Somogyi Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-31 / 126. szám
7 2008. MÁJUS 31, SZOMBAT FÓKUSZ segély közmunkával Egymillió érintettből 180 ezer kap rendszeres szociális segélyt - A kormány lenyesegeti a vadhajtásokat - Alkotmányellenes vagy sem a helyi rendelet JOBBAN JÁR, AKI NEM DOLGOZIK? Jól állunk - az egyik dolgozik, a másik meg nézi Óriási vitát gerjesztett Monok és Ivád rendelete, miszerint közmunkához kötnék a szociális segélyek kifizetését. Egyre több helyütt próbálkoznak ezzel. Az elégedetlenségnek van alapja. Barta Katalin-Boda Veronika Köztudott, hogy az észak-hevesi térségben évek óta a legnagyobb gond az egyre növekvő munka- nélküliség. Az utóbbi években azonban ennél is komolyabb feszültséget okoz a szociális segélyezés jelenlegi formája. S persze másutt is az országban. A körzet polgármesterei többször is szóvá tették már, hogy a helyzet hovatovább tarthataüan, azonban a gyakorlatban szinte semmi nem változott. Először Monokon elégelték meg a konzervált igazságtalanságot. A képviselő-testület, saját hatáskörét átlépve, rendeletet alkotott: csak akkor fizetik ki a rendszeres szociális segélyeket, ha a jogosultak közcélú munkát vállalnak, s gyermekeiket óvodába, iskolába járatják. Ivádon egy-két nap elteltével a monoki példa nyomán szintén meghozták saját ren- deletüket. A négyszáz lelkes falu hétköznap délelőtt feltűnően csendes. Ivády Gábor polgármester nincs itthon. Budapestre indult a sajtót tájékoztatni. Az egyik portán sepregető asszonyt szólítunk meg. Kérdezzük, hallott-e már az új helyi rendelkezésről. „A tegnapi újságban olvastam, és mélységesen fel vagyok háborodva - emeli fel a hangját. - Kérdem én, milyen dolog az, hogy itt kitalálják helyben, hogy nem adnak segélyt? Ez a parlament dolga. Magam is járadékos vagyok, de nem tudom, akad-e olyan ember, aki cserélne velem! Itt a környéken hiába keresünk munkát, nincs. Ötvenezer forint körüli rendszeres szociális segélyt kapunk, ami semmire nem elég. Ebből gyereket nevelni, rezsit fizetni, enni, ruházkodni lehetetlen!” - sorolja sérelmeit az asszony. Megkérdezem, ha munkát ajánlana az önkormányzat, vállalná-e a kiszabott feladatot. „Az attól függ, mit kéne csinálni és mennyiért - rándítja meg a vállát. - Bolond lennék ingyen dolgozni!” - zárja rövidre mondandóját. A polgármesteri hivatal melletti szervizhelyiségben közhasznú munkások barkácsolnak. A sportpálya melletti területre készítenek díszes, köztéri táblát, valamint a közterületre dekoratív, faragott szemétgyűjtőket. Természetesen ők is hallottak a rendeletről, és azzal szinte kivétel nélkül egyetértenek. Egyikük arról beszél, hogy őt jelenleg nyolc órában, hat hónapig foglalkoztatja az önkormányzat a munkaügyi központ támogatásával, és ezzel havi ötvenhatezer-négyszáz forintot keres. „Nem valami nagy összeg, de . tiszta a lelkiismeretem - mondja a férfi. - Ez a feltétele annak, hogy továbbra is kapjam a segélyt. Az a helyzet itt a faluban, hogy sokan dolgoznának a segéA rendszeres szociális segély maximális összege 1 felnőtt ____________25 650 2 felnőtt___________48738 ,;V; 1 felnőtt, 1 gyerek______46170 lfelBőtt, 2 peták 56190 FORRÁS: ÁFSZ lyezettek közül is, de nincs erre lehetőségük. Az is igaz, hogy tudunk olyan családról is, akiknek százezer forint körüli segélyt folyósítanak, azonban akkor sem dolgoznának, ha erre módjuk lenne. A munkanélküliek közül többen Gödöllőre ingáznak, ahol építkezésen dolgoznak feketén. Ók sem jókedvükben teszik, hiszen napi tíz órát húznak le háromezer forintért, amit a zsebükbe csúsztatnak.” Tény, hogy a jelenlegi rendszer igazságtalan, ám hogy milyen megoldást lehet erre találni, azt szerencsére nem a mi dolgunk eldönteni - jegyzik meg többen is. A sportpályán hat órában alkalmazott asszonyok gyomlálnak, kapálnak. Tóth Lászlóné koMegosztotta a falut ivády Gábort, a község polgármesterét másnap érjük el telefonon. Épp Monokra készül, ahol a polgármesterrel megállapodtak, közösen kidolgozzák a törvénymódosítási javaslatot, amelyet hamarosan átadnak az országgyűlési képviselőknek. Tisztában van azzal, hogy a rendelet megosztotta falut, ettől függetlenül állítja: csak annak van veszítenivalója, aki évek óta nem dolgozott egy kapavágásnyit sem, mégis ág}' véli, a segély minden körülmények között megilleti. Kállai: csak jogszerűen „Magyarországon nincs törvényes lehetősége munkához vagy gyermekszámhoz kötni a segélyezést az önkormányzatoknak” - nyilatkozta a kisebbségi ombudsman. Kállai Ernő közölte: tájékozódási vizsgálatot indított az ügyben, információt kértek be a helyhatóságoktól, hogy kivizsgálják, kisebbségi ügyről van-e szó vagy alkotmányos jogokat érintő kérdésről. Kállai egyetért a szociálpolitikai segélyezési rendszer módosításával Ám amíg ez nincs törvénybe foglalva, addig jogellenesnek tűnik számára. rábban kitanulta a varrónői és a bolti eladói szakmát, azonban évek óta nem tud elhelyezkedni. Mint mondja, nincs más választása, mint hogy éljen a hivatal által kínált közmunka-lehetőséggel: „Az én segélykérelmet elutasították, mert a férjem minimálbérhez közeli jövedelme egy-két- száz forinttal túllépte a határt. Egy gyermeket nevelünk, minden fillérre szükségünk van, hiszen napról napra drágább az élet. Ezzel a munkával negyven- ötezer forintot keresek meg havonta. Én sem tartom igazságosnak, hogy mások úgy jutnak jelentős pénzekhez a faluban, hogy gyakorlatilag semmit nem tesznek érte.” Rossz mintát teremt, ha a család csak a segélyekre épít, és azt látja a gyerek, hogy a szülő sosem dolgozik - Segíthet a kényszer? SZŰCS ERIKA SZOCIÁLIS MINISZTER: „Maximálisan egyetértek, a rendszeres szociális segélyért is munkát kell végezni Megoldást kell keresni, mert a családokban hagyományozódik, hogy csak társadalmi jövedelmekből élnek, és az életvitel, az életmód, az életstratégia nem is teszi lehetővé, hogy esélye legyen a gyermeknek, hogy másként éljen”. Szűcs hangoztatta: a helyi rendeletek azt jelzik, hogy ebben az ügyben a parlamentnek és a kormányzatnak is lépnie kell A törvénymódosításra ősszel kerülhet sor - közölte a minisz- ’ tér a minap a köztévé esti műsorában. szdsz: „Elfogadhatatlan, hogy egy önkormányzat törvénysértő módon ingyenmunkára kénysze- rítsen embereket” - hangoztatta tegnap Béki Gabriella. A liberális politikus fontosnak tartja, hogy az emberek tisztességes megélhetést biztosító munka- jövedelemhez jussanak. Ehhez Havonta 5 napot kéne vállalni azonban jelenleg a hátrányos helyzetű térségekben két dolog' hiányzik- a munka és a tisztességes munkabér. AGGASZTÓNAK TARTJA A PÁRT azt a folyamatot, amit az ingyenmunka legalizálása érdekében a monoki önkormányzat a döntésével elindított A liberálisok felhívták a figyelmet: a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak jelenleg is szigorú, törvényben előírt feltételei vannak „A segély az a csekély ösz- szegű végső anyagi támasz, amivel az állam a legnehezebb helyzetben élő embereket támogatja” - mondta Béki. Az önkormányMit mond a kormányprogram? - Irány a munka! út a munkához: a kormány a szociális segélyezés rendszerét úgy alakítaná át januártól, hogy negyedévente 15 nap közmunkát ajánlanának fel a munkanélküliek járadékából, segélyéből kikerülők részére. Ekkor hozták nyilvánosságra az Út a munkához elnevezésű kormányprogramra vonatkozó jogszabály tervezetét A már segélyben részesülőknek havonta legalább 5 nap munkát kellene vállalniuk. szankcióként a segélyt egy évre megvonnák, például feketemunkánál. A kistérségekben eltörölnék a munkavállalói terheket. A munkalehetőséget a munkaügyi központok és a települések közösen szerveznék és finanszíroznák. zatok eddig is szervezhettek, szervezhettek volna fizetett közmunkát, csakhogy az önkormányzatok többsége sajnálatos módon nem tudott, vagy nem akart gondot fordítani erre a feladatra. MDF: vannak aggályok, de a tartalommal egyetért a párt Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője is a monoki rendelet mellett érvelt „Alkotmányos aggályokat felvethet a rendelet, de annak tartalmával egyetértünk” - tette hozzá A politikus elmondta: a mostani állapot finanszírozha- tatlan, és ebből kifolyólag hosszú távon fenntarthatatlan is. Mint mondta, egy felmérés szerint a munkanélküliek 47 százaléka elégedett a mostani állapotával, ez pedig azt mutatja, hogy a jelenlegi rendszer nem ösztönöz munkára. Igazságosabb munkához kötni telefonbetyárkodásnak tartja Szepessy Zsolt, Monok polgár- mestere a testi épségét fenyegető hívásokat. A BAZ megyei község független elöljáróját azért fenyegették meg, mert a képviselő-testület közmunkához rendeli a segélyt A polgármester lapunknak elmondta: rendeletük utat mutató, átvétele iránt többen érdeklődnek. Sárospatak pedig pénteken el is fogadta azt. IVÁND ÉS SÁTORALJAÚJHELY is kérte már, mondta Szepessy, aki szerint szinte mindegy, hogy alkotmányt sértenek-e, mert mire a taláros testület véleményt alkot e kérdésről, már olyan sok településen alkalmazzák a rendeletet, hogy az magát a törvényt is meg fogja változtatni. szepessy szerint a társadalmi igazságtalanság miatt volt szükség a lépésre. „Rengetegen vannak, akik becsületesen dolgoznak, iskolába járatják gyerekeiket. De vannak, akik soha nem dolgoztak, mindig is segélyből éltek, amit a mostani rendszer még támogat is - tette hozzá. - A segély maga a társadalmi zsákutca, konzerválja a szegénységet. Ha a gyerek azt látja otthon, hogy nem kell dolgozni, és akkor is megélnek valahogy, akkor ha felnő, ő sem fog dók. gozni. Ez pedig egy ördögi kör, így nem jutunk előrébb.”. elmondta: az olyan emberek ellen léptek fel, akik mindent elkövetnek, hogy ne kelljen dolgozniuk. „Ezek az emberek a társadalom nyakán élősködnek” - fogalmazott. Csak azokat fogják közmunkára kötelezni, akik erre fizikailag és szellemileg is alkalmasak. Ezt pedig orvos fogja kivizsgálni. Azok pedig, akik valóban dolgoznának és még nem találtak munkát, a közmunka révén újra hasznosnak érezhetik magukat „Az ön- kormányzat nekik segít munkahelyet keresni, és ajánlólevelet is fog adni” - tette hozzá. a monoki polgármester a segélyek egy másik fajtájáról, a családi pótlékról pedig azt mondta: a nem dolgozó, iskolázatlan embereket arra ösztönzi, hogy minél több gyereket szüljenek azért, hogy ebből éljenek. Kolláth: lehet követni Monok rendeletét „nem sérti az alkotmányt Monok, ez mindössze politikai csúsztatás” - hangsúlyozta Kolláth György. Az alkotmányjogász kifejtette: a község csak ésszerű megoldást keres egy országos problémára. De ahhoz, hogy közmunkához kösse a ' segélyeket, nincs törvényi felhatalmazása. Mindemellett nincs olyan törvény sem, amely tiltaná ezt. Tehát a rendelet nem sérti az alkotmányt. A közmunka nem büntetés, és ezenkívül is léteznek olyan segélyek, amelyek feltételhez kötöttek.
