Somogyi Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-18 / 167. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JULIUS 18.. PENTEK MEGYEI KORKÉP 3 Számít-e a nép szava? állampolgári esküdtszék Hogy az elefántcsonttoronyban is hallják. 2002-ben Cserénfán, Örülhet, akinek akad munkája. Tragikus a foglalkoztatási helyzet a kaposvári kistérségben Deliberatív demokrácia: ideális esetben figyelembe veszik a döntésnél Kilenc új medence épül a kaposvári Virágfürdőben (Folytatás az 1. oldalról) Lamperth Mónika országgyűlési képviselő és Kolber István állam­titkár számolt be tegnapi sajtótá­jékoztatóján a fejlesztésekről. Mint elhangzott: a kaposvári ter­málfürdő-fejlesztés keretében 976 négyzetméteren megújul a meglevő négy medence, s továb­bi kilenc új medencét alakítanak ki. Teljesen átalakítják, korszerű­sítik a kiszolgálóépületeket is. A fejlesztés értéke összesen több mint 2,3 milliárd forint ■ Nyári Kaposvár: pezs­gés helyett még csak pangás... A komplex turisztikai fejlesz­tés keretében a Cseri parkban nyolcezer négyzetméteres ka­landpark épül, a Desedán csónak- kikötő, 20 kilométernyi turistaút, pihenőhelyekkel, és bővítik a par­kolási lehetőséget is. Megújulhat a Rippl-Rónai Villa is, a park rendbetételével, fogadóépületek létesítésével, a parkolás megoldá­sával. Mindez szintén 2,3 milli­árd forint értékű beruházást je­lent. A két program megvalósítá­sához 1,7 milliárd forintos uniós támogatáshoz jutott a város. A két politikus arról is szólt: e fejlesztések azért fontosak, mert erősíteni kell a város turisztikai szerepét, növelni a vonzerejét A nyári hónapokban eltűnik a pezsgés Kaposvár utcáiról. Keve­sen jönnek a somogyi megye- székhelyre, mert nincs olyan tu­risztikai attrakció, mely tömege­sen csábítaná az érdeklődőket. Ám Kaposvár lehet a mostaninál sokkal jobb turisztikai célpont, s e támogatás odaítélésével a város közelebb került ehhez.- Vannak jó programok, de na­gyobb fordulatszámra kell kap­csolni - fogalmazott Lamperth Mónika. Komplex turisztikai fej­lesztési elgondolásra van szük­ség, akár térségi szinten. Ez mun­kahelyeket teremt, hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, és fontos az életminőség, a kultúra szem­pontjából is. Elhangzott: ősszel, a turisztikai idényt követően turizmussal fog­lalkozó szakemberek, politiku­sok, polgármesterek üljenek tár­gyalóasztalhoz, értékeljék együtt a nyári szezont és határozzák meg közösen a következő időszak feladatait. ■ Jakab Edit most az egész kaposvári kistérségben végeztek ku­tatásokat a Corvinus Egyetem munkatársai, mert szerintük a kistér­ségben tragikus a foglal­koztatási helyzet. Márkus Kata Az kapjon szociális támogatást, aki önhibáján kívül szorul segé­lyezésre, vagy ahol kevés az egy főre jutó kereset, ám ennek le­gyen feltétele a gyerekek isko­láztatása. A munkaképes mun­kanélküli akkor kapjon segélyt, ha részt vesz közmunkában vagy hajlandó képzésre járni. Az iskola úgy készítsen föl a munkaerőpiacra, hogy többek közt tájékoztassák a diákokat a szakmában elérhető továbblé­pési lehetőségekről. íme, néhány javaslat, amit a közelmúltbéli kaposvári „állam- polgári esküdtszék” résztvevői fogalmaztak meg. Deliberatív közvélemény-ku­tatást végeztek a kaposvári kis­térségben a munkanélküliség és a foglalkoztatás kérdéseiről. A közvélemény-kutatás ezen formája keretében, csakúgy mint a hagyományos változat- * bán, véletlenszerűen kérdezik = meg a térségben élők reprezen- | tatív mintáját. Ám ezek után a J minta tagjait meghívják egy r hétvégére, ahol a kérdést meg­vitatják a résztvevők, majd a meghívottak ismét válaszolnak az eredetileg feltett kérdésekre. A vélemények megváltoztatása aztán azt mutatja, milyen lenne a tényleges közvélemény, ha módjukban állna alaposan vé­giggondolni a kérdést. 2008 májusában 1514 fő megkérdezésével kezdődött a közvélemény-kutatás. A tanács­kozáson aztán 108-an vettek részt, őket kérdezték ismét a foglalkoztatásról. A vélemény- változások néhány esetben szá­mottevőek voltak. Például 26- ról 44 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik úgy vélik: min­denkinek a saját felelőssége, hogy munkát találjon. A mun­kanélküliség okaival kapcsola­tosan 58-ről 77 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint összefüggés van a lakóhely elmaradottsága és az elképzelései És gyakorlati al­kalmazásai arra a feltételezés­re épülnek, hogy a szakértők és döntéshozók nem mindig látják előre döntéseik következménye­it. Ezért állampolgári tanácsko­zás keretében biztosítják a tájé­kozott állampolgárok részvétel­ét a döntéshozatalban. A módszert Ned Crosby alkotta meg 1971-ben, eredeti angol ne­ve citizens jury, vagyis állam­állástalanság között. A hétvégi találkozót követően változtak azok a vélemények is, hogy a segélyek kifizetését milyen fel­tételekhez kellene kötni. Csök­kent azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy a segélye­polgári esküdtszék. Alapja az a feltételezés, hogy 12-30 állam­polgár képes objektív és függet­len döntést hozni egy problémá­val kapcsolatban a témáról va­ló ismeretszerzés, az érvek és ellenérvek meghallgatása után. A résztvevők a vélemények, né­zőpontok megismerése után ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket ideális esetben figye­lembe vesznek a döntésekkor. két csak azoknak kellene kifi­zetni, akik megdolgoztak érte. Nőtt viszont azoké, akik úgy vé­lik, hogy gondoskodni kell azokról is, akik önhibájukon kí­vül nem tudnak dolgozni. A résztvevők 48 százaléka A MAI GAZDASÁGI HELYZETBEN A MUNKANÉLKÜLISÉG NEM KÜSZÖBÖLHETŐ KI TEUESEN Deliberáció előtt; ________31,5 százalék Pe liberáció után: 49,1 százalék A KORMÁNYNAK CSÖKKENTENI KELL AZ ADÓKAT, MÉGHA KEVESEBB IS JUT OKTATÁSRA, NYUGDÍJRA, EGÉSZSÉGÜGYRE Deliberáció előtt:________45,4 százalék Deli beráció után: 28,7 százalék mondta, hogy véleményét befo­lyásolta a tanácskozás, legin­kább a kiscsoportos megbeszé­lések. Legkevésbé viszont a töb­bi résztvevővel történt informá­lis megbeszélésnek volt hatása a vélemények alakulására. Pusztuló emlékeink MEGGÖRBÜLT, AZTÁN LEDŐLT (vagy ledöntötték) Kapos­váron a téglagyár kémé­nye. Előtte beszakadt már a tető, akácfa nőtt a bejárat­nál, s ki tudja, milyen ma­got hozott még ide a szél és keltett ki az eső. A sze­münk láttára pusztult a vá­ros ipari emléke. Az egyet­len folyamatosan működő téglagyár, amelyből sok­száz lakás építőanyaga ke­rült ki. Kemény munka volt itt dolgozni, és kemény munka volt hagyni tönkre­menni. Amikor a kemence végképp kihűlt, a város építészei és vezetői ipari emléknek szánták. Ez volt ugyanis a környék egyetlen folyamatos üzemű tégla- égetője: egyik oldalon be­rakták a nyers téglát, a má­sik oldalon kiszedték a ké­szet. A tűz folyamatosan körbejárt, elvégezte dolgát. ELVÉGEZTE A DOLGÁT az idő is. Először a tetőt bontotta meg, hogy utat engedjen az esőnek, s vele az enyészet­nek, később a felkiáltójel­ként álló kéményt is ledön­tötte. Jajkiáltás volt több is. Fül, amely meghallotta vol­na, nem. Múltunk egy da­rabja tűnik el a szemünk elől. Múltunk egy darabja tűnt el például a kereki várban, vagy a Csurgó-kör­nyéki vízimalomnál. fontos tanúi ezek az épü­letek a múltunknak. Tárgyi emlékek, amelyek nélkül szegényebbek vagyunk. Ezekhez is érzelmek kap­csolódtak. S értelmes mun­kát biztosítottak az ott dol­gozóknak. Kár értük. Meg­menteni ma már aligha le­het őket, gondolatban meg­őrizni azonban igen. megérdemelték volna, hogy valamilyen módon, akár képen, akár a valóság­ban megőrizzük őket az utókornak. Nem tettük, mert rohanó vüágunkban a ma feladata mindig fonto­sabb, mint a múlt emléke. Kincskeresők a strandon: kezükben a Balaton aranya fogás Fémdetektorral, szörfös ruhában órákig a tó vizében. Nyaklánc, óra, karkötő' is lehet a zsákmány (Folytatás az 1. oldalról)- A legtöbb helyen szívesen fo­gadnak bennimket, mert a hor­got, drótot, szeget, konzervdo­bozt is kihozzuk a vízből - mond­ja. - A rozsdás önetetőknek, horgoknak, sörösdobozoknak bi­zony nem örülne a fürdőző, ha belelépne. Én Szemesen szenny- víz-aknafedelet találtam oda­lenn. Amikor kihoztam, egy kis­lány megkérdezte tőlem: le aka­rom ereszteni a Balatont? Nem­rég Siófoknál öt lőszer került a kezünkbe a lépcsőfeljárónál. Fémpénzeket is gyakran talá­lunk; a rozsdás százasokat, ötve­neseket, húszasokat átveszi a bank. Tegnap már ezzel fizetett a fiam a boltban. Attilának pedig nemrég egy 1860-as érme került a kosarába.- Gyakorlatilag mindegy, hogy északi vagy déli part, kis - ,vagy nagystrand. Bárhol lehet jó fogás - mondja Horváth Attila. - Sokan odajönnek hozzánk, kí­váncsiskodnak. Többen próbára is tesznek bennünket. Órát, fém­pénzt dobnak a vízbe, és elcso­dálkoznak, hogy egy perccel ké­sőbb már 30-50 centivel arrébb kerül csak elő. Azon is meglepőd­nek, hogy ami a mederbe jut, azt szinte abban a percben be is lepi a homok. A bajomi férfinak eddig egy másfélmillió értékű óra volt a leg­nagyobb fogása, ezt azonban Strandon. Ékszert kockázatos a tó vizébe vinni... nem tarthatta meg. - Gyakran kérnek tőlünk segítséget; keres­sük meg a vízbe esett értékeiket, s olyankor utána küldjük a hol­mit a tulajdonosnak. Én majd minden strandon hagytam már névjegykártyát, hogy ha a fürdő- zők elveszítenek valami értékes tárgyat, szívesen segítek megta­lálni. Nem csak vízhez hívnak. Egy pár az újlaki reptéren el­hagyta a jegygyűrűjét, szeren­csésen megtaláltam nekik. Egy ismerősöm a halastóba ejtette a láncát, az is meglett. Került már így elő elveszett slusszkulcs, mo­biltelefon is. A detektoros kincskeresés a tengerpartokon régóta ismert, a magyar tengernél pedig a hollan­dok és a németek kezdték el év­tizedekkel ezelőtt. Manapság a Balatonnál több tucatnyian, főleg helybeliek foglalkoznak a vízbe esett értékek előkerítésével. Az arany csábító; sokan belevágnak, megveszik a drága felszerelést, aztán néhány hónap múlva ele­gük lesz az egészből. Megterhe­lő 5-6 órát folyamatosan eltölteni a hideg vízben. - A végére már igencsak nehéz a merítőkanál. Nekem eddig 11 óra volt a leg­több, amit a vízben eltöltöttem - mondja Horváth Attila. Társa hozzáfűzi: ezért nem kell attól fél­ni, hogy mindenki fémdetektort ragad. - Kemény munka ez, és az eszközök sem olcsók - mondja. - Egy komolyabb fémkereső ára 300 ezer forint, s nem árt szörf­ruhát viselni munka közben. A bajomi kincskereső hoz­záteszi: - A vízihullák elkerültek még, de kukoricagránáttal már találkoztam a Velencei-tavon. Kézben vittem ki a partra, s utá­na a tűzszerészek azt mondták: ez a második születésnapom. A két kincskereső azt tartja: amíg lesznek olyan felelőtlen, emberek - férfiak és nők egy­aránt -, akik karnyi vastag nyak­lánccal, gyűrűvel a kezükön mennek a vízbe, addig érdemes lesz keresgélni a meder alján. Mert az a gyűrű ami a parton még szorítja az ujjat, a vízben könnyen lecsusszan. A meder pedig megőrzi... ■ Nagy László

Next

/
Thumbnails
Contents