Somogyi Hírlap, 2008. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-09 / 133. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. JÚNIUS 9., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Törnek, zúznak tonnánként ezerért törmeléklerakó Szemléletváltás kell a kaposvári telep hatékonyabb működéshez Néhány hét alatt a földdel tették egyenlővé Kaposvá­ron az egykori élelmiszer- ipari épületét. Azt gondol­ná az ember, nagyüzem van a nemrégiben átadott építésitörmelék-feldolgo- zóban. Márkus Kata Több mint egy éve, tavaly már­ciustól üzemelteti a KVG Zrt. a kaposvári építésitörmelék-le- rakót, -aprítót, -feldolgozót. A város 95 százalékos uniós tá­mogatással építette meg 472 és fél millió forintos beruházás­sal. A cél többek között az volt, hogy a beszállított építési tör­melék minél nagyobb hányadát dolgozza fel az üzem, hogy az­tán mint újrahasznosítható anyagot értékesíthessék. Minél kevesebb építési hulladék ma­rad ugyanis a telepen, annál hosszabb ideig oldja meg a vá­ros és a környék törmelékelhe­lyezési gondjait. Ez volna tehát az ideális helyzet. Ám itt is igaz: semmi sem olyan egyszerű, mint amilyen­nek látszik. A felhasználók jó része ma még ódzkodik az újra­hasznosított nyersanyagoktól. Hogy minden jól működjön, szakemberek szerint piackuta­tásra és persze mindenekelőtt szemléletváltásra volna szük­ség. Addig viszont rossznyelvek szerint akadozik a feldolgozott törmelék értékesítése, amit azonban az üzemeltető cáfol. Utóbb kiderült, a régióban bon­tással foglalkozó vállalkozók egy része továbbra is maga dol­gozza és használja föl az építési hulladékot. A Főtér Kft. két alvállalkozó­nak adta ki az egykori élelmi­szer-ipari iskola bontási mun­káit. Kovács Ferenc vezetésével bontották el az épület felső ré­szét. Ezer-ezerkétszáz köbmé­ternyi építési törmelék keletke­zett az iskola tetejének bontása­kor - mondta. - Az olyan hulla­dékot, ami felhasználható pél­dául útalapba, azt összetörtük, feldolgoztuk, és magunk be is építettük. Az iskola másik részét, mi­után az épületet életveszélyes­sé nyilvánították, már Marosi Ferenc cégS bontotta le. A ke­letkezett törmelék egy részét, 860 ezer kilót vittek a KVG által a Nádasdi utca végén üzemelte­tett telepre. A hulladék egy ré­szét ők is töltésekben haszno­sították. Nincsenek nehézségeink az értékesítéssel - mondta el ér­deklődésünkre Petes Tamás, a KVG Zrt. markeüngigazgatója -, magánszemélyek és vállalko­zások is vásárolnak a feldolgo­zott anyagból. Persze azt el kell « ismerni, hogy egyelőre viszony- I lag kevesen tudnak erről 'a lehe- j tőségről. Ezért szükség volna % arra, hogy minél szélesebb kör- 1 ben megismerjék az effajta új­Újrahasznosítható anyag. A belvárosban keletkezett a legtöbb törmelék Húsz évre megoldás A NÁDASDI UTCA VÉGÉN megépült kéthektáros területen mintegy 60 ezer köbméternyi építési, bontási hulladékot lehet elhe­lyezni. A beruházás 32 telepü­lés 100 ezer lakosának biztosít­ja a törmelék ártalmatlanítását, a térségben keletkező építési hulladék lerakását és újrahasz­nosítását mintegy húsz évre. A lakók családonként évente 500 kilóig ingyenesen vihetnek épí­tési törmeléket a lerakóba, a vállalkozók pedig 965 forint plusz áfát fizetnek a beszállított hulladék tonnája után. rahasznosítható anyagok fel­használási területeit. Petes Tamás hozzátette: az el­múlt valamivel több mint egy év alatt 40 ezer tonna hulladék érkezett a törmeléklerakóba, annak jó része föld volt. A be­szállítás nem folyamatos, a havi átlag 500-800 tonna. A földön kívül beszállított anyag 40-50 százaléka a feldolgozásra érde­mes betonhulladék - mondta Petes Tamás. - Ez kiválóan al­kalmas útépítési alapanyagnak, ám a többi, vegyes építési tör­melék is jó a kommunális hulla­déklerakóban takarásra, útépí­tésre. A lerakó több mint egy­éves üzemelés után gyakorlati­lag üres, tehát az eredetileg ter­vezett üzemelési idejét ki tudja használni. A beruházó szerint olyan drága telek még a budapesti várban sincs, mint amennyibe neki most van az egykori élelmiszer-ipari helye (Folytatás az 1. oldalról) PINTÉR LÓRÁND SZDSZ-es frak­cióvezető a legutóbbi közgyűlé­sen napirend előtti felszólalásá­ban nyilvánosan is megfogal­mazott olyan véleményeket, me­lyekről addig az utca emberei csak egymás közt beszéltek. Mint például a kaposváriak többségét ma is leginkább fog­lalkoztató kérdést: vajon mi­ként lehet egy helyi védelem alatt álló épületet ilyen viharos gyorsasággal eltüntetni a föld színéről? BÁR NEM ESETT SZÓ RÓLA a kÖZ- g)'űlésen, de a jól értesült ka­posváriak azt is pontosan tudni vélik, hogy már az építési enge­dély kiadásakor lehetett tudni: előbb-utóbb életveszélyessé nyil­vánítják az épületet. így ugyan­is lebontható lesz, a beruházó pedig olcsóbban alakíthatja ki a leendő épület alatt a mélyga­rázst. S persze új házat építeni jóval olcsóbb, mint egy védett épületet helyreállítani. MEGKÉRDEZTÜK hát Karalyos Józsefet, a beruházó Főtér Kft. ügyvezetőjét. Azt mondta: a vá­ros hozzájárult ahhoz, hogy az épület arculatát megőrizve át­alakítsuk. Ehhez azonban meg kellett bontanunk az egykori is­kola tetejét, födémet kellett vol­na cserélnünk. Ám a bontás közben kiderült, hogy semmi­lyen módon sem menthető meg az épület. Az egyik része, a vá­rosházafelőli sarka össze is omlott. Az alapmegőrzéshez szükséges talajmunkákat végző gép rezonanciáját nem bírta. Közben persze statikus folya­matosan vizsgálta az épületet. Aztán amikor belülről a vako­latot leverték, akkor vált egyér­telművé, hogy a második eme­leti födémrészt nem lehet meg­tartani, majd nem sokkal ké­sőbb az első emeletről is kide­rült ugyanez. Ez egy várható ve­szélyhelyzet volt - tette hozzá az ügyvezető -, ami nem a bon­tási munkák következtében ala­kult ki, hanem a korábbi, sok­szor elképesztő módon elvégzett átalakítások miatt. karalyos József határozottan cáfolta azokat a híresztelése­ket, melyek szerint előre tudha­tó volt, hogy a házat minden­képpen le kell bontani, mert ol­csóbb lesz új házat építeni, mint egy műemlék jellegűt fel­újítani. Az sem igaz - hangsú­lyozta -, hogy mélygarázst jóval egyszerűbb egy üres telek alatt kialakítani, mint egy álló ház alatt dolgozni. Utóbbihoz ugyanis már régóta megvan a megfelelő technológia. MOST VAN EGY TELKÜNK, ami minimum 500 millióba került- panaszolta Karalyos József.- Ilyen drága telek még Buda­pesten a várban sincs. Csak a bontás és a törmelék elszállí­tása minimum 80 millió fo­rintba került. S hiába van egy üres telkünk, ha nem élhetünk a szabad építés lehetőségével. Elköteleztük ugyanis magun­kat a városnak, az építésható­ságnak, hogy eredeti formájá­ban újjáépítjük az egykori élel­miszer-ipari épületét. Ha te­gyük fel egy betonkolosszust építenénk a régi épület helyére - mondta -, azt esetleg olcsób­ban ki lehetne hozni. így azon­ban nem. Talán a pénzünket azért visszanyerjük, mert a vá­ros igazi különlegessége lesz az épület egy nagyon jó he­lyen. S most talán felgyorsul­hat az építkezés, a felújítás ugyanis mindig tovább tart, mint valami új megépítése. Jö­vő áprilisra állni fog az újjá­épített épület, a végső átadási határidő pedig a jövő év októ­bere. MÁRKUS KATA Terjeszkedik a Balatonnál a tabi coop-hálózat A bajomi öreg tűzoltó nem vén tűzoltó nagybajom A 120 éves Nagybajomi Tűzoltó Egyesület tarolt a versenyen Továbbterjeszkedett a Balaton környékén a Tabi Coop Zrt. A kö­zelmúltban vette bérbe Kötésén az élelmiszerboltot. Vendl József elnök-igazgató azt mondta: közel négymillió forintért újították föl az üzlethelyiséget. Az új bérle­ménnyel a Koppány-völgyén kí­vül már Földváron, Szárszón, Kőröshegyen, Nagycsepelyen és Kötésén is működtet élelmi­szerboltot. A hálózatuk ezzel 26 üzlet üzemeltetésére terjed ki. Az elnök-igazgatótól megtud­tuk azt is: idei gazdasági ter­vükben húszmillió forintot ter­veztek fejlesztésre, korszerűsí­tésre. Elsősorban az élelmiszer- üzleteiket újítják föl, bővítik a technikai felszerelést. ■ K. J. A fennállásának 120 éves évfor­dulóját az idén ünneplő Nagy­bajomi Tűzoltó Egyesület tarolt szombaton az önkéntes tűzoltó­egyesületek versenyén Nagyba­jomban. A versenyt megelőző ünnepségen emléktáblát avat­tak a település tűzoltószertárá­nak a falán. Czeferner Józsefné polgármester köszöntőjében azt mondta: attól jó egy közösség, ha minél több jól működő civil szervezete van,. Nagybajom 16 ilyennel büszkélkedhet. A Somogy Megyei Tűzoltó Szövetség és a kaposvári, vala­mint siófoki hivatásos tűzoltó­ságok közös versenyére 11 tele­pülésről 36 csapat nevezett. Job­bágy Istvántól, a kaposvári tűzol­Zuhogó esőben is helytálltak a tűzoltók. A nagybajomiak remekeltek tóság parancsnokhelyettesétől megtudtuk: az önkéntesek ki­lenc kategóriában versenyeztek, melyekből hétben a nagybajomi­ak bizonyultak a legjobbnak. El­ső helyezett lett még a kadarkú- ü ifjúsági fiúcsapat, valamint a szorosadi felnőtt férfiak egysége. A legnagyobb érdeklődés a férfi­ak 800 literes kismotorfecsken- dő-szerelési versenyszámát kí­sérte, ők azok, akik ténylegesen részt vesznek az oltásokban. Eb­ben a kategóriában is a nagy­bajomiak bizonyultak a legjobb­nak, második lett a felsőmocso- ládi, harmadik az igali csapat. Az ünnepelt nagybajomi ön­kéntesek minden csapatot ebéd­re láttak vendégül. ■ Márkus K. 3 JEGYZET Védtelen védettségeink manapság mindenki véd valamit. A kaposvári önkor­mányzat többek között he­lyi védett értékeit, a tiszta­ságot meg a városképet. Előbbit, úgy tűnik, az egy­kori élelmiszer-ipari eseté­ben egyelőre több-kevesebb sikerrel. De ne legyünk tü­relmetlenek! Az ígéretek szerint jövő áprilisra régi arculatával ismét a város dísze lesz az egykori isko­laépület. A tisztaság védelmében vi­szont kampányt is indított a város. Eredmények e te­rületen most talán inkább vannak. Pláne, ha becsuk­juk a szemünket, s nem vesszük észre, hogy a pár, napja kihelyezett vadonatúj csikktartó már dugig van a Zsolnay-kúttal szemben. így hát a belvárosi dohányzási tilalmat szigorúan betarta­ni szándékozó bagósnak két választása maradt: a csikktartó mellé ejti elegán­san a dekket, vagy megsért­ve a rendeletet, a csikkel a kezében elhagyja a kije­lölt hely háromméteres kör­zetét, kockáztatva a bünte­tést, amíg talál egy üres csikktartót. eléggé et nem ítélhető tnA • dón a városképet is óvja a város. Meghatározza példá­ul, hova lehet klímát szerel­ni, s azt is, müyen naper­nyő kerülhet egy vendéglá­tó egység terasza fölé. Ez rendben is van. Az már ke­vésbé, hogy például a Do­rottya kávézó fölötti koszos, kifakult, rongyos napernyő egyetlen közalkalmazottnak sem bántja a szemét. Tehát nem is rontja a városképet? persze lehet, hogy ezzel a mindenféle védelemmel egy kicsit az önkormányzat is úgy van, mint a magánem­ber. Jól hangzik, hát ha be­szélni kell róla, mindent véd, ami szerinte arra rá­szorul. Ám egy kis odafi­gyelést, pluszfáradságot már nehezen áldoz rá. Ellentétes folyamatok a tejpiacon Hazánkban - az előző hónap­hoz képest - áprilisban a tej felvásárlási átlagára öt száza­lékkal csökkent. A feldolgo­zók - a kereskedelmi egységek felé érvényesített - értékesíté­si ára átlagosan két százalék­kal volt alacsonyabb - közölte Varga Gábor, a mezőgazdasá­gi szakigazgatási hivatal fő­igazgatója. A feldolgozói értékesítési árak közül 6-6 százalékkal csökkent a dobozos tartós tejé és a trappista sajté, egyes öm­lesztett sajtok ára 7 százalék­kal esett vissza. Ezzel szem­ben áprilisban a tejtermékek fogyasztói ára átlagosan egy százalékkal nőtt. ■ H. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents