Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2008. JÚNIUS 15., VASÁRNAP tragédia Békéssámsonnál robbant fel a német turistákat Konstancába szállító repülőgép. Megkésett tudósítás a 45 éve történt, 34 ember életét követelő légiszerencsétlenségről „Borzalmas volt a látvány: összeroncso- lódott halottak, a földön szétszórt és a fákon lógó útiholmik, okmányok, füstölgő repülőgéproncs borította a többholdas cukorrépatáblát. A nádast vérpöty- työk tarkították” - így emlékszik visz- sza a 45 évvel ezelőtti békéssámsoni légikatasztrófára Köblös Mi- jg0 hály. Az akkor iskolás fiú egy közeli tanyán lakott, alig háromszáz méterről látott mindent. De hogy mi történt, még ő sem tudhatta meg. A korabeli sajtóban összesen egy rövid tényhír je lent meg. Most, negyvenöt esztendő múltán feltárjuk a tragédia részleteit. A lezuhant gépről az indulás előtt készült utolsó fotó. A szovjet gyártmányú IL-14-es első példánya 1950. szeptember 20-án tette meg próbarepülését. Korának egyik legbiztonságosabb repülőjének számított. A Malév 1957 és 1969 között a modell két változatából tíz darabot üzemeltetett. „Nem sokkal korábban érkeztünk haza a tanévzáró ünnepségről, és édesanyám megkért, hogy hajtsam ki a libákat legelni - meséli Köblös Mihály. - Amint tereltem a jószágokat, furcsa, feltűnően erős repülőzúgásra figyeltem fel. Székkutas irányából egy égő gép alacsonyan repült, és amikor a répaföld fölé ért, levált az egyik szárnya, és lassan, amolyan tollpehelyként hullott alá. Néhány másodperc múlva a gép a levegőben felrobbant, orrával előre, füstölve a földbe csapódott, majd hatalmas csend borult a környékre. Amíg élek, nem felejtem el.” Pontosan 45 éve, 1963. június 16-án, Békéssámson határában, a falu központjától alig két kilométernyire, a vásárhelyi úttól mintegy 300 méterre, a román Tarom légitársaság IL-14P típusú, YR-ILL lajstromozott, különjáratú repülőgépe, fedélzetén 29 utassal és öttagú személyzettel 10 óra 52 perckor lezuhant. A tragédiát senki sem élte túl. A gép becsapódását követő percekben a környékbeli földeken dolgozók közül többtucatnyi ember rohant lélekszakadva a helyszínre, és még 11 óra előtt megérkezett Szalontai László, a falu körzeti orvosa is. Segíteni azonban már senkin sem tudtak, az áldozatok még a levegőben életüket vesztették. A roncsok láttán döbbenet kerítette hatalmába a szemtanúkat. Rövid idő alatt megérkeztek Szegedről és Békéscsabáról a mentők és a tűzoltók. A honvédség pillanatok alatt szinte hermetikusan lezárta a területet, tízméterenként álltak a katonák. A helyiek szerint a környéket ellepték a nemzetbiztonságiak, és árgus szemmel figyelték a lassító autókat. „Igen hamar a helyszínre ért a magyar és a román szakértői bizottság - emlékszik vissza a most 88 esztendős Laduver ló- zsef, aki annak idején a falu tanácselnöke volt A magyar bizottságot Rónai Rudolf vezette. - Döbbenetes látvány fogadott bennünket. Miután megérkeztek a rendőrök, bennünket is kihallgattak” - meséli. A helyszíni szemle során felkutatták az áldozatok maradványait, ruházatuk, okmányaik, értéktárgyaik alapján csoportosították a testrészeket. A terület alapos, többszöri átvizsgálása során megtalálták a repülőgép fedélzeti okmányait, erősen rongálódott állapotban, ezért azokat külön szakértő vizsgálta. A gépEmlékek 45 év után: egy óra alatt kosárnyi roncsdarab gyűlt össze roncsok előzetes átvizsgálása után, másnap, a román bizottság egyetértésével, a kíváncsi szemek elől rejtve, ponyvás tehergépkocsikkal a nagyobb roncsokat, így a jobb szárnyat, a jobb motort, a jobb oldali futóművet és a bal oldali légcsavart Budapestre szállították. A helyszínen csaknem egy hétig folyt még a kutatás. Szinte az elsőtől az utolsó percig ott dolgozott a ma 71 éves Somogyi István, a helyi gazdaság akkori hegesztője, aki markolóval ásta ki, darabolta a roncsokat. Ma is nehezen beszél a látottakról. „Az emberi maradványokat papírzsákokba gyűjtötték, majd koporsókba tették. A nagyobb roncsdarabokat géppel ástam, majd húzattam ki, a motor és a gép orra legalább három méter mélyen fúródott a földbe. A negyedik napon is leltünk még emberi maradványokat. Ezeket egy mély gödörbe tettük, petróleummal lelocsoltuk és elégettük. Amikor a nagyobb roncsdarabokat elszállították, apróságok is előkerültek: én elhoztam a repülő néhány rádióalkatrészét, mert barátommal rádióépítők voltunk, kellettek az alkatrészek. Mások kisebb-nagyobb alumíniumlemezeket vittek haza, állítólag akadt, aki néhány év múlva kapálás közben karórát talált a helyszínen. De szerintem rejt még titkot a föld.” A kutatás egy hétig tartott, majd fertőtlenítették a területet A klórmésztől fehérlett a határ, a maró szagot messze vitte a szél. A letaposott cukorrépáért a szövetkezet 59190 forint kártérítést kapott, ami komoly összegnek számított Bár az első feltevések között a merénylet is szóba került, a szakértői vizsgálat megállapította: a tüzet, majd a robbanást az üzemanyagrendszer meghibásodása okozta. A helyszínen ma árpatábla ring. A tragédiára a föld felett nem emlékeztet semmi. A föld alatt annál több: riportunk idején, egyórányi keresgéléssel egy- vödörnyi kisebb-nagyobb alumínium roncsdarab gyűlt össze. „A vizsgálat nem megyei hatáskörben folyt" Zsila Lászlónak a helyszínen járt kollégái számoltak be a szömyűA MA 83 ÉVES Zsila László nyugalmazott rendőr alezredes a tragédia idején a megyei főkapitányság bűnügyi osztályát vezette. Azon a hétvégén megyei központi ügyeletvezetőként volt szolgálatban. „Azonnal értesítettem az illetékes parancsnokokat, meg kellett szerveznem a terület biztosítását, megteremteni a feltételeket az ORFK-tól érkezők és a szemlebizottságok munkájához A technika mozgatása is az én feladatom volt, de a vizsgálat nem megyei hatáskörben folyt.” Az áldozatok A GÉP FEDÉLZETÉN 34-en utaztak, a balesetben valameny- nyien életüket vesztették, így a gép személyzete, 40 éves kapitánya, 29 éves másodpilótája, 38 éves rádiósa, 43 éves repülőgépésze és 39 éves utaskísé rője, mindannyian román állampolgárok. A 29 UTASBÓL - Volt közöttük rendőr, szerszámkészítő, mészáros, mérnök, műszaki rajzoló, pék, kézműves, kereskedelmi igazgató, titkárnő, textilkereskedő és háztartásbeli - 17 férfi és 11 nő, valamint egy hároméves kislány volt, 28-an NSZK állampolgárok és egy hontalan. A nevek alapján öten magyar származásúak voltak, köztük a kislány édesanyja is. A magyar repülésirányítóknak nem jeleztek bajt, Aradtól segítséget kértek A repülőgép, fedélzetén 29 nyugatnémet turistával reggel indult Münchenből Konstancába. A járat nem sokkal tíz óra előtt lépett a magyar lég térbe. A gép 45 éves kapitánya, Sanueluscu Gheorge Budapest térségében kisebb műszaki hibát észlelt, de nem kért leszállási engedélyt. Bugáénál a 29 esztendős másodpilóta, Marin Vasile engedélyt kért és kapott a 3050 méterre való süllyedésre, majd elköszönt a magyar légiirányítóktól, és átvette a repülő irányítását a román fél. Nyomban ezután a személyzet műszaki problémát jelzett, az aradi repülőtértől segítséget kért, mert mint azt közölte, csökkent az A vsa nayvini s/«olf bizonyítékán 3 vil|amo> ,lwll5 megállapitottaésa bűncselekmény el k»«é*ért elítélte. A békéssánisoni repülőgép- katasztrófa E jjy: nemzetei járatú 1LM típusú repalústp 1963. június 16-án 29 utassal és 5 tagú sir- raclvzettel Békessaiusoo közelében leinbaot- A repülőgépen tartó/kortik ételükéi sejtették. olajnyomás. Két-három perc múlva azt jelezték, hogy a repülő egyik motorja leállt, újabb egy perc múlva már S. 0. S. vészjelzéseket adtak le, majd ezután a kapcsolat megszakadt. A kapitány ekkor már kényszerleszállást tervezett Aradon, amire azonban nem került sor. jjjpa Az oldalt lerkesztette: Szekeres András f . 1 vizsgálat megállapította: a tüzet, majd a robbanást az üzemanyag Wndszer meghibásodása okozta.
