Somogyi Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-15 / 164. szám

2008. JÚLIUS 15., KEDD 7 GAZDASÁG lEEgfffEfiM Nekem kell kifizetnem az ács tévedését? túlfizetés Olvasónk mes­terembert fogadott fel há­za tetőszerkezetének fel­újításához. Ám utóbb ki­derült, mégsem volt olyan profi az ács: elszámolta magát csaknem tízezer fo­rinttal, és azt a megrende­lőn akarta leverni. Olvasónk tetőfelújításra adta a fejét. Alapos ember lévén körbekérdezte ismerőseit, ki tud neki egy megbízható mesterembert ajánlani. Só­gorától kapta meg az áhított ács telefonszámát, aki a megbeszéltek alapján meg is jelent nála, és nekilátott a munkának. Nem is volt semmi problé­ma, egészen addig, amíg sor nem került a végső elszámo­lásra. Ekkor derült ki ugyanis, hogy több cserepet vásárolt az ács, mint ameny- nyi a tetőre kellett volna. így 50 cserép árválkodott olva­sónk kertjében a felújítás után, amelynek költségét - tízezer forintot - a vállalko­zó vele akarta kifizettetni. Mivel az ács nem tágított, olvasónk végül kezébe nyomta a kért összeget, ám felmerült benne a kérdés, valóban neki kell-e kifizet­nie a tévedést. A felújítás megkezdése előtt kötött szerződésben rögzítve kell legyen mindkét félnek a kötelezettsége. A vállalkozó­nak így kötelessége a meg­rendelő kérését teljesíteni, míg a másik félnek az ebből adódó költségeket ki kell fizetnie - magyarázta Eitmann Norbert, az Orszá­gos Fogyasztóvédelmi Egye­sület jogásza. Fontos azon­ban, hogy a megrendelőnek csak azt az anyagköltséget kell megfizetnie, amit a mes­ter a munkája során felhasz­nál. így egyáltalán nem volt jogos az ács követelése. Ha nem sikerül szóban meg­egyezniük, nyugodtan bíró­sághoz fordulhat az olvasó. ■ Hampl Márta kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Flaszteren magozzák a dinnyét tiltakozás Megint jönnek az elkeseredett gazdák - Nekik rossz, ha ilyen olcsó Ma újabb tiltakozás lesz a soroksári és a budaörsi Auchannál: kiborítják a dinnyét a parkolókba. Szombaton ismételnek. Kovács Erika-Éber Sándor Karsai a gazdák között Magyarbánhegyesen. „Próbálná csak ezt megcsinálni a francia parasztokkal ez a nagyáruház, megkapná a magáét." „Soha többet nem dinnyézek, in­kább elmegyek lopni!” - törölge- ü a könnyeit Czifra Jánosné ter­melő a kedd hajnaü tiltakozó ak­ció előtti megbeszélésen, a bé­kési Magyarbánhegyesen. Főál­lásban dolgozik, havi 86 ezerért. Férje súlyos beteg, 18 éves a lá­nyuk. Az asszony jövőre végez a főiskolán, szociális munkás lesz. „Az egy hektár dinnye azért kel­lett, hogy kipótoljam azt a nevet­séges 86 ezer forintot. Eddig egy­millióba került. Szinte teljes egé­szében hitelből csinálom. A sze­désből 160 ezret kaptam, de mind elment a betakarításra. A jóisten pénzét is elnyeli a dinnye!” Fülög Jánosné is nagyon el- ^ szánt 0 is ott lesz az Auchannál. | Hat hektáron termel, s kiszámol- 1 ta, több mint 3 milliót bukik rajta. | Közben kisebb csoportosulás vesz körül bennünket. „Mit kül­denek még ránk? A titkosszolgá­latot? Állandóan helikopter kö­röz felettünk, hogy megszámol­ják, hány ember dolgozik a föl­dünkön, azután ránk küldik az ellenőrt! Besúgójuk akad rende­sen - kiabálta az egyik asszony.- Állandóan bőgök, már utálok ránézni a dinnyére.” A férfiak csendesebbek. Zám- bó Péter még a szerencsésebbek közé tartozik. Több lábon áll. Ám ami hasznot hozna a többi nö­vény, azt elviszi a dinnye. De legalább a hitelt tudja fizetni. Kittinger Pál azon morfondíro­zott, mindennek fix ára van, csak a termés ára változik na­ponta. „Etetik, palira veszik” a termelőket” - dohog. MIT MOND KARSAI? „Ha az Auchan ugyanezt francia parasztokkal tette volna meg, ak­kor a vezetők már melegebb ég­hajlaton találnák magukat. Az áruhá­zát földig rombolnák a franciák. Miért gondolják, hogy amit otthon nem lehet, azt ná­lunk igen? - emelte fel a hangját Magyarbánhegyesen Karsai Jó­zsef MSZP-s országgyűlési kép­viselő. - Tizenhat-huszonkét fo­rint felvásárlási árért nem érde­mes leszedni a dinnyét. Vagy be- .szántják a gyümölcsöt a földbe, vagy tiltakoznak. Legalább het­ven gazda jelezte, mintegy 2000 mázsa dinnyét visz az Auchan két áruházához. A konvoj leg­alább öt kilométer hosszú lesz.” AUCHAN-LEVÉL Közben megérke­zett e-mailben az Auchan áruház vá­lasza kérdéseinkre. A 49 forintos diny- nyeárról megjegyezték, az akciós áraknál figyelembe veszik az elő­ző év hasonló időszakát és a kon­kurencia árait. Szerintük az ak­ciójuk előtt már más áruházlánc is ezen az áron kínálta a dinnyét. A tiltakozással kapcsolatban az illetékes úgy fogalmaz, a tárgya­lásokat helyezik előtérbe. (Kár­saitól tudjuk, vasárnap 4 óráig várták az Auchan egyik vezetőjé­nek visszahívását. Ez azóta sem történt meg.) Hogy milyen anya­gi kárt okozott a dinnyekupac el­takarítása Soroksárról, azt vála­szolták: a vásárlók örömmel vit­ték haza a dinnyét. MIT MOND A SZAKTÁRCA? „Tűrhetetlen, hogy a termelői ár alatt veszik át a gyümölcsöt a gazdáktól, de ha nincs törvény- sértés, a kormány nem avatkoz­hat be - és nem is tud - a piaci folyamatokba” - mondta lapunk­nak az agrártárca szóvivője. Dékány András hangsúlyozta, az árakat a kereskedők határozzák meg, az államnak ebben nincs mozgástere. A versenyhivatal vizsgálja a kartellezést, és ha visszaélés történt, súlyos bünte­téseket szabnak ki. Az agrártár­ca úgy tudja segíteni a gazdákat, hogy ösztönzi őket az értékesíté­si szövetkezetek létrehozására, így egységesen tudnának fellép­ni a kereskedőkkel szemben. Akár milliárdokkal is támogat­nák őket, hogy feldolgozóüzeme­ket vásároljanak, mint például a tejesek. Uniós forrásra is pályáz­hatnának így. A nagyáruházak már szezon előtt árulnak importdinnyét. Ha ezt 40 forintért adják, a vásárlók felháborodnak, ha a magyar dinnyét 60-ért próbálják értéke­síteni, tartaniuk kell az árakat. ■ Sokan attól fél­nek, nem tudják fizetni a hitelt. Ez a dinnye nem érne többet? - értetlenkedik az egyik bánhegyesi asszony A kedvezőbb termelői ár nem jelenik meg haszonként AZ AGRÁR termelői árszint 2008 májusában 31,5 százalékkal ha­ladta meg a 2007. májusit - kö­zölte tegnap a KSH. A növényi termékek árszínvonala 38,3 szá­zalékkal, az élő állatok és állati termékeké 21,7 százalékkal nőtt májusban az előző év azonos időszakához képest. „A termelői árak növekedése nem jelenti a fogyasztói árak hasonló szintű emelkedését, hiszen az utóbbiak »csak« 11-13 százalékkal növe­kedtek” - magyarázta a szóvivő. A termelői árak növekedése nem biztos, hogy haszonként je­lenik meg a gazdáknál, mivel ez sem fedezi a termelési költsége­ket, főként az üzemanyagárak növekedése miatt Termék Termelői árváltozás tnvsilv mnilichn? Uónoct iMffltjf tHajuottuZ. nejA.31 Zöldségfélék _______+25,6% Gy ümölcs_________+35,8% Eper________________+28,8%______ Vá góbaromfi +25,4%_____ Vágó sertés___________+26,2%______ Vé gémarha_________+8,7%_____ Ty úktojás_________+17,8% Te j ____ +20,3%____ Ga bonafélék_______+77,7%_____ Bu rgonya -24,7% FORRÁS: KSH A nemzeti parkok kezébe adnák az erdőket Megyei helyett regionális pénztárak egészségügy Őszig meg kellene szerezni a parlamenti többséget Haladék a kétütemű Trabantoknak A gazdasági társasági formá­ban működő állami erdőgaz­daságok ma legálisan végez­hetnek tarvágást, ezért a pro­fitorientált cégektől kerüljön át a nemzeti parkokhoz a terü­letükön lévő erdők kezelői jo­ga - mondta tegnap Szabó Im­re. Javaslatát támogatja a jövő nemzedékek ombudsmanja, az államfő és az agrárminisz­ter is. A környezetvédelmi mi­niszter szerint így nem a pro­fit lesz a vezérlőelv, hanem a levegő védelme és a jóléti funkciók. Az új erdők megnö­velik Magyarország szén-dio- xid-kibocsátási kvótáját, ame­lyet 30-40 milliárd forintért le­het értékesíteni. ■ A kormányzat nem állt el re­formterveitől, és mindenkép­pen létrehozza az egységes Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár helyén a regionális pénztárakat. Sajtó- értesülések szerint az Egészségügyi Minisztériumban már jelenleg is fo­lyik, és augusztus 31-ig befeje­ződik az ehhez szükséges jog­szabályi változtatások előkészí­tése. Négy törvényt tervez meg­változtatni a tárca. Ezek között van a 2006-ban elfogadott kór­háztörvény, a tb-ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény, a kötelező egész­ségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és az 1997-es egészség- ügyi törvény is. A rendeleteket módosíthatja a kabinet, a törvények megváltozta­tásához azonban az Országgyű­lés többségének sza­vazataira lenne szükség. Ez lehetet­len feladat elé állítja a kisebbségben kor­mányzó szocialistákat, mert va­lamelyik parlamenti párt támo­gatását őszig meg kellene szerez­niük. Kérdés csak az: melyikét. Az SZDSZ már a szakítás után ki­jelentette: szó sem lehet a meg­csonkított reformtervezet támo­gatásáról, a Fidesz-KDNP es az MDF pedig már a korábbi reform­terveket sem támogatta. ■ Z. H. ■ Augusztus végé­re meglesznek a változtatások. Székely Tamás fontolva, de halad Súlyponti problémák „ez nem reform, hanem deform” - jelentette ki Pesti Im­re fideszes képviselő hétfőn. A politikus már a rendszer in­dulását is furcsának nevezte. Az első körben a 12 fővárosi kórház közül egyetlenegyet sem soroltak a súlypontiak közé. Később a kórházmentő ak­cióval ezekből öt súlyponti lett. „A helyi sajátosságok, megbete­gedési és halálozási mutatók nélkül körzővel kirajzolták az 50 kilométeres köröket, ezek közepébe képzelték el a súly­ponti kórházakat” - emlékeztet Pesti Imre, aki egy ilyen gyakor­latot nem tud támogatni. Még 12 évig használhatják Trabantjaikat és Wartburgjai­kat az autótulajdonosok. Egy törvénymódosítás szerint a legfeljebb öt személy szállítá­sára alkalmas kétütemű mo­torral ellátott gépkocsik az idő­szakos felülvizsgálatok során 2020-ig katalizátor nélkül megkaphatják a zöldkártyát. Feltéve hogy a motor teljesíti a gyári adatokat a megfelelő szénhidrogén-kibocsátásról. Egy 2002-es döntés 2008. ja­nuár elsejéig adott türelmi időt a kétüteműeknek. Jelenleg harminc-negyvenezer Tra­bant, tízezer Wartburg és né­hány száz Barkas futhat Ma­gyarországon. ■ É. S.

Next

/
Thumbnails
Contents