Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-02 / 127. szám

2 Csak magyar terméket vesz? SZABÓ Margit kaposvári el­adó: - Szinte minden ter­méken megnézem a szár­mazását, és igyekszem mindenből magyart venni. Nemcsak a jó ízek miatt, hanem elvből. Úgy gondo­lom, hogy azzal lehetne hosszú távon változtatni az ország rossz gazdasági helyzetén, hogy kizárólag a saját termékeinkre költe­nénk. A német sonka, sza­lámi helyett is szívesebben választok hazait. bíró zsuzsa kaposvári gyógypedagógus: - Zöldség­ből és gyümölcsből mindig magyar terméket vásáro­lok. Szerintem sokkal jobb ízűek, mint a külföldről be­hozott áruk, melyeket még éretlenül indítanak útnak a kamionokban. Nincs éde­sebb a csökölyi epernél és a vései almánál, a hazai sárgarépa pedig kivétele­sen finom. Ez nem elvi kérdés nálam, egyszerűen jobb ízű a magyar. SZIRÁNY1 MARGIT kaposvári főiskolai adjunktus: - Nem minden terméknek nézem meg az eredetét, de gyü­mölcsöt és zöldséget csak kistermelőktől veszek. Sze­rintem a piacon a legbizto­sabb minőségi, jóízű árut vásárolni. A hipermarketek gyümölcseit félig éretten szedik le, majd a hosszú út alatt a kamionokban érnek meg. Nem sok vitamin ma­rad bennük, az biztos. MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 2., HÉTFŐ Él még a csokonyai virtus izoMPRóBATöbb száz kilót emeltek, tonnákat toltak el Erejüket és ügyességüket mérték össze a falvak a népi játékokra épülő versenyszámokban. A fiúknak a söröshordó-emelés állt jól Tizenkét versenyszámban mérte össze erejét négy te­lepülés csapata Tapsony- ban a legerősebb falvak se­lejtezőjében. Mezőcsoko- nya is a döntőbe jutott. Vigmond Erika Míg az asszonyok bevásárlókosa­rat, a férfiak söröshordókat emel­gettek szombaton Tapsonyban. ízelítő a versenyszámokból, ami a csapatokra várt a Kárpát-me­- Gyöngyvirágom neked adom, szegénységed megbocsájtom, ha eszességed bizonyítod - a leány apja ezt kiáltja a fiúnak Görgete­gen. Évek óta hagyomány már, hogy az ifjúsági klub legényei májusfát állítanak a „Szépkorú- ak ligetében”, a Közéleti Nyugdí­jas Klub hagyományőrző cso­portjának tagjai pedig májusfa- kitáncoló dramatizált népi játé­dence magyarlakta települései­nek területi selejtező virtusvetél­kedőjén. A továbbjutásért kilókat emelgettek és kamionsúlyban mért tonnákat mozdítottak meg - tudtuk meg Fábos István polgár- mestertől. Volt néhány szám, ami kifogott a versenyzőkön: a zsákci- pelésnél akadt, aki el sem tudott indulni. Mások a söröshordótar­tásnál véreztek el, a síváltásnál pedig, ha nem léptek egyszerre a csapattagok, bizony orra buktak. A tapsonyi csapatkapitány,- Túri László szerint náluk a lányok kot adnak elő népviseletben. A fa kidöntésekor ősi rituális táncot, a sióagárdi karikázót mutatják be. Ezt a szép szokást elevenítet­ték fel a hétvégén is. Nemcsak a fiúknak járt a zsíros pogácsa mellé csípős pálinka és finom bor, hanem a rendezvény vendé­geinek is. A jóízű falatozást es­tig tartó tánc követte. ■ Gamos Adrienn ügyesebbek voltak. - Az otthoni próbákon nehezebb súlyokkal dolgoztunk, könnyebben vettük az itteni akadályokat - mondta a mezőszilasi Kutasi Balázs. A batéiak is heti kétszeri edzést tar­tottak. Pápai Adrienn csapatka­pitány elmondta: tavaly tőlük ke­rült ki az év legjobb rönkhajítója, és a sodrófahajításban is elsők lettek az országos döntőn. A me- zőcsokonyai Páli Béla pedig ar­ról beszélt: fizikálisán mindenki remekül áll a csapatban, nem is gyakoroltak különösebben. Tizenhatodszor rendezték Ná- gocson a faluházban a Szabó Lő­rinc szavalóversenyt általános is­kolások számára. Négy korcso­portban 37-en jutottak a döntő­be Andocsról, Karádról, Kis- bárapátiból és a helyi tagiskolá­ból. Kiss Dénes József Attila-díjas költő vezette a zsűrit, melyben ott ült Tolcsvay Béla énekmondó, Csabai János színész-rendező, va­A Somogy Megyei Technikai és Tömegsportklubok Szövetsé­gének elnöke, Légrádi József el­mondta: a versenyszámok a né­pi játékokat elevenítik fel, a vidé­ki élet mindennapi teendőire épülnek. Magyarország Legerő­sebb Faluja versenysorozat nőtte ki magát Kárpát-medencei vir­tussá, ahol erdélyi, szlovákiai és osztrák magyarlakta települé­sek is megmutathatják erejüket. Tapsonyból Mezőcsokonya és Mezőszilas jutott az augusztusi bölcskei döntőbe. lamint Zacsek Gyula, a szervező alapítvány elnöke is. Az idén a kötelezően választott versek a fa­lu 900 éves, valamint Mátyás ki­rállyá koronázásának 550. évfor­dulójához kötődtek. A GYŐZTESEK: Fulmer Máté (Nágocs), Varga Olivér (Nágocs), Tárgyéi Dóm (Korád), Takács Ani­ta (Nágocs). A fődíjat Botos Erzsé­bet (Karád) kapta m K. J. aJütatüMSPIWI Falunap Böhönyén a Mesterhármassal TÖBB MINT KÉTEZREN vettek részt a falunapon, amit idén először a körjegyző­ség három települése kö­zösen szervezett. Aláírá­sukkal is megpecsételték a megállapodást, miszerint ezentúl a Somogyi Mester- hármas együtt gondosko­dik a szórakoztatásról, (ve) Nevelőszülő és gyermek­ünnep Kaposváron nevelőszülők, nevelők és gyermekek találkozóját rendezte meg a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ szombaton. Kö­zel ötszázan vettek részt a találkozón, ahol hat ne­velőszülő és négy munka­társ részesült igazgatói di­cséretben. (me) Varga László faragóra emlékeztek képekben KÖZÖTTÜNK ÉLT, közöttünk él címmel tartott Winkler Ferenc néprajzkutató elő­adást Varga László fara­góművész életművéről a Rippl-Rónai Múzeumban. A Népművészet Mesteré­nek nevezett alkotó egy éve hunyt el, a munkáiról készült több szái képpel emlékeztek rá. (me) Kiválóan szerepeltek a közgazos tanulók KIVÁLÓAN szerepelt az Or­szágos Szakmai Tanulmá­nyi Versenyen Piszker Tünde és Szakály Tímea, a Noszlopy Közgazdasági Szakközép két diákja. A versenyre Pabst Hajnalka és Weltschné Réti Valéria készítette fel őket. A tanu­lók felmentést kapnak pénzügy és alkalmazott számítástechnika tantár­gyakból. (me) Konferenciát tartottak a személyiségzavarokról A személyiségzavar a kor és kultúra tülo'ében cím­mel rendezett a Pannónia Pszichiátria Egyesület kon­ferenciát Kaposváron. A rendezvényen többek kö­zött a kaposvári pszichiátri­ai osztály első húsz évéről tartottak előadást, (me) Rituális görgetegi tánc a májusfa döntéséhez A 900 éves Nágocsról és Mátyásról verseltek Ezeréves múlt a falu, száz éve Somogyfajsz Földön marad idén az eper csököly Termelőpanasz: a kupecok állnak nyerésre Emléktáblát leplezett le So- mogyfajszon Gyenesei István önkormányzati miniszter, s ajánlotta a faluról megjelent el­ső helytörténeti könyvet az ér­deklődőknek. Korábban már készült egy kiadvány a Somo­gyi Hírlap községről megjelent cikkeiből, de az átfogó, teljes monográfia most született meg - tudtuk meg Vas Ernőtől, a könyv szerkesztőjétől. Az ötlet­adó a faluból elszármazott mar­cali Mihalics Géza volt, aki el­mondta: a fajsziak meghívták őket is téli estéken, hogy elő­adást tartsanak a falu múltjá­ról. Ekkor döntöttek úgy: ami­ről beszélgetnek, azt le is kelle­ne írni. A könyv ezért egyrészt visszaemlékezésekből táplálko­zik. A történeti adatgyűjtés­ben pedig a szintén elszárma­zott marcali Bognár György vet­te hátára fél Somogyországot, kopogtatva, kilincselve s a me­gyei levéltárban is kutakodva, hogy minél átfogóbb kép le­gyen a faluról. Sáli István pol­gármester arról beszélt: a mo­nográfia ez évi megjelenésének koronája, hogy idén használja a falu pontosan száz éve a Somogyfajsz elnevezést. Az em­léktábla ezen évfordulón kívül emlékeztet arra is, hogy Fájsz település 1060 esztendeje léte­zik, és 770 éve volt az első írá­sos emléke. ■ Vigmond Erika (Folyatás az 1. oldalról) Az eperért leszurkolt pénz szánalmasan kevés - jegyezte meg a családi vállalkozás tagja, Sarkadi Tünde. - Siralmas ez az állapot. Az országba beengedik a rengeteg olasz és spanyol sza­mócát, ezzel tönkrevágják a magyar mezőgazdaságot. Ha nem lesz változás, az epresek is a szarvasmarha- és sertéstar­tók sorsára jutnak. Szomorú vég lenne. Úgy hallottuk: a hétvégén 260 forintot ajánlottak az első osztá­lyú eper kilójáért. A termesztők 300-400 forintos átlagárat sze­retnének. A másodosztályúért most 150-160 forintot fizettek a felvásárlók. A termelő-kupec- üzlet láncolat végén a vásárló már 550-600 forint körüli árral találkozik. A hasznot - állítja több általunk megkérdezett gazda - nem ők fölözik le. Azt mondják: 200 ládányi áru el­adásával százezret kasszíroz­hat a felvásárló. S nem csupán emiatt megy fel a pumpa a földeken robotoló csökölyiekben. Egy középkorú asszony, aki másodállásban foglalkozik a gyümölccsel, arról beszélt: csupán a gyerek miatt nem adja fel a munkát. Bár egyre kevesebb kedvet érez az egész­hez. Régen örömmel dolgozott, pár éve megszokásból, idén már kényszerből. A soványka haszon azonban jól jön a családi kasz- szába. Bár - jegyezte meg - sze­mély szerint elege van az örö­kös perpatvarból. Unja, hogy egyes kereskedők valósággal ki-pécézik őket.- Sokszor úgy kaffognak velünk, hogy az már szégyen - dohogott Sarkadi Istvánná. - A pesti piacon egy szupercsinos cicababa csak úgy lazán oda vágta: a reggel kétezerhárom­száz forintért kitett ládányi eperért délben majd örülhetek, ha egy ezrest fizet. Elfutott a méreg. Idáig süllyedtünk? Úgy látszik, a magunkfajta embe­rek már a tisztességes hangot sem érdemlik meg. ■ Harsányi Miklós Ismeretlen Verdi- darabot énekeltek a siófoki dalosok Kórusművektől zengett a sió­foki Kálmán Imre Kulturális Központ szombaton. Itt rendez­ték meg a Nemzetközi Balatoni Dalostalálkozót, ami mintegy 80 éves múltra tekint vissza. - Eleink az 1920-as években ren­dezték meg először a találko­zót, amit mi 1991-ben újítot­tunk meg, azóta kétévente ren­dezzük - mondta Pintér László, a szervező Siófoki Férfi Dalkör elnöke. A dalos délutánon han­gos sikert arattak a házigazdák, akik egy ismeretlen Verdi-da- rabot adtak elő. A műhöz, amit a siófoki férfidalkörön kívül %enki sem énekel az országban, a zamárdi Csákovics Lajos írt szöveget ■ Kolumbán Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents