Somogyi Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-30 / 177. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 30., SZERDA SOMOGYORSZÁG KINCSEI gyenesei Több ez a hely, mint színes festékkel dekorált deszkalapok gyűjteménye. A megye lelke. Lélek nélkül nem csak az ember, de egyetlen épület sem létezhet, ahol alkotómunkát végeznek. SOMOGY MEGYE LELKE. A CÍMERTEREM SZEEINTEM brieber László vörsi plébános: - Ha valamikor, akkor most különösen fontos és aktuális, hogy egy jelkép, ha nem is szakrálisán, de szent tudjon lenni az emberek számára. A mai kiüresedett világban a címer mint jelkép felhívja a figyelmet ezeréves múltunkra és az őseink iránti tiszteletre. S ugyanakkor fogódzkodó pontja is kell legyen a mostani magyarságnak. Amikor felkértek a címerek felszentelésére, rögtön az az érzés futott át rajtam: Istenem, milyen jó, hogy van még, aki próbál a jelképeinkkel törődni, s összegyűjteni őket régi dicsőségünk emlékére. Számomra a címer hazafiságomat, kereszténységemet, magyarságomat jelenti, emlékeztet az őseink iránti tisztelet fontosságára, s arra, hogy a somogyi települések összetartoznak. BOSNYÁK JÁNOS, a Somogyi Huszárok vezetője: - Nagy megtiszteltetés volt az egyesületnek, hogy közreműködhetett a címerek összegyűjtésében. Minden elismerésünk az alkotóké, mert a választott jelképek jellemzőek az adott településre, az ott élő közösségre és múltjukra. Az átadási ünnepségek alatt hosszú perceket töltöttünk azzal, hogy végiggondoltuk, mit szimbolizál egy-egy címerben például a gólya, a tölgyfa, az aranykalász vagy a búza. Aki ismeri Somogyországot, bizonyosan felismeri, melyik címer melyik településé. A címerterem kincsesterem is. A címereken kívül ott őrzik a Somogyország kincseiről készült képeket és a Somogyi Hírlap almanach-gyűjteményét is Közgyűlési elnökként legalább olyan fontos feladatomnak tekintettem a közösségerősítést, mint a megye fejlesztését. Gyenesei István vall így arról az ötletéről, melynek az eredménye az idén Somogyország kincse lett. Márkus Kata Erőt adó, közösséget teremtő helynek szántam a megyeházán a címertermet - mondta Gyenesei István korábbi megyei önkormányzati elnök, ma önkormányzati miniszter. - Egy település közösségének életében nem csupán azért van különös szerepe a jelképeknek, mert összeköti a tagjait és erőt lehet belőlük meríteni, hanem mert magukon viselik a nélkülözhetetlen áldást. Áldás és kegyelem nélkül pedig nem lehet tartósan élhető életet teremteni. Annak idején, még mielőtt valamennyi magyar település mil- leniumi zászlót kapott volna - emlékezett vissza Gyenesei István -, éltem az ország önkormányzatai felé egy felhívással, melyet aztán átadtam Göncz Árpád, akkori köztársasági elnöknek: az ország minden települése alkossa meg a címerét! S ha már megtettük a felhívást, mi sem természetesebb, mint hogy Somogy élen kívánt járni a megvalósításban. Ugyanakkor volt egy ajánlatunk a települések felé, ha elkészítik a címerüket, mi átadjuk nekik a megyecímert és a megyezászlót. Ezenkívül pedig vállaltuk, hogy egységes méretben, egy kéz által megfestetjük a megtervezett címerüket. Ám a miniszter szerint a törvényalkotók elkövettek egy köny- nyelműséget: minden település olyan címert készíthetett, amilyet akart Nem volt feltétel, megfelel-e a heraldika szabályainak vagy sem. Ezért aztán szép számban készültek olyan címerek, melyeket a települések érzés- és ízlésvilágát tükrözve, néhány ember javaslata szerint terveztek. Volt olyan település is, ahol az iskolások körében hirdettek címerkészítési pályázatot, s az ő öüeteiket felhasználva alkották meg saját jelképüket, így aztán született egy meglehetősen eklektikus kavalkád. Ezzel együtt természetes, hogy minden településnek a saját címere a legkedvesebb, hiszen az kizárólag az ő gyermekük. Helycsere A TANÁCSI IDŐSZAKBAN 02 ilyen funkciójú termekben volt egy-egy Lenin-kép. 1986- ban választottak meg a megyei tanács elnökévé. Rá két évre az akkori megyei pártvezetés lojalitásával élve lecseréltettem a Lenin-képet Helyére jelkerült a régi megyeháza fó'ispáni irodájából az a falióra, ami azóta is ott van a mai címerteremben. Ahogy elkészültek a címerek, elkezdtük azokat begyűjteni - mondta Gyenesei István. - Ekkor fogalmazódott meg a címer- terem kialakításának a gondolata. A jelképek elrendezéséről úgy döntöttünk, hogy a fő falra a városok nagyobb méretű címerei kerültek. A Zselic, Somogy, Kapós, Dráva, Rinya és Balaton előtagé települések címereit a felső, központi, a legjobban megvilágított részre, a többit pedig abc-sorrendben helyeztük el. Aztán egyszer, már nem emlékezem, milyen rendezvényen neveztem a megye leikének a termet. Valószínűleg azért, mert egész Somogy benne van a települési címerei által. Bevallom, mint megyei elnököt tudat alatt mindig fegyelmezett munkavégzésre késztetett ez a gyűjtemény, mert magamon éreztem a települések tekintetét. A miniszter könnyelmű ígérete, amit csak részben tudott teljesíteni amikor felajánlottuk a településeknek, hogy megfestetjük a címerüket, tettem egy köny- nyelmű ígéretet - mondta Gyenesei István. - Azt vállaltam, hogy minden települési címer avatására személyesen viszem el a megyezászlót és -címert. Öt híján teljesítettem is, 239-re jutottam el Az utolsó település, ahol címert avattunk, Somogybükkösd volt. A polgármester úgy döntött, hogy miután a megyezászlót átadtam, a falu címerének avatására a feleségemet kérték föl, aki korábban valamennyi településre elkísért. E gesztusért cserébe Jutka ötlete alapján minden évben ajándékozunk a falunak egy-egy nemes fát, amit az elmúlt hat évben a település parkjában október 23-án el is ültettünk. A somogyi falvak címereit Deák-Varga József tervezte A nagybajomi Deák-Varga József többek közt mint címertervező, illetve -készítő lett ismert az elmúlt években megyeszerte. Első munkája Kaposvár címerének elkészítése volt az adománylevéllel együtt. Elmondása szerint egy könyvből kezdett el régi családi címereket rajzolni, festeni. A rendszerváltás idején merült fel a megyeszékhely vezetőiben, hogy a régi címert kellene újra használni, ez volt az első munkája hivatalosan. Aztán következett a megyecímer és Somogybán több mint 150 települési. Nagybajom képviselő-tes- tülete tavaly Deák-Varga Józsefnek adományozta a város kultu- A címereket Deák-Varga József rális és művészeti díját. festette, jó néhányat ő is tervezett Az évszázados kaposvári városháza döntés Két év alatt, kizárólag kaposvári szakipari munkások építették A mai kaposvári városháza, benne a híres díszteremmel ugyancsak érdemes a Somogyország kincse kitüntető címre. Az 1867. január 23-ai határozatával új városháza és jegyzői lak felépítését határozta el Kaposvár, ám ez a városháza nem bizonyult hosszú életűnek. A század utolsó éveiben a város lakói követelték, hogy a Bárány Vendéglőt a mellette lévő két kis roskadozó épülettel együtt bontsák le. Az 1900. október 29-i tanácsi ülésen döntöttek úgy, hogy a régi helyén megépítik a mai városházát Kopeczek György és Kertész Róbert budapesti építészek terve alapján 1902 nyarán kezdték meg az építkezést. Az épíA városháza a 2000-ben megújult Kossuth térrel Kaposvár büszkesége tők, Gráner Lipót és fia, továbbá Fuchs Samu zalaegerszegi vállalkozó voltak. Az új kaposvári városházát 1904- március 15-én avatták fel. Az épület szakipari munkáit kizárólag kaposváriak végezték. A falfestményeket Udvary Géza, a tanácsterem ablakainak üvegfestése a világhírű üvegfestőművész Roth Miksa műhelyének alkotása. A faburkolat Horváth Gábor képviselő és a Pintér asztalos cég, a toronyóra Deutwyler F. E. órás munkája. A nagyteremben látható Kossuth-portrét Bacskay Béla festette. Ezt a megbízást az akkor már Párizsból hazatelepült Rippl-Rónai Józseffel versengve nyerte el.
