Fotózott Európa- és Világbajnokságon, Bajnokok Ligáján, csak az olimpia van hátra, de elszántságát látva nem kérdés, hogy az is felkerül a Us- tára. A fotózás mellett a karsztkutatás a másik szenvedélye. A ■ Főállásban egyetemista, emellett egy éve egy sport- magazin fotó- riportere. Ferencz Róbert sajátos módon mutatja meg a környező világot napokban érkezett haza a salzburgi Alpokból, ahol dékánjával kutatta a karsztvályúkat. Megfigyeléseit a jövő tanévi Országos Tudományos Diákköri Konferenciára írt dolgozatában ösz- szegzi. Iskolai tevékenységéért az elmúlt tanév végén rektori kitüntetést kapott. Robi ugyanis amellett, hogy beleásta magát a karszt világába, az iskola újságjának a fotósa, cikkeket ír. Sorozata van a lapban, a tanáraival készít interjút Azon huszonévesek egyike, akik határozottan tudják, mit akarnak, s meg is valósítják azt. A legfontosabb célt már régen kitűzte maga elé: választott szakmájában a legjobbak között lenni. ■ Varga A. Pénteken érkezik haza Japánból az a csurgói delegáció, amely testvérvárosába ment egyhetes látogatásra. Négyen képviselték Csurgót. A kapcsolat nem új keletű, a testvérvárosi együttműködés aláírása óta már több alkalommal találkoztak a települések képviselői. Ezúttal a gazdasági kapcsolatok élénkítését remélik a találkozótól. Többek között a tervezett ipari parkba is jól jönne betelepülő japán vállalkozás. A helyiek remélik: valóban profitálhatnak a távolkeleti kapcsolatból. Nem úgy, mint pár éve, amikor japán autót ígért egy cég a városnak, de azóta se kapták meg.
