Somogyi Hírlap, 2008. augusztus (19. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-11 / 187. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. AUGUSZTUS 11., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Koppány vezér életnagyságé szobrát avatták Balatonfenyvesen Ördögszekerek a reptéren verdák Feltuningolt Trabiban üvöltött leghangosabban a zene Egyenesen Amerikából érkezett a Porsche-szekció legszebb darabja. Az 1964-es járgányt tulajdonosai maguk restaurálták Dobpergés közepette avattak Koppány-szobrot vasárnap Bala­tonfenyvesen. Háromnapos törté­nészi tanácskozás zárásaként ke­rült erre sor a Balaton-partí tele­pülésen. A Hubetrus Hof díszter­mében „Koppány fejedelem igaz­sága” címmel rendeztek szim­póziumot; neves történészek, nyelvész, néprajzos próbált vá­laszt adni arra, hogy mi történt valójában Koppánnyal és miért, illetve arra, hogy mi is lehetett az ő igazsága. - Somogybán, Koppány egykori szálláshelyén élünk, ezért fontos, hogy minél többet megtudjunk az egykori ve­zérről, akit eléggé sötétre festett a történelem, akiről méltaüanul ke­veset jegyeznek az akkori króni­kák - mondta a konferencia meg­nyitójában és hangsúlyozta szo­boravató beszédében Lombár Gá­bor fenyvesi polgármester. Font Márta, a Magyar Tudo­mányos Akadémia doktora, a Pé­csi Tudományegyetem tanszék- vezető tanára azt mondta: Kop­pányi nem lehet a néhány is­mert történettel jellemezni, mi­vel a körülötte kialakult helyzet is egy sokszereplős folyamat ré­sze volt. Hangsúlyozta: minden esetben nagyobb összefüggése­ket kell vizsgálni, melyre kifeje­zetten alkalmas volt a balaton- fenyvesi konferencia, mivel a történészek mellett több tudo­mányág képviseltette magát. A régész, a nyelvész, a néprajzos által Koppányról, annak koráról szolgáltatott adalékok különö­sen érdekessé tették a találko­zót. Elhangzott: a jövőben ponto­sítani kell olyan fogalmakat, mint a pogány, a barbár, a no­mád, hiszen ezek nem negatív, pejoratív fogalmak, nem minősí­tő jelzők, hanem komoly tartal­mat hordoznak. ■ Márton László Peregtek a dobok vasárnap a fenyvesi szoboravatón Lépj olajra velünk! Ezzel a szlogennel csábították Siófokra a motorizáció kedvelőit: két és négy ke­rékkel, minden járművel, aminek motorja van. Kolumbán Tünde Az első Verda Napok során csúcs­ra járt a két éve szunnyadó Sió- fok-kiliti Reptér, ahova tömegével érkeztek a különleges járművek szerelmesei. És tényleg volt ott mindenféle jármű, aminek kere­ke vagy szárnya van, ami guruló ékszerhez hasonlított vagy épp az ördög fekete szekeréhez. A gyakran tátott szájjal bá­mészkodó érdeklődők láthattak itt olyan verdákat is, amelyek leginkább egy fullos hifiberen­dezéshez hasonlítottak. Az egyik zenedoboz hátuljába még plaz­matévét is beépítettek. A hangnyomásmérésnél fo­lyamatosan sorba álltak a ko­csik. Egy felspécizett Trabiban 144' decibellel üvöltött a zene, nem is csoda, hogy a papírjagu­ár tulaja dagadó mellel gurult odébb, hiszen a következő járgá­nyok egyikében sem dübörgött ilyen erővel a dumm-dumm mu­zsika.- Nekem az ajtaja tetszik a legjobban, mert ha beparkol meEé egy nő, akkor is ki lehet belőle szállni - így jópofáskodott a gyerekeinek egy férfi, aki a családdal egy hazai pályán moz­gó Peugeot-t mustrálgatott. Az elismerés a felfelé nyíló Lambo- ajtónak szólt, de az autó nem­csak ettől különleges. Az előtte ékeskedő tucatnyi kupa tanúsí­totta: a narancs- és fekete ár­nyalatokban pompázó autó szá­mos szépségverseny győztese volt már. A Verda Napokon felvonuló autókon látszott, a fényező sza­kiknak és tuning-kereskedők- nek biztos bázisa van. Úgy tűnik, A verda napok a vasmada- rakról is szóltak. A Kiliti rep­tér rég nem használt kifutójá­ról két napig szinte megállás nélkül emelkedtek a levegőbe a helikopterek, a hőlégballo­nok, a séta- és sárkányrepü­lők. A nézők szórakoztatásá­ról Vári Gyula és Bessenyei Pé­ter műrepülő pilóta gondosko­dott, akik a tőlük megszokott légibravúrokkal parádéztak. egyre többen kapnak kedvet a kocsicicomához, még ha az egy halom pénzbe is kerül. - Nagyjá­ból még egyszer annyiban van most az autóm, mint amikor megvettem. Legalább hárommil­liót költöttem az alapáron túl az extrákra és a festésre - avatott be hobbijának költségeibe Sza- bácsi Gábor bordó-fehér Yarisa előtt. A huszonéves fiatal azt mondta: egy alufelnivel és egy lámpamaszkkal kezdődött az egész, aztán már nem tudta ab­bahagyni a járműfejlesztést. A Porsche szekcióban is a kü­lönleges autók iránti, életre szó­ló szerelemről beszélgettek. Itt az egyik legszebb darab egy 1964-es járgány volt, amiről ki­derült: Amerikából érkezett, és tulajdonosai saját maguk végez­ték a restaurálást. Csodaszámba ment a Nitroval 1500 lóerős teljesítményre ké­pes tűzokádó dragster is, ami az adatlapja szerint százon 400 lite­res fogyasztásra képes. A különleges motorok kedve­lőit a kíváncsiság mellett szom­baton a zivatar is az épített moto­rok sátrába kergette, ahol nem­csak a Devils M. C. csapatának művészialkotás-számba menő, egyedileg épített motorjait néze­gethették, hanem a ‘20-as évek Amerikáját idéző mattfekete hot roadokat is. Életre szóló élmény volt paksa tibor Lentiből csa­ládjával a Balatonnál nya­ralt. Élményeit levélben osz­totta megszerkesztőségünk- kel. így írt: „...családom­mal évtizedekig Fonyódon, néhány éve pedig Siófokon élvezzük a magyar tenger és vendéglátók szeretetét. Az elmúlt években megfi­gyeltem, hogy feltűnően udvariasak a bolti eladók, zöldségesek, butikosok. A Siófoki Vízirendőrség veze­tőjének, Horváth Lászlónak köszönhettük, hogy a vízi rendőrség motorcsónakjá­val mehettek egy kört ne­héz sorsú, állami gondozott tanítványaim, ami életre szóló élmény volt nekik. nekem és a családomnak óriási öröm, hogy Siófok ut­cáin testközelből láthattuk a - Forma-1-es autókat. családommal szeretünk utazni. Három földrész 29 országába kirándultunk, felkerestük a legszebb he­lyeket. Ám a Balatont soha nem hagyjuk ki. Idei volt a 40. nyaralásunk a „Balcsin”. Minden évben úgy érezzük, hogy Somogyország vissza­vár bennünket. Szerencsé­sek és boldogok lehetnek az itt élő emberek. Meg az ide­látogató turisták.” TRAFFIPAX Somogybán ma Kaposfőn 10.30- 11.45-ig, Bárdudvarno­kon 12.15-13.30-ig, Kadarkú- ton 15-16-ig, Mikében 16.30­17.30- ig, Bélavár-Babócsa- Komlósd körzetében 11-17-ig Balatonfenyvesen 12-16-ig Balatonújlakon 9-13-ig, Nagy- atád-Somogyszob belterületén 17-21-ig Siófokon a Posta utcá­ban 9-10-ig, a Wesselényi utcá­ban 10.30-11.30-ig a Honvéd utcában 14-15-ig, a Vak Bottyán utcában 15.30-16.30-ig a Kan­dó utcában 17-18-ig mérik a se­bességet. Festékszaggal keveredő pezsgés graffiti A régóta üresen álló siófoki szikvízüzem falait ezúttal a hajdani szódagyárban legálisan firkálhatták tele az utca művészei Újra felpezsdült az élet a régi sió­foki szódagyár területén. A soká­ig elhagyatottan álló épületet 21 graffitis vette birtokba: több mint 500 négyzetméter szabad falfelü­letet kaptak ahhoz, hogy legáli­san, mi több, ver­senyszerűen mutat­hassák be fantáziá­juk szüleményeit a legkülönbözőbb stí­lusokban. A falfirkászok nem kapták könnyen a szabad falat a szerve­ző Advocatus Pro Űrbe Alapít­ványtól: rajzos pályázatot kellett benyújtaniuk ahhoz, hogy lehe­tőséget kaphassanak. A verseny ötlete egyébként egy filigrán fi­atal lánytól, Kravmszkaja Anná­tól származik, aki tudta, hogy a régi üzem belső falait előszere­tettel színezik a graffitisek, ezért gondolta úgy, hogy megke­resi az épület tulajdonosát, hát­ha kapható egy legális falfir- kászverseny meg­rendezésére. Az utcai művé­szeknek, akár a nemzetközi graffiti- versenyeken, 10-11 óra állt ren­delkezésre ahhoz, hogy elkészít­sék műveiket a reggel kisorsolt témában, ami nem volt épp egy­szerű. A szódagyárral szomszé­dos régi kenyérgyár új nevéből fakadóan a srácok témaként a 320 fokot kapták meg. Ezt min­denki máshogy értelmezte. ■ Szabad volt most a falfes­tés, a sprézés Nagy műgonddal készítették alkotásaikat a versenyzők. Több mint tíz órájuk volt a rajzolásra, festésre Elforgatott Nemzeti VOLT, AKI AZT FESTETTE MEG, ho­gyan sül a kenyér a neki megfe­lelő 320 fokon, más térbeli áb­rázoláshoz használta a meg­adott témát. így született meg az egyik legérdekesebb falfirka, ami inkább nevezhető képző- művészeti alkotásnak. A Nem­zeti Múzeumot elforgatva ábrá­zoló képet Gabay Gergely sab­lonnal készítette az utcai művé­szet stílusában. A fiatalok szerint a legtöbb em­ber üldözött tevékenységként is­meri a graffitit, pedig az önkife­jezés eszköze. S csak kevesen tudják, hogy a hiphop-kultúra része. kolumbán tünde Vári- és Bessenyei-parádé az „újraélesztett" kiliti légikikötő fölött

Next

/
Thumbnails
Contents