Somogyi Hírlap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-14 / 163. szám
13 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚLIUS 14., HÉTFŐ SOMOGYORSZÁG KINCSEI önvallomás „Ceruzával és színes vízfestékkel babráltam folyton, embert-állatot rajzoltam természet után és komponáltam mozgalmas csataképeket” AKI JÁRT A HÁBORÚ TÜZES SZEKERÉN Vaszary János festőként, iparművészként, tanárként, íróként egyaránt nagyot alkotott. A humanista értékeket kereste, amikor feltárta az emberi szenvedést. F. Szarka Ágnes Vaszary János ősei a családi hagyomány szerint eredetileg a Bakony vidéki Zsédenyi nemzetséghez tartoztak. Közülük két testvér a Veszprém megyei Vaszar községből Keszthelyre költözött, ahol előző lakóhelyük után a “két vaszari” néven emlegették őket. Leszármazottaikat már ezen a néven anyakönyvezték, így az 1867. november 30-án Kaposváron született Jánost is. Szülőháza 1833-ban épült klasszicista stílusban. A Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt. 1887-ben beiratkozott a müncheni akadémiára, de fejlődését főleg a Hollósy-kör irányította. 1899-től Párizsban a Julián Akadémián tanult. Stílusát ettől kezdve a párizsi festészeti irányok alakították. 1891-ben Rómában járt, majd rövidebb hazai tartózkodás után 1893-ban ismét Párizsba utazott. Kezdő korszakában úgyszólván egy időben a szecesszióhoz közeh'tő gobelineket tervezett és realisztikus életképeket festett: Részes aratók, Szolgalegény. 1905-ben Olasz-, Spanyol- és Franciaországban járt tanulmányúton. Ettől kezdve vált uralkodóvá művészetében a kolorit. Stílusa egyre oldottabbá vált, s az impEgy somogyi világpolgár a magyar művészetben GÉGER MELINDA mŰVészettÖfté- nész a 7őes években „fedezte fel” Vaszaryt. Ebben az időben jelentek meg különböző kiadványok műveiről. vaszary modern képei hihetetlenül provokatívnak hatottak azzal a könnyed, futó vonallal. Nagyon izgatott, hogy ki lehet ez a festő. Itt a múzeumban volt lehetőségem arra, hogy fizikai valójában is megismerjem. Egészen más, mint egy reprodukció. Olyan szinten hatott rám, hogy kutatási témaként is Őt választottam. Korában abszolút divatos, polgári festő volt A két világháború között annak a vagyonos polgári rétegnek dolgozott, amely figyelte, hogy mi zajlik a művészeti életben, nyitott volt a modemitás iránt Vaszary is ezt a szellemiséget képviselte. Az absztrakt expresszionizmus A KÉSEI NEGYVENES évektől OZ ötvenes évek végéig uralkodó nemzetközi festészeti irányzat, melynek lényege a művész lelki és hangulati állapotának, tudat alatti képzeteinek közvetlen, drámai kifejezése. Legjelentősebb képviselői Jackson Pollock, Róbert Motherwell, Willem de Koonig és Franz Kline. resszionizmus felé fordult. A háborút realista katonaképekben örökítette meg. Az első világháború alatt drámai hatású képeket festett. Itt érezhető legjobban a német expresszionisták hatása. A világháború után ismét Párizsba utazott, visszatért a francia piktúra hagyományaihoz. Gyors, laza, könnyed ecsetvonású képei készültek ekkor, talán legjellemzőbb a Parkban című és a Női portré. Képeiben a századnak a “lelkét” kereste. Az új 20. századot. A világpolgárt, az européert közvetítette a magyar társadalom felé. Minden korszakában teljeset alkotott. 1920-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. Ekkor alakult ki jellemző stílusa, amelyet a spontán vázlatos festés jellemzett. Birskörték és Ébredés című képei mutatják friss festői temperamentumát. „A természetből csak kiindulni, vagy arra szug- gesztív erővel emlékeztetni is elég.” - vallotta. Temperamentumos festészetére ez az elv mindvégig jellemző maradt. 1926-ban a Tihanyi Biológiai Intézetnek faliképeket készített. E korszakának fő műve a Parkban című képe. 1930-tól stílusa még oldottabbá, vázlatosabbá vált. Főleg R. Dufy és Van Dongen művészetének hatása érződik munkáin. Ekkor már igen nagy hatással volt a fiatalokra, a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) egyik vezető mestere, majd az Új Művészek Egyesülete (UME) alapítója lett. Több művészeti díj birtokosa volt, 1902-ben állami kis aranyérmet nyert 1906-ban és 1912-ben a Nemzeti Szalonban, 1909-ben, 1920-ban és 1924-ben az Emst Múzeumban, 1928-ban pedig az UME rendezésében mutatta be anyagát. 1933-ban a debreceni Déri Múzeumban, 1960-ban a budapesti Magyar Nemzeti Galériában volt gyűjteményes kiállítása. 1939. április 19-én szívbénulásban halt meg Budán, az Attila úti műtermében. Egyik mél- tatója szerint a még nem elaggott Vaszary akkoriban döbbent rá, hogy a világháború ismét a küszöbön áll, és az újabb pusztításait már nem tudta volna elviselni. SZERINTEM TAMÁS KÁROLY a Zichy Mihály Iparművészeti iskola igazgatója: Nemcsak Somogyország, hanem az egyetemes magyar művészet kincse Vaszary János. Rendkívül sokszínű a művészi palettája, és mindegyikben maradandót alkotott. Kevesen tudják róla, hogy a képzőművészeti akadémián is tanított. Nemcsak művészként, hanem pedagógusként is nagyot alkotott. Szuggesztív személyisége már korán tanítványokat vonzott magához. Rippl-Rónai Józseffel szemben azonban egy kicsit háttérbe szorul. Sokkal jobban kellene sáfárkodnunk a művészeink nevével. Sokkal többek ők annál, minthogy csakúgy tudomásul vegye Kaposvár, hogy léteznek. szabados János festőművész: Vaszary indulása rendkívül erős. Naturalisztikus képeit precíz, pontos kimunkáltság jellemzi. Ekkor alapozta meg a későbbi nagyvonalú, lendületes stílusát Ez a stílus különbözteti őt meg a magyar festőktől. A látásmódja rendkívül széles horizontú. Egyetlen korszakát sem lehet a másik fölé helyezni, íróként, festőként, tanárként, iparművészként elsőrendű művész volt. Egyik önarcképe, a javakorabeli festő megfogalmazása, a kép egyszerű tisztasága lenyűgöző. Egyébként ennek alapján készítette el feleségem Wéber Klára a Vaszary kávéház előtt álló szobrot. Vaszary szülőházának anyaga rendkívül szegényes, méltatlan a művészhez. A kaposszentjakabi bencés monostor történelem Kora Áprád-kori bizánci kapcsolatokra utal a védett műemlék Kaposvár legrégibb szobra a Gugyuló Jézus A kaposszentjakabi Bencés Apátság védett műemlék, mely az egykori Győr nemzetség monostorának romjaiból áll. A monostort egy 1432-ben íródott, másolatban megmaradt oklevél szerint 1061-ben alapították. Az alapító oklevél szerint Geur (Győr) fia, Atha (Ottó) somogyi ispán 1061-ben bencés monostort alapított a Szent Jakab-he- gyeij. Itt már korábban is állt egy templom, mely erre az időre már romos volt. Ennek helyén építették fel az új templomot, melynek felszentelésén 1067-ben Salamon király és Géza herceg is -részt vett. A monostor román és gótikus stílusban épült. Az épületegyüttes feltárását A bencés monostor mára a nyári színházi előadások kedvelt színtere lett 1960-1966 között Nagy Emese végezte. A kolostorépület műemlékvédelmi helyreállítása 1972-ben befejeződött be, azóta féltetős épület védi. Innen kerültek elő Somogy megye legkorábbi, 11. századi kőfaragvá- nyai díszes oszlopfejezetek és lábazatok. Az itt előkerült pal- mettás-akkantusz levéldíszes kövek kora Áprád-kori bizánci kapcsolatainlcra utalnak. Á terület 2001-es rendezése óta Kaposvár történelmi emlékhelyéül szolgál. Jelenleg nemcsak múzeumként, hanem Kulturális központként működik: színházi esteket, kiállításokat, alkotótáborokat rendeznek itt. Kaposvár legrégebbi, 1721-ből való köztéri szobra, a Rómahegy tövében álló kis kápolna-építmény Gugyuló Jézusa. Az elgyötört Megváltó valójában nem guggol, hanem egy kövön vagy kis széken ül. A későközépkorban és barokk-korban széles körben elterjedt iratok a szenvedéstörténet számos a szentírásban nem szereplő mozzanattal egészítették ki. Ilyen az is, amelyben Jézus megostorozása és kigúnyolása után, de még a kereszthordozás előtt egy kőre ültették, ahol egy kissé megpihent. Az ószövetségi jövendölésből származik a képtípus elnevezése pihenő vagy búsuló Krisztus. A szobrot feltehetően középkoré fametszetek ihlették
