Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-19 / 142. szám
13 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 19., CSÜTÖRTÖK RIPORT Az idegenek és a Jóisten is szereti Kötését franciás könnyedség A vendégszeretet és az összetartás miatt népszerű a falu a betelepülők körében szót, s sorolja a kötcseiek legfőbb jellemzőit Lohr Jenőné. - Még a régi időkből maradt meg a szokás: ha valakinek valami baja van, a többiek összefognak és segítik. Ha kell, anyagilag is. S ezt a betelepülők is elfogadják, sőt, láthatóan tetszik nekik. Persze ezt a fajta belső összetartást már csak azután ismerhetik meg az újonnan érkezők, ha megtelepedtek a faluban. Elsődlegesen mindenkit a település fekvése, szépsége és nyugalma hódít meg. No és nem mellékes a Balaton közelsége sem.- A rendszerváltás után eleinte még megfizethetőek voltak a házak és a telkek - emlékszik vissza Csepinszky Mária. - Jöttek is a németek szép számmal, akadt, akinek a kocsija többe került, mint a ház, amit megvásárolt. A kereslet persze felverte az árakat is, a helyiek ma már nem tudnak licitálni az eladó ingatlanokra. Igaz, nem is nagyon érdeklődnek: egyre kevesebb a tősgyökeres kötcsei, a fiatalok ugyanis elköltöznek a településről.- A szülőknek fontos, hogy taníttassák a gyerekeiket - jelenti ki Lohr Jenőné -, akik azonban nem jönnek vissza a főiskoláról, egyetemről. Itt vannak helyettük a betelepülők, akik tényleg hamar beolvadnak a régiek közé. Mint például a bolt előtt csak Seppiként bemutatkozó, nyugdíj felé járó német férfi, aki éppen - faluhelyen ritkán látható módon, pórázon - sétáltatja a kutyáját.- A hetvenes-nyolcvanas években többször nyaraltam a Balatonnál - meséli. - Kirándulgattunk mindenfelé, így jutottunk el Kétesére is. Már akkor is szívesen vettem volna itt házat, csak hát még nem lehetett. Amikor aztán megváltozott a politikai helyzet Magyarországon, rögtön tudtam, kell nekem itt egy nyaraló. Azóta sem tudok betelni ezzel a gyönyörű vidékkel: az erdőkkel, dombokkal, völgyekkel.- A régiek azt mondják - mo- solyodik el Csepinszky Mária -, a Jóisten bizonyosan szereti Kötését, hiszen ebbe a csodálatos völgybe teremtette. Aztán ha baj van, csak ráteszi a kalapját, hogy megvédje... A miniszterelnöki földvásárlás ismét Kötésére irányította a figyelmet. A falut korábban a külföldiek mellett több hazai művész is felfedezte - megpróbáltuk kideríteni a népszerűség okát. Vas András Gigantikus sár fogad a nagy- csepelyi elágazásnál, az éjszakai eső csúnyán végigverte a vidéket, s rendesen letarolta a domboldalt. Amit tudott, magával sodort, s persze a völgyben, az úton pakolta le terhét. Láthatóan nem örökre, hiszen három lapátos szorgosan meri-tolja le a csatakot a padkára - mire vagy két óra múlva visszaindulunk, a munka dandárjával már végeztek is. Hiába no, a Balatontól szűk tíz kilométerre festői völgyben fekvő Kötésén adnak a külsőségekre. Bár a falu hosszan benyúlik a dombok közé, s a házak sorát kisebb ligetek s megannyi füves-bokros zöld terület szakítja meg, sehol sem látni gazos, elhanyagolt portát. Sőt, az út menti árokpart is gyönyörűen rendben tartva - a legfelkapottabb tóparti üdölőfalvakban megforduló emelt igényszintű látogatók sem találnának sem- müyen kifogást. Nem véletlen, hogy a település már sokak érdeklődését felkeltette: a küenc- venes évek óta egyre több a betelepülő. Fővárosi művészek - Dés László zeneszerző, Megyik János Kossuth-díjas szobrász- művész vagy Kalocsay Zsuzsa operettprimadonna -, német nyugdíjasok vették meg a kúriákat és házakat, legutóbb pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felesége, Dobrev Klára látott fantáziát a faluban, s tett ajánlatot egy nagyobbacska területre, mutatván, az alig több mint félezer lakosú Kötcse népszerűsége továbbra is töretlen. A faluközpontba érve lassan meg is értjük az ideköltözők rajongását. Mindenütt ládába kitett virágok, a vízelvezető árok felett egyen-fahidak, gondosan nyírt díszbokrok és fák - sehol egy eldobott csikk, szemét.- Az a fránya jég - sepregeti éppen az éjjeli égzengés által igencsak megcibált meggyfa Csodálatos fekvés, csend, nyugalom, rengeteg zöld, rendezett porták: elsőként a külsőségek ragadják meg a Kötésére érkezőt alól a lehullott leveleket Cinkán Gábomé. - Még szerencse, hogy csak a fát verte szét, ezt gyorsan el tudom takarítani. A faluban ugyanis íratlan szabály - vagy inkább az itt élők belső késztetése -, hogy mindenki figyel a maga portájára. Ha azt rendben tartja, nagy baj már nem lehet. Persze azért az önkormányzat is besegít.- A tanács - folytatja a lassan feledésbé merülő kifejezéssel az idős asszony - nagyon figyel az Uyesmire. Az emberei folyamatosan dolgoznak, hogy rend legyen a faluban. Ők tartják rendben a vízelvezető árkokat is, melyek korábban rengeteg bosszúságot okoztak az itt élőknek. Ha jött egy nagyobb eső, a dombokról lezúduló víz szépen összefolyt a központba, elmosva kertet, veteményest, gyakran még a házfalakat is.- A régi kötcsei családok tudják, micsoda pusztítást tudott végezni - emlékszik vissza Cinkán Gáborné -, a betelepülők pedig belekerülnek egy működő rendszerbe, s rögtön alkalmazkodnak. Ehhez persze az is kell, hogy ne idegenként, amolyan gyütt- mentként kezeljék őket, mjnt annyi más településen, ahol az őslakosok nem nézik jó szemmel az újonnan érkezetteket.- Kötcse mindig is befogadó falu volt - állítja Csepinszky Mária néprajzkutató, a szennai falumúzeum egykori gondnoka, aki tősgyökeres kötéséiként mindent tud a település történetéről. - A tizennyolcadik században betelepülő németek is hamar otthonra találtak. Talán azért is, mert az anno Elzászból és Lotharingiából érkezettek nemcsak a németek munkamorálját hozták magukkal, hanem egyúttal egyfajta franciás könnyedséget is: jóval közvetlenebbek voltak a bajor vagy sváb parasztoknál.- Kötcse nem is volt soha jobbágytelepülés, sokkal inkább kisnemesi falu - teszi hozzá Csepinszky Mária. - lúcatnyi nemesi kúria állt itt régen, s sok táblabírót, jegyzőt adott Somogynak. Itt nem találni, nem lehet gyűjteni népi eszközöket, szőtteseket, sokkal inkább a polgári lét bizonyítékait.- Kultúra, munka, vendég- szeretet, összetartás - veszi át a A török pusztítást követően a német telepesek hoztak új életet az elnéptelenedett faluba san német telepeseket hívtak a faluba. A németek a somogyi tájon akkor ismeretlen dohányt kezdték termeszteni, s gyorsan híressé vált a boruk is. Kötcse felvirágzott. a gazdagság azonban a falu lakosságának csökkenéséhez vezetett, a jómódú szülők ugyanis városban vettek a gyerekeiknek lakást Kötésén az 190(kis évek elején még több mint 1800- an éltek, manapság valamivel több mint 500 lakosa van. kötcséröl a legkorábbi írásos emlékek 1229-ből valók: Keccha inferior (Alsó-Kötcse), valamint Keccha superior (Felső-Kötcse) néven két faluról szólnak. Ekkor a székesfehérvári káptalan tulajdona. A török időkben átmenetileg elnéptelenedett a település. Az élet újraindításában szerepe volt az új tulajdonos Antall családnak, akik a lassan visz- szatérő őslakosok mellé a 18. század első felétől folyamatoKötcse virágkorára emlékeztetnek a nemesi kúriák is Arany háromszög jöhetne létre a lopakodóút mentén nagyberki Kerékpárút-hálózatot, elkerülőutat akarnak azért, hof csökkenjen a kamionok forgalma- Várjanak néhány pillanatot, amíg kiszedjük a palántákat a csomagtartóból - szólt Komár András nagyberki polgármester, majd a közcélú munkásokkal pakolni kezdett. A falu központjának virágosításában segédkezett a saját fuvarral. A lelkesedése páratlan. Nem panaszkodik, teszi a dolgát Nem törik le a kudarcok sem; a csatornázásra társultak már Dombóvárral, s próbálkoztak Kaposvár felé is. - Az ISPA-pályázatot a Dombóvári Víz- és Csatornamű karolta fel. Az összes környező település erőn felül hozzájárult. De - nem tudni, müyen megfontolásból - átírták a térképet Nálunk, a Kapós folyó folyási irányában, egyszerűen a gravitáció segítségével megoldható, és olcsóbb lenne a szennyvízelvezetés. Dombóvárig nem kellene átemelő szivattyú, egyéb költséges és bűzös megoldás. Csornáig működik a dolog, Taszár csatornázott, mi meg itt vagyunk a semmiben. Nagyberkiben is egyre több a munkanélküli. Ipari bázisuk' nincs, a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat.- Arra törekszünk, hogy minél több embernek tudjunk munkát adni. A vasúti közmunkaprogramban is dolgozik két emberünk. A gond az, hogy ezek a programok még nincsenek bejáratva, napi apró gondok neheNem adják az iskolát CSÖKKEN A LAKOSSÁG SZÁMA, már nem érik el az ezerötszázat A polgármester szerint azonban az iskolát nem adják. - Ha a mostani folyamat folytatódik, akkor a jövőben Kaposváron lesz iskola, a buszok kijárnak, és viszik a gyerekeket a megyeszékhelyre. Ekkor Kaposvár és Dombóvár között egyetlen iskola marad, a mienk. Költségvetése 150 millió forint, négy település társulásban tartja fenn. Másfél éve kezdtük a bővítését. Nem lett inKomár András: Az iskola marad, nem engedjük el a gyerekeinket tegrációs központ, pedig megalapoztuk az iskola jövőjét; lesz nevelési tanácsadónk, logopédusunk. zítik a munkát. Efelett 9 közcélú és közhasznú munkást foglalkoztatunk. Az emberek többsége dolgozni akar. Értük mindent megteszünk. Közcélú munkás Pápai Elvira is. - Augusztusig tart a szerződésem - mondta. - Utána jön a tél, akkor inkább a férfiaknak jut munka. Két gyerekem van, az egyik iskolás, a másik most kezdte az óvodát. Szerencsére minden helyben van: az iskola, az óvoda, az orvos, a gyógyszer- tár. A férjem is itt dolgozik, ő a gépi kaszás már régóta. Nagyberki csendes, virágos község, csak ne a főút mellett éljen valaki. - Nyolc éve hangoztatom, hogy ez egy lopakodóút- így a polgármester. - Letérítik a kamionokat erre, majd Bala- tonszentgyörgynél térnek visz- sza, hogy a Balaton térsége kimaradjon. Iszonyatos a forgalom, és reményünk sincs az el- 'kerülőútra. Öt éve küzdünk azért, hogy Szabadiig elérjen a kerékpárút. Alig másfél kilométer hiányzik a két falu között, ígéretet kaptunk, pénzt nem. A szülők a forgalom miatt félve engedik el kerékpárral a gyerekeket. Ha kiépülne az általunk elképzelt kerékpárút-hálózat, a meleg víz kedvelői könnyedén eljuthatnának Gunarasra, Igáiba vagy a kaposvári élményfürdőbe. Arany háromszög lehetne ez... ■ F. Szarka Ágnes
