Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-14 / 138. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 14., SZOMBAT RIPORT 11 nevelőszülő Tíz gyermeket nevel egyedül Theisz Szilvia Jutában. Állítja: elkényeztetik a gyerekek szeretettel és figyelmességgel. Cserébe mindent megkapnak, ami tőle telik Szilvia nagy családra vágyott, fia már felnőtt Somogybán 284 nevelő­szülő 610 gyermeket ne­vel, és mintegy 80 gyer­meket még el lehetne he­lyezni családias környe­zetben. Meiszterics Eszter Kis zoknik és pólók sorakoznak a szárítón, nehéz belátni az ud­varra a kerítést szinte elnyomó fenyőktől.- Én számolok, te bújj el! Egy, kettő, három... - hallatszik vala­honnan a fák mögül. A számo­lásba aztán hangos kutyaugatás vegyül - ki gondolná, hogy egy törpe tacskónak ekkora hangja is lehet. Ám az apró eb lármájá­tól eltekintve a fogadtatás barát­ságos, mosolygós arcok tessé­kelnek befelé a jutái portára.- Éppen jókor - üdvözöl mo­solyogva Theisz Szil­via. - Hazaért már ■ A tíz gyerekből mindenki. kilenc lakik Meglehetősen most Szilviánál, nagy a mozgás a házban, hiszen a középkorú asz- szony kilenc gyermeket nevel. Egyedül. Valójában tízen voltak, de decemberben Martint elvit­ték az intézetbe, mert drogozott.- Még látogatni sem lehet - mondja az anyuka, pontosab­ban nevelőanya, hiszen a gye­rekseregből senkinek sem vér szerinti anyja. - Csak csomagot küldhetünk neki - teszi hozzá, miközben a nappaliba vezet, ahol a falat Martin festményei díszítik. A képeket a terápián álmodta meg, és elküldte jutába. A családjának... De nemcsak a 14 éves fiú ilyen ügyes, Szilvia Virginia szalvétából és gyöngyből készí­tett munkáira is nagyon büszke.- Virgi talpraesett, nagyszájú lány, de könnyen beilleszkedett az iskolában - mondja az anya. A kislány 13 éves, de még csak a harmadik osztályba jár, minél előbb be szeretné hozni a lemaradását. Testvére, Marika egy évvel fiatalabb, másodikos. Igazi nő, rajong a cipőkért. És Szilvia mesél a gyerekek­ről, lelkesen, hatalmas rajon­gással, láthatóan tele energiá­val. Amiből mindenkinek jut. Dávidnak is, aki szeptember­ben lesz tizennégy éves. A Bárczi módszertani központ he­tedik osztályába jár. Á kiska­masz magatartás-problémák­kal és tanulási nehézségekkel küzd, ezért terápiát javasoltak neki, így kezdett el dzsúdózni.- Önfegyelemre tanítja - ál­lítja a nevelőanyja. - Nemrég egy nemzetközi versenyt nyert Olaszországban - teszi hozzá büszkén. Mártó fia gyönyörűen énekel, ám a zeneiskolába saj­nos nem vették fel, mert nem tud kottát olvasni. Ő is bárczis, ahogy a testvére, Petra, aki a család második háziasszonya: az ismerkedés után hozza is a gőzölgő kávét. Közben nyílik a gyerekszoba ajtaja, s egy kisfiú óvatoskodik ki a társaságba. Ő Ottó, a család legifjabb tagja. Nagy, gesztenyebarna szemei alig látszanak ki hosszú pillái alól. Nem kommunikál senki­vel, keresték az okokat, s az or­vosok arra jutottak, sosem tud megtanulni beszélni. Enni is Szilvia a gyerekek gyűrűjében. Balról Petra Anasztáziával, Virginia, középen Dávid és Szilvia ölében Ottóval, jobbról Marika, Valentina és Márió Az állami gondozottak fele nevelőszülőknél él somogybán ezeregyszázkilenc- ven gyermek él állami gondozás­ban. Míg országos viszonylatban a teljes kiskorú népesség 0,75 százalékával foglalkoz­nak a szakszolgálatok, addig Somogybán az országos átlaghoz jí x képest hatvan szá- \yX Zalákkal több áí \ lami gondozott gri él. A gyermekek ’ fele nevelőszülői III családokban él. Nem fogadta be őket a falu zilviát és a gye­rekeket egy dolog bántja csak. Az, hogy a környékbeliek nem fogadják be őket. Már öt éve, hogy Jutába költöztek, de sokan ide­genkednek a nem éppen hagyományos családtól. Szilvia állítja: tiszteletre és becsületre neveli mindegyik gyermekét, ám mégsem sike­rült beilleszkedniük a faluba.- Az idősek még jobban tole­rálják őket - meséli - hiszen a szomszéd Ilonka nénihez Dávid átjár talicskázni, a Marika néni­nek meg mindig segítik cipelni a nehéz üvegeket, de a fiatalab­bak nem fogadják be a családot.- Még azt is szóvá tették, hogy a két húsvéti nyuszinkat szabadon tartottuk az udvarunkon! Ugyan kinek ártunk azzal? - kérdezi. csak pépeset hajlandó, és nem szobatiszta. Odakuporodik Szil­via ölébe, kéztartásán és vézna kis testén kívül szinte semmi sem jelzi, hogy bármi gond len­ne vele. Kis idő múlva át is ku- corodik az ölembe.- Mindig ilyen bújós, szereti, ha hordozzák, pedig végre meg­tanult járni - mondja Szilvia. A nagyobbak mindig babusgat­ják: elfogadták olyannak, ami­lyen. Saját kis világában él, rit­kán sír, fájdalomérzete alig van, de ha csiklandozzák, nevetgél. Felmerült, hogy talán auüsta, de nem az, súlyosan fogyatékos. Vérfertőzésből született, ahogy két testvére, Anasztázia és Va­lentina is. Utóbbi újszülöttként került Szilviához, most hatéves. Ziát 15 hónapos kora óta neveli, ő is a Bárcziba jár. Manó pedig most végezte el az első osztályt. Itt-ott feltűnik a lakásban tejfölsző­ke hajával. Nagy munkában van­nak a szomszéd gyerekkel, szét­szereltek egy magnót. Manónak remekül megy a tanulás, telje­sen átlagos gyerek. Vele más a helyzet, neki úgynevezett he­lyettes nevelőszülője Szilvia.- Az édesanyja születésekor lemondott a kisfiúról, az apuká­ja azonban nem, s nevelőszülő segítségét kérte - magyarázza Szilvia. - Egy hónapos kora óta velem van, az édesapja gyak­ran látogatja, jó barátságban vagyunk. így élnek együtt, Martin nél­kül kilencen Szilviával, aki ál­lítja: el van kényeztetve a gye­rekektől. Persze vannak sza­bályok, ilyen a szombat dél­előtti takarítás, a hétközi fél kilenbes lámpaoltás, sőt, a vacsora időpontja is szent és sérthetetlen. Utóbbi­ért persze nem kell nó­gatni a gyerekeket.- Igyekszem mindent megadni nekik, amit a ne­velőszülői béremből csak tudok - mondja. Öt szobá­ban laknak, korosztály szerint, ugyanúgy kapnak zsebpénzt, mint más gyerekek. Szilvia ar­ra törekszik, hogy ne szenvedje­nek hiányt semmiben. A legfon­tosabbat már megkapták: csa­ládjuk van... Szilviának egyetlen vér szerinti fia van, aki már egy tündén más­fél éves kislány édesapja. Hétvé­genként ők is asztalhoz ülnek a családdal Már ahogy odafémek... Azt mondta, mindig nagy család­ra vágyott, gyermekkori álma volt, hogy tíz gyereke legyen. Fia mellé először csak egy testvért akart, aztán mindig volt kit befo­gadnia otthonába. így vagy úgy, de sikerült a nagy család. Rengeteg szeretetet és figyelmességet ka­pok a gyerekektől - mondja Szilvia. Nemcsak a főzés­ben segítenek a lá­nyok, hanem min­den étkezés után el­pakolnak. Szombat délelőttönként kita­karítják a lakást, addig a fiúk az ud­vart szépítik. Hala­kat és papagájt is vett nekik Szilvia. Van tévé, music cen­ter, dvd és számító­gép, igaz, nem rég­óta és nem is a leg­újabbak, de az édes­anya azt mondja: mindenért hálásak a gyerekek. MINDENT MEGKAPTAK: CSALÁDJUK VAN

Next

/
Thumbnails
Contents