Somogyi Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-04 / 155. szám

6 GAZDASÁG 2008. JÚLIUS 4., PÉNTEK HÍRSÁV Tovább mérséklődött a költségvetés hiánya AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN 174,4 milliárd forint volt a kor­mányzati szektor hiánya - derül ki a KSH adataiból. Ez rendkívül kedvező, hiszen a GDP-nek alig 2,6 százaléka. Szakértők szerint könnyen lehet, hogy a deficit az év egészében megközelíti az EU által elvárt 3 százalékot. Áfát emelne és bevezetné a vagyonadót a szakértő A jelenlegi húszról 23 szá­zalékra emelné az áfát Oszkó Péter, a Deloitte ta­nácsadó cég vezetője, továb­bá bevezetné az általános vagyonadót. A szakértő sze­rint csak így lehetne előte­remteni azt az ezermilliárd forintot, amennyivel a cégek terheit csökkenteni kellene. Ismét vásárolnak az EU polgárai NAGY MEGLEPETÉSRE május­ban nőtt a kiskereskedelmi forgalom az Európai Unió országaiban. A közösség polgárai 0,2 százalékkal többet vásároltak, mint egy évvel korábban. Az elem­zők 0,7 százalékos csökke­nést vártak. Márciusban és áprilisban még jelentős mértékben csökkent a fo­gyasztás az előző évihez képest. Friss tej a tartálykocsiból ötlet Kikerülnék a gazdák az áruházakat, jól járna a fogyasztó is Magasabb lett a multivállalatok elutasítottsága Magyarországon Visszatérhet a tejeskocsi és a tejcsarnok, velük pe­dig a száz forinttal ol­csóbb tej. Kevésnek tart­ják ugyanis a gazdák a 80 forintos felvásárlási árat a 170-240 forintos fogyasztói árhoz képest, ezért az áruházakat kike­rülve maguk értékesíte­nék az italt. Németh Márk A feldolgozókat és a kereskedő­ket kikerülve közvetlenül is érté­kesítenék a termelők a tejet - er­ről döntöttek a gazdák a Szar­vasmarhatenyésztők Országos Választmánya szervezésében a héten megrendezett megbeszé­lésen. A termelők azért indítják el közvetlen értékesítési mozgal­mukat, mert szerintük tarthatat­lan, hogy literenként csupán 80 forint körüli összeget kapnak a tejért, miközben az önköltségük gyakran a 90 forintot is eléri. Sok termelő és feldolgozó ezért nem tud jövedelemhez jutni a te­vékenységéből. Mindezek mel­lett a boltban 170 és 250 forint közötti áron értékesítik a keres­kedők a dobozos tejet, a gazdák szerint a magas ár hasznát csak a kereskedők fölözik le. A termelők a közvetlen árusí­tással azt szeretnék elérni, hogy ők is lássanak pénzt a tejből, amellett, hogy a fogyasztók is a jelenleginél jóval kedvezőbb áron juthassanak az egészséges italhoz. A tervek szerint a ter­melőktől közvetlenül akár száz forinttal is olcsóbban lehetne tej­hez jutni, literenként körülbelül 140 forintért. Hogy hogyan is nézne ki a gyakorlatban a közvetlen árusí­tás? Tóth István, a Mezőgazda­Akár száz forinttal is olcsóbb lehet a tej, ha kihagyják a kereskedőket sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége titkára la­punknak elmondta, hogy a ki­sebb, 50-150 jószággal rendelke­ző tehenészetek közvetlenül a te­lephelyük melletti település la­kosainak forgalmazhatnák a frissen fejt, nem fölözött, nem pasztőrözött tejet. Mint mondta, a közelmúltban már több helyen el is kezdtek szervezkedni a ter­melők, és ki is építették saját ér­tékesítési hálózatukat. Gyakran ez úgy történik, hogy beszerez­nek egy-két kisebb hűtős tartály- köcsit, és ezekkel járva a környe­ző falvakat árusítják a tejet. Tu­domása szerint Békés megyében legalább három településen lé­tezik hasonló tejeskocsis árusí­tás, de Pest megyében és a Du­nántúlon is működőképesnek bizonyult a megoldás. A szigorúan szabályozott tej­piacon ennek az értékesítési for­mának is megvan a jogszabályi háttere, komoly higiéniai és élel­miszer-biztonsági előírásoknak kell megfelelni, ezért a fogyasz­tók biztosak lehetnek benne, hogy kiváló minőségű árut kap­nak a pénzükért. „Az első visz- szajelzések nagyon pozitívak a lakosság részéről, sokszor már délelőtt 10-11 órakor kifogy az olcsón árult igazi tej a tartályko­csiból” - mondta Tóth István. Nagyobb városokban, ahol ne­hézkes lenne a tejkocsis megol­dás, tejcsarnokok felállítását, alkalmi árusítóhelyeken vagy a piacokon történő közvetlen megjelenést tervezik a gazdák. „Most összegyűjtjük az eddigi tapasztalatokat, és megvizsgál­juk, hogyan lehet a lehető leg­több tejet a leghatékonyabb mó­don közvetlenül árusítani” - magyarázta a titkár, majd hoz­zátette, nem tartja valószínű­nek, hogy ez a próbálkozásuk felborítaná a tejpiac jelenlegi működését, és megszüntetné a mostani rendellenességeket, de reményei szerint legalább el­gondolkodtatja az embereket. „Talán ez hasznosabb próbálko­zás, mintha az utakra vonul­nánk vagy a csatornába önte­nénk a tejet” - véli. Semmi kivetnivalót nem ta­lál abban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövet­ség főtitkára, ha a gazdák saját maguk árusítják a tejet. „Telje­sen józan piaci magatartás, ha nehéz helyzetben próbálnak maguknak más értékesítési csatornákat találni a termelők. Annak ellenére, hogy bizonyos szempontból ezzel a kereske­dők versenytársai lesznek.” Egyeztetnének az áruházakkal a termelők A napokban levélben fordul­nak a kereskedelmi láncok képviselőihez a tejtermelők, ebben arra szólítják fel őket, hogy igazodjanak az uniós gyakorlathoz, és a hazai ter­mékek adják a kínálat 80 százalékát, az import ne ha­ladja meg a 20 százalékot. Becsléseik szerint a tejtermé­keknél most 30 százalékos az import aránya. Arra is szeret­nének választ kapni, hogyan lesz a 80 forintos felvásárlási árból 240 forintos fogyasztói ár. Ha nem hoznak ered­ményt az egyeztetések, nem kizárt, hogy végső elkeseredé­sükben radikálisabb eszkö­zökkel fognak tiltakozni. Nem kedvelik a magyarok a mul­tinacionális vállalatokat - derül ki a Szonda Ipsos legfrissebb fel­méréséből. A közvélemény-kuta­tó társaság frissen ismertetett anyagából kiderül: az ország la­kosságának mindössze 37 száza­léka támogatja a külföldi tulajdo­nú óriáscégek magyarországi tér­nyerését, 55 százalék viszont úgy véli: már most is túl sok ilyen vál­lalat van hazánkban. Az elutasítók aránya folyamato­san nőtt az elmúlt két és fél évben; az előző, 2007 januárjában végre­hajtott kutatás 40:52 százalékos, az azt megelőző, 2006. januári fel­mérés pedig 42:46 százalékos arányt hozott, igaz, mindkét eset­ben a multik térnyerését ellenzők voltak túlsúlyban. A Szonda Ipsos szerint a hangulateltolódás hátte­rében a Gyurcsány-csomag okoz­ta politikaiklíma-változás áll. Általánosságban elmondható: minél idősebb, minél kisebb lé­lekszámú településen, illetve mi­nél nyugatabbra lakik, továbbá minél alacsonyabb társadalmi státusú valaki, annál nagyobb valószínűséggel ellenzi a multi­nacionális cégeket. Befolyásolja az értékítéletet a pártválasztás is; míg a szocialista párt szavazói körében a multik támogatottsága 54, a Fidesz hívei körében már csak 35 százalékos. ■ M. S. Kamatot emeltek Frankfurtban, erősödött a forint Az eddigi négyről 4,25 százalék­ra emelte az eurókamatot az Európai Központi Bank (EKB). A frankfurti székhelyű pénzin­tézet az inflációs veszéllyel in­dokolta a lépést. Az emelés elle­nére nem gyengült a forint, sőt a magyar fizetőeszközt a nap vé­gén szerdai záróárfolyama fe­lett, 235,20 körül jegyezték a bankközi devizapiacon. Szakér­tők korábban úgy vélekedtek, hogy az EKB kamatemelése gyengíteni fogja a magyar devi­zát, mivel csökken az euró- és a forintkamat közötti különbség (tehát mérséklődik a forint von­zereje). A következő hetekben kisebb forintgyengülést várnak a szakértők, utána újra erősö­dést. ■ M. S. Többletteher a büdzsére az M6-os építése miatt? sztrádaberuházás Brüsszel a költségvetésen belülinek minősítheti a PPP-konstrukciót Akár 120 milliárd forintos több­letterhet is róhat a költségvetés­re az a „hiba”, amelyet az M6-os autópálya Dunaújváros és Szek- szárd közötti 65 kilométeres sza­kaszának építésére megkötött szerződésben követett el a ma­gyar állam - állítja a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja: a szer­ződésben az szerepel, hogy az ál­lam a szakaszt építő konzorcium­nak a 2010. áprilisra tervezett át­adást követően három hónapig nem fizeti az úgynevezett rendel­kezésre állási díjat (megfizetése alól ugyanakkor nem mentesül, csak halasztva kezdi meg a „tör­lesztést”), ez viszont kiválthatja Brüsszel nemtetszését, aminek az lehet a vége, hogy a sztráda­A szakértők lapunknak azt mondták, az EU nem emel majd kifogást szakasz teljes költségét „vissza kell helyezni” a költségvetésbe. A 65 kilométer építése az ál­lam és a magánszféra együttmű­ködésében, úgynevezett PPP- konstrukcióban zajlik. Ez azt je­lenti, hogy az építkezést a magán­cégekből álló konzorcium finan­szírozza, az állam csak már az át­adást követően, harminc év alatt fizeti vissza a rendelkezésre állá­si díj formájában az építési költ­ségeket. A konstrukció előnye, hogy az állam most mentesül a nagy összegű, egyszeri kifizetés alól, így a beruházás nem szere­pel a költségvetésben sem. Ezeket a konstrukciókat az EU engedélyezi, ám szigorúan sza­bályozza. Ha a szabályoknak nem felel meg egy ilyen ügylet, akkor a kiadást egyszeri tétel­ként kell elkönyvelni a büdzsé­ben. A Magyar Nemzet úgy tud­ja, ennek nagy az esélye. Ha ez bekövetkezne, akkor a költség- vetésben el kellene számolni a 120 milliárdot. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium sze­rint ugyanakkor ilyen veszély nem fenyeget. Mint lapunk kér­désére elmondták: szakértőik megvizsgálták a konstrukciót, és arra jutottak: az unió várhatóan nem emel majd kifogást ellene. A tárca mindazonáltal elismerte: a közösség bármikor bármilyen beruházást a költségvetési körön belülinek minősíthet át. ■ M. S. A tej átlagos fogyasztói ára (Ff/liter) 250 ........................... 220 “ 1C 7 Ebből ennyi jut 200.........................................................4fl/........K«f~ az államnak 15 9 156 168 mm 150 -Kai...........................IÜ......•***:........ i- I...... ** Ebből ennyi jut 100 - 1__ ci ..... 76 ..... “ .... ' | a kereskedőknek 50 M..Ml.HlKI KI ■■ KI S mÉM o JBBL_JJHBL a 2004 2005 2006 2007 2008 A BUX-index 2008. július 3-án 20 200 Nyitóérték:1 Záróérték: 20100 ...........LÍ0|tV 20 000 « 19900 K-A J 1 19800 Előző napi Változás:-0,62% 19 700 záróérték: 15M T 19 600 20217 .....a New York4 ?•..... 19 5Q0_ ____________tőzsde nyitása/| pont,' 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2008.07.03. Bfeaénr UMsőárift) VataésSS) MWFf JVK______ 4 375 +1,39 28,45 Zw ack 14 700 +1,37 5,77 MTelekom 724 +0,69 982,75 Égte____ 15400 +0.65 293,48 Pannergy 1200 +0,16 1296 j VESZTESEK FORRÁS: BÉT VBBBfeiW iüőft Llnamar 2900 -13,14 5,5 j Raba 1410 -4,60 127,97 Danubius 6015 -4,37 8,71 ANY 9820 -4,14 107,5 AAA 174 -3,86 1,31 A BUX-index az elmúlt napokban 21200 21000 20 800 20 600 M^8 20400 20217 20 200 20343 >■ ^ 20 000 20111 19800--------------------------------------­po nt - 06.25 06.26 06.27 06.3007.01 07.02 n3P FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. július 3-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f t 236,32 148,75 146,60 +0,16 Ft +0,85 Ft +0,14 Ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents