Somogyi Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-31 / 178. szám
2008. JÚLIUS 31., CSÜTÖRTÖK 7 GAZDASÁG Leépülőfélben van a hazai tejágazat? h(r& háttér A tejtermelők is tiltakozhatnak - Versenyhátrányba kerülhetünk az EU-ban A gyümölcstermesztőkéhez hasonló tiltakozásba kezdhetnek a tejtermelők is. Szintén magasabb felvásárlási árat szeretnének, de az is probléma, hogy Magyar- ország nem tudja kihasználni az EU által megállapított tejkvótát. Ambrus Vilmos Elemzők és termelők szerint is rossz helyzetben van a hazai tej- ágazat A GfK Hungária és az Agrár Európa Kft legfrissebb tanulmánya szerint a magyar tejgazdaság leépülése zajlik. Probléma, hogy az ágazatban aránytalan a jövedelemelosztás, az import aránya a belföldi értékesítésben meghaladja a 30 százalékot, gyenge a termelők szervezettsége, és nincs együttműködés a termékpálya szereplői között. Ezt a korántsem pozitív képet tovább árnyalja, hogy alacsony a tej felvásárlási ára: a tanulmány azt jósolja, ez idén éves áüagban 80-82 forint körül lesz. Hasonlóan látja a helyzetet két agrárszervezet képviselője. Kraj- csovicz András, a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának elnöke egyetért azzal, hogy leépül a tejágazat. „Hasonló a helyzet, mint a gyümölcstermesztőknél. Alacsony a felvásárlási ár, legalább 90 forintos kilogrammonkénti árra lenne szükség, hogy az önköltséget elérjük. Persze kérdés, szükség lesz-e blokádra” - mondta lapunknak A vásárló nem tudja, hogy mennyibe kerül a tej előállítása a gazdáknak Szarvasmarha-tenyésztés és tejtermelés 2004 2005 2006 « Állatállomány ________________723_________708_________702 ** Tejtermelés___________________1845________1878________1796 ** * Felvásárolt tejmennyiség________E5__________f4___________f2_____ FO RRÁS: KSH, TEJ TERMÉKTANÁCS Krajcsovicz. Ugyancsak az alacsony felvásárlási árat nevezte a tejágazat egyik legsúlyosabb problémájának Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója. Szerinte még a tanulmányban írtaknál is alacsonyabb, mindösz- sze 60-75 forintos felvásárlási árral lehet kalkulálni, ami a termelőknél még az önköltséget sem éri el. A Magosz képviselője a gyümölcstermesztők gondjaihoz hasonlítja a tejtermelőkét is, mert az áruházláncok olcsó uniós tejet, vagy sokkal inkább tejporból gyártott készítményeket forgalmaznak. „Ráadásul a Mizo és a Parmalat sem magyar kézben van, és ők határozzák meg az árakat” - emelte ki Budai. Úgy látja, Magyarország az EU-s tejkvótát sem tudja kihasználni, ezáltal viszont verseny- hátrányba kerül az unió legnagyobb tejtermelő államaival, Dániával, Hollandiával és Olaszországgal szemben. Krajcsovicz András Lengyelországot is versenypartnerként jegyezte meg. A szarvasmarha-választmány elnöke megjegyezte: igaza van a tanulmány készítőinek abból a szempontból, hogy a 30 százalékos importarány magas, 20 százalékra kellene csökkenteni. „A hazai piacon így plusz 130 millió liter tejjel lehetne számolni” - mondta a szakember. Idekapcsolódik Budai Gyula megjegyzése: egy időben jó volt az export, mert például a szlovákok közvetlenül a termelőktől vásárolták a tejet. Románia már a GDP terén is beelőz? Románia néhány éven belül megelőzheti Magyarországot az egy főre jutó hazai össztermékben (GDP) is, ha a román gazdaság megőrzi jelenlegi növekedési ütemét - jelentette ki Leonard Orbán, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős román biztosa. Ennek okaként az EU-s pénzalapok hasznosítását jelölte meg. Becslése szerint évente akár három-négy milliárd eurót is felhasználhatnak majd a brüsszeli költségvetésből. Jövő héten tárgyalhatnak Gráffal az alma áráról A magosz felkérte az agrárminisztert, ültesse tárgyalóasztalhoz a szabolcsi almaterme- lőket, az almafeldolgozókat és -felvásárlókat Gráf József ígérete szerint jövő héten megkezdődhetnek a tárgyalások. A Magosz azt kifogásolja, hogy az almatermesztőknek csupán 9-10 forintot kínálnak az alma Utójáért, miközben az ipari alma előállítása - 20-25 forintos önköltséggel - 30-40 forint közötti nettó eladási áron lehetne jövedelmező. Másfél millió dolláros pénzmosást lepleztek le A VÁM- ÉS PÉNZÜGYŐRSÉG 1,5 millió dollár (270 millió forint) értékű pénzmosás elkövetésének gyanúja miatt indított büntetőeljárást a napokban. A gyors nyomozásnak köszönhetően a teljes összeget zárolták. Az elkövetők egy külföldi pénzintézetet számítógépes rendszerének feltörése után utaltak át mintegy másfél millió amerikai dollárt vállalkozások számláira. Árvíz még van a Tiszánál, veszélyhelyzet már nincs Ugyan jelenleg még 15 folyószakaszon, mintegy 780 kilométeren tart az árvízvédekezés, a harmadfokú készültség szintjét már csökkenteni lehetett. Ez is azt mutatja, hogy túl vagyunk az árvíz nehezén, lakott területet nem veszélyeztet a víz. Ezt Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára mondta szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón. Mint elmondta, több mint ötven településen eddig csaknem kétezren - többségükben önkéntesek - dolgoztak a gátakon, ötezer köbméter homokkal töltöttek meg százezer homokzsákot, és felhasználtak tizenötezer négyzetméter fóliát is. Mindez azonban nem elegendő Czomba Sándor, a térség fideszes parlamenti képviselője szerint, aki tegnap sajtótájékoztatón közölte: nagy baj, hogy a kormány a megelőzés helyett még mindig a védekezéssel foglalkozik, és a beregitérség 19 településén kell tartani az árvíztől. Czomba Sándor hangsúlyozta: 2004 februárjában a Medgyessy- kormány a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztett változatában ígéretet tett arra, hogy 2007-ig Egyáltalán nem volt cianidveszély kóthay László a nehézfém- szennyezésről szólva kifejtette: a romániai Borsabányá- nál egy gátátvágást követően folyt ki nehézfémeket tartalmazó zagy az egyik tározóból, ami onnan a Csiszla- patakba, majd a Visó folyón keresztül elvileg a Tiszába is eljuthatott volna, de a körülbelül ezer köbméternyi anyag nem veszélyeztette Magyarországot Cianid nem került a Tiszába - fűzte hozzá. hat árapasztó tározót építenek. A képviselő hozzátette: ezek közül négynek a munkálatai még meg sem kezdődtek, kettő pedig „olyan állapotban van, amilyenben”. Arra is kitért, hogy Persányi Miklós akkori környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2006 májusában azt mondta, 2007-től évente olyan összeget fordítanak a helyzet kezelésére, mint korábban egy teljes kormányzati ciklus alatt. ■ T. Z.
