Somogyi Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-30 / 125. szám

8 GAZDASÁG 2008. MÁJUS 30., PÉNTEK HÍRSÁV Júniustól indul újra a Széchenyi-kártya A SZÉCHENYI-KÁRTYA II. konst­rukció június elején indul. Ettől a tízmillió forint fölötti hitelek számának növekedé­sét várják a kis- és közepes vállalkozások körében. A Magyarországon működő 500-600 ezer mikrovállal- kozás 1,5 millió embernek ad munkát. Jelenleg a mik- rovállalkozások több mint fele korai vállalkozásnak számít (három és fél évesnél fiatalabb), és több mint fele szükségből vállalkozó. Tejet és húst is lehet vinni Horvátországba A morvát mezőgazdasági minisztérium elhalasztotta annak az uniós jogszabály­nak a bevezetését, amely miatt a külföldiek tej- és hústermékeket nem vihet­tek volna be Horvátország­ba. Zágrábban úgy döntöt­tek, hogy csak 2009 január­jában léptetik életbe az új szabályt. Belátták, hogy ez komoly problémákat okozott volna az idegen- forgalmi szezonban. Szabó Máté szigorítaná a hitelfeltételeket AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK országgyűlési biztosa kez­deményezi, hogy minősül­jön tisztességtelen kereske­delmi gyakorlatnak a jegy­banki alapkamat tízszeresét meghaladó költségű köl­csönnyújtás. Szabó Máté ezt a lakossági hitelcsődök megelőzése érdekében tartja fontosnak, ahogy azt is, hogy a szolgáltatók adják meg az ügyfeleknek a dön­téshez szükséges tájékoz­tatást. Szabó Máté tovább szigorítana Rácz Jenő legföljebb gondolkodhatott rajta, Molnár Lajos kitalálta, Horváth Ágnes keresztülvitte, majd Székely Tamás visszavonta a reformtörvényt Sokba került a semmittevés pénztártörvény Visszavonták, de a reklámra 123 milliót költöttek Már a múlté az egészség- biztosítási törvény. A Fidesz nem elégszik meg ennyivel, pénzügyi el­számolást is vár. Vég Márton Ismét napirendre kerülhet az a szocialista javaslat, amely szerint az Országos Egészségügyi Pénz­tár 100 százalékban állami tulaj­donú, zártkörű részvénytársaság­ként lássa el feladatát a jövőben. A pénztártörvény hétfői vissza­vonása miatt keletkező rést kitöl­tő, most formálódó kormányzati koncepcióban azonban egyelőre még nem nevesítették ezt az el­képzelést Székely Tamás egész­ségügyi miniszter szerint az egészségpénztárak száma és mű­ködési költsége technikai kérdés, a legfontosabb, hogy június végé­re olyan javaslat készüljön el, amelyet a szakma is támogat. A Fidesz azonban nem elég­szik meg ennyivel, pénzügyi el­számolást is vár. Egyre több infor­máció lát ugyanis napvilágot ar­ról, hogy több száz millió forintot költöttek el az új rendszer előké­szítésére és bevezetésére. A 22 egészségpénztár például már márciusban megalakult. A pénz­tárak a hétfői döntés értelmében viszont jogutód nélkül megszűn­nek, így nagy kérdés, hogy mi lesz a 2010 végéig kinevezett pénztárvezetők fizetésével. Korábban Mikola István, a Fi­desz egészségügyi szakpolitiku­sa azt mondta: a kormány másfél milliárd forintot költött a meg nem valósult egészségbiztosítási reformra. „A regionális pénztárak létrehozása 440 millió, a pénz­tárak vezérigazgatóinak fizetése 500 millió, a kommunikációs kampány 403 millió, a hirdetések, médiavásárlás 130 millió forintot tett ki” - részletezte Mikola. Budai Bernadett kormányszó­vivő ellenben úgy fogalmazott: Mikola állításainak kilencven százaléka nem igaz. A maximum 49 százalékos magántőkével mű­ködő 22 regionális pénztár alap­tőkéje valóban 440 millió forint volt, de mivel a parlament dönté­sével a pénztárak megszűnnek, ez a pénz visszakerül a központi költségvetésbe. „A pénztárak ki­alakításának költsége, a hatósági díjak kétmillió forintot tettek ki, azonban ez sem kidobott pénz, hiszen állami intézményeknek fizették ki ezt az összeget, így egyik zsebből került a másikba a pénz” - reagált a kormányszó­vivő. Állítása szerint a pénztárak vezérigazgatói nem kaptak fize­tést, és végkielégítésben sem ré­szesülnek. Kommunikációs kam­pányra pedig összesen 123 millió A félbemaradt reform költségei Kommunikáció________218 millió forint Szakértői megbízások és tanulmányok ______358 millió forint Vi zltdíj-automaták beszerzése___________________12 millió forint Kórh ázi széfek felszerelése 600 millió forint forintot költött el a kormány az adófizetők pénzéből. „Népszavazás híján csak egy kétharmados többségű törvény meghozása jelenthet garanciát ■arra, hogy a parlament ne fogad­hasson el a több-biztosítós mo­dellhez hasonló egészségbiztosí­tási rendszert” - mondta Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Szerinte az egészségbiz­tosításról szóló törvény hatályon kívül helyezése szükséges, de nem elégséges feltétel a népsza­vazás elkerüléséhez. Az Albert Zsolt és felesége által kezdemé­nyezett népszavazás célja, hogy megakadályozza az egészség- biztosítás privatizációját. Az Or­szággyűlés várhatóan június 9-i ülésén dönt a referendum ki­írásáról. A visszavont törvényről szóló népszavazást várhatóan novemberben rendezik meg, en­nek költsége elérheti a négy- milliárd forintot. Hányatott sorsú pénztártörvény 2007. DECEMBER 17.: a koalíció megszavazta, de Sólyom László államfő nem írta alá, és vissza­küldte az Országgyűlésnek. 2008. FEBRUÁR ll.: a kor­mánypárti képviselőknek köszönhetően másodszor is elfogadják a törvényt. 2008. MÁJUS 26.: OZ SZDSZ- frakción kívül mindenki a tör­vény hatályon kívül helyezését támogatja. 2008. június 30.: Székely Tamás egészségügyi miniszter eddig dolgozza ki a magántőke bevonása nélküli új javaslatot. A Fidesz szerint az MSZP-kormány elvenné a gyest A Fidesz szerint a Gyurcsány- kormány arra készül, hogy elve­gye a gyest a családoktól - mondta csütörtöki sajtótájékoz­tatóján Selmeczi Gabriella. Az ellenzéki párt szakpolitikusa arról is beszélt, hogy amennyi­ben polgári kormány alakul, ak­kor visszaadják az elvett forinto­kat, és ismét fő szempont lesz a gyermekvállalás ösztönzése. Selmeczi Gabriella arra a fel­vetésre, hogy a sajtóban meg­jelent információk szerint nem vennék el a gyest, csak az eddi­gi három év helyett két év alatt fizetnék ki a teljes összeget, azt mondta: minden átalakítás úgy kezdődött eddig is, hogy szak­értőként elkezdtek valamiről be­szélni, majd a híreknek az lett a végük, hogy reform címén spó­roltak az embereken. A Fidesz múlt heti, ugyan­ebben a témában tartott sajtó- tájékoztatójára reagálva Budai Bernadett kormányszóvivő azt mondta: a gyes és a gyed rend­szeréről folyik a szakmai egyez­tetés. A kormánynak az a célja, hogy rugalmasabbá váljon a rendszer. ■ F. E. Répássy Róbert: a Magyar Posta szórta a közpénzt A Fidesz Szabó Pál jelenlegi köz­lekedési miniszter, a Magyar Posta volt vezérigazgatója felelős­ségét firtatja a biciklitender ügyében. Répássy Róbert frak­cióvezető-helyettes csütörtökön kiemelte: a több mint 1 milliárd iopirttos,-. szabálytalan kerékpár- beszerzésről a posta akkori ve­zérigazgatójának, Szabó Pálnak tudnia kellett, vagy ha nem tu­dott róla, akkor ez komolyan fel­veti az alkalmatlanságát. „Gyurcsány Ferenc a kormá­nyába olyan embert is beváloga­tott, aki elfogadhatatlan módon pazarolta az emberek pénzét egy állami cég élén” - fogalmazott Répássy Róbert. Közben összevont ülést tartott a posta igazgatósága és felügye­lőbizottsága. Kiderült: nemcsak a közbeszerzés aggályos, a kerék­pároknak nem volt érvényes mi­nőségi tanúsítványuk sem. Pedig a szerződés szerint ennek hiányá­ban át sem szabadott volna venni a kerékpárokat. A Hankook nem is pályázott képzésre? cáfolat A dél-koreai cég vezetése idén inkább üzembővítést tervez Örökösödési illeték csak huszonötmillió felett? „Nem pályázott idén képzési tá­mogatásra a Hankook rácalmási gyára, mivel idén mások a priori­tások, többek között a cég üzem­bővítését készítik elő” - jelentet­te ki tegnap a Hankook Tűé Ma­gyarország Kft. PR-menedzsere. Roy Katalin a Magyar Nemzet cikkére reagált, amely szerint a dél-koreai cég nem kapta meg a szerdán ülésező Munkaerő-piaci Alaptól az egymillió eurós, kép­zésre fordítandó állami támoga­tást, mivel az abroncsgyár nem felelt meg a rendezett munka­ügyi kapcsolatokat rögzítő jog­szabályoknak. A cég tegnap dé­lig erről a döntésről nem kapott értesítést. Novemberben az akkori szo­ciális és munkaügyi miniszter, Lamperth Mónika a munkaügyi előírások megsértése miatt saját hatáskörében felfüggesztette a Hankook gumigyár számára 143 millió forint folyósítását. A Hankook szerint a vállalat az elmúlt időszakban jelentős lépé­seket tett a munkaügyi kapcso­latok rendezéséért. A Hankook mintegy 16 mil­liárd forint vissza nem térítendő támogatás kap a magyar állam­tól, az átképzési támogatással és a társaságiadó-kedvezmén- | nyel akár a 20 milliárdot is elér- | heti. A társaságot többször meg- 1 büntették már, például koreai il- J legális munkavállalók foglalkoz- I tatása miatt. ■ E. S. A Hankook szerint sokat tettek a munkaügyi kapcsolatok rendezéséért Huszonötmillió forint alatt nem kellene öröklési illetéket fizetni, ha az Országgyűlés elfogadja a jogszabály-módosítást - mond­ta Dávid Ibolya, az MDF elnöke a kérdésről tegnap tartott ötpárti egyeztetés után. Ebbe az értékbe nemcsak az ingat­lan, de minden va­gyontárgy beletar­tozna, ez alatt az egy örökösre jutó teljes hagyaték illetékmentes lenne. 25 millió forint felett tíz százalék illetéket kellene fizetni. A parlamenti pártok egyetértet­tek az illeték csökkentésével és egyszerűsítésével, de az csak hétfőn, a törvényjavaslat benyúj­tása előtt derül ki, hogy aláírják­e az előterjesztést. Az MSZP a gyermek, a házastárs, a szülő, mostoha- és neveltgyermek, il­letve az unoka, nagyszülő és a testvér örökösre terjesztené ki a rendelkezést, a Fidesz szerint külön kellene választani a lakás és az egyéb értékek után fizetett illeté­ket: lakásnál 25 millió lenne a határ, más értéktárgyak esetén pedig 18 millió forint. Az elmúlt években 9 és 13 milliárd forint közötti bevétele volt az államnak az illetékből - mondta el Dávid Ibolya. A 27 EU-tagállamból 16-ban nincs ilyen, vagy a közeli hozzátarto­zóknak nem kell fizetniük. ■ ■ A pártok egyelőre még egyetértettek.

Next

/
Thumbnails
Contents