Somogyi Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-28 / 123. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁJUS 28., SZERDA MEGYEI KORKÉP HNMMMNMNMM Történelem a folyómeder alján régészek Kincses hajókat, erődöt é malmokat rejt a hazai vizek mélye Az elmúlt két év során több mint egy hónapot töltött a Dráva alján, hatalmas rönk­hajók között. Most a Duná­ba bukik kincseshajók után kutatva, majd ismét a Drávába merül Tóth lános Attila, a hazai folyami ré­gészet egyik megteremtője. Nagy László- Ilyen fiatal emberként ho­gyan válhat valaki a folyami régészet atyjává?- Túlzás a magyarországi fo­lyami régészetet hozzám kötni, hiszen eló'ttem is voltak már pró­bálkozások. Az egyik legna­gyobb innen nem messze Tolná­ban. Bölcskénél az 1980-as évek végén búvárok és régészek mű­ködtek együtt a római kori kikö­tőerőd megismerésében, kelta oltárkövek felszínre hozásában. Aztán jött a rendszerváltás, és az országnak lett elég dolga a folya­mi régészet nélkül is. Én az egyetemen régészetet, hajóépíté­szetet tanultam, és már akkor el­kezdtem búvárkodni. Kézenfek­vő volt a kettő összekapcsolása.- Miben különbözik a folyami régészet a tengeri búvárkodás­tól?- Zavarosabb a víz, nincs látó- távolság, van viszont sodrás. A tengerben ugyanakkor mások a veszélyek, például ott a mélységi mámor. Sokszor merültem már magam is tengerben. Külföldi kutatócsoportokhoz csaüakozva akár már holnaptól kutathatnék. A tengeri kutatás azonban csak akkor érdekelne, ha hivatalos magyar expedíciót szervezhet­nék. Úgy gondolom, van elég fel­adat a hazai vizekben is.- Valóban van?- Gyakorlatilag bárhol merül­hetnénk, szinte az összes hazai vizünkben ott a lehetőség. Ed­dig sehonnan sem jöttünk fel üres kézzel. A Mosoni-Dunában török kori erőd rejtőzik, a Rábá­ban várfalra bukkantunk, a Drávában bödönhajók tucat­jaira.... A történelem során em­ber és víz mindig összetarto­zott. Kikötőket építettünk mel­lé, hajóztunk rajta. Háborúz­tunk, kereskedtünk a hullámo­kon. A folyómeder a világon mindenütt gazdag lelőhely, es Tóth János Attila a nyáron Londonban, a legnagyobb búvár-régészeti konferencián mutatja be a drávai leleteket Tóth János Attila AZ EÖTVÖS LORÁND Tlldo­mányegyetem régész tanszé­kén végzett, s az 1990-es évek közepén itt ismerkedett meg a folyami régészettel, amikor Szabó Géza és Gál Attila megalapította a bú­várrégész szakosztályt. 1993-ban tanfolyamot indí­tottak. Később a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal do­kumentációs főosztályának vezetője lett. HIVATALBA LÉPÉSÉTŐL - 2001 óta - ő szervezi a víz alatti tudományos kutatócsoportot. ugyanakkor mi még alig ismer­jük a mieinket.- Mi volt eddig a legextrémebh helyzet, amikor merülni kellett?- Pontosan emlékszem a dá­tumra: december 6-án merül­tünk le először a Drávába. Iszo­nyú hideg volt, a víz alig hatfo­kos. A Dunán is volt részem ha­sonlóban. A partot még hó borí­totta, de nekünk meg kellett mártóznunk az egyfokos vízben. Sajnos nem lehetett megvárni, amíg kitavaszodik. Egy építke­zés miatt el kellett végezni az előzetes régészeti vizsgálatot.- Napokon belül indul a Duna­kanyarba, utána ismét a Drává­hoz készül. Mire kíváncsiak odalenn?- A Dunán Mária királyné el­süllyedt kincses hajóit igyek­szünk megtalálni. Egy korabeli leírásból tudjuk, hogy a királyné a mohácsi csata után hatvan ha­jóval próbálta az udvart Budáról Bécsbe menekíteni. Esztergom­nál azonban az ottani kapitány rajtaütöd a menekülőkön. A zűr­zavarban néhány hajó elszaba­dult, majd elsüllyedt. A királyi kincstár nagyobb része eltűnt. Nem tudni, hogy müyen kincse­ket szállítottak az elveszett ha­jók, mint ahogy pontom lelőhely­ükről sem maradt fenn adat A Dunakanyarban azonban máig legendák keringenek mesés kin­cset talált halászokról. 2006-ban egy bejelentés kapcsán már vé­geztünk kutatásokat Szob ma­gasságában, akkor azonban egy kelta lelőhelyre bukkantunk ha­jó helyett. Most speciális gumi­csónakkal és szonárral szerel­tük fel magunkat. Végigpásztáz­zuk a medret; több tíz kilométe­res a kutatási terület, ezért több szakaszra osztottuk fel. Tavasz- szal már bemértük azokat a pon­tokat, ahol a szonár jelez valamit az aljzaton. Most ezeknél merü­lünk majd: A fontosabbnak tűnő területeken eltávolítjuk az üledé­ket a fenékről, és mintát ve­szünk. Ha megvan a hajó, ki kell ásni, fel kell hozni a leleteket és restaurálni. Évekig eltart, hiszen ez nem kincsvadászat, hanem módszeres kutatómunka.- A Duna után ismét a Dráva következik. Eddig 29 bödönha- jót találtak meg, ez a harmadik nagyobb kutatás. Mi lehet még itt a mélyben, és hogyan véle­kedik a hatalmas leletről a szakma?- A drávai felfedezésnek ha­talmas nemzetközi visszhangja van. Idehaza a műemlékvédelmi hivatal minden évben bemutatja a legfontosabb eredményeket, és két éve szerepel köztük a Drávatamásinál feltérképezett lelőhely is. Franciaországban egy rangos szaklapban önálló fe­jezetet kapott a bödönhajó-teme- tő, Amerikában pedig egy kong­resszuson magám mutattam be ezt a helyet. Júliusban London­ba, a legnagyobb búvár-régésze­ti konferenciára készülök, ahol szintén a Dráva lesz az egyik fő témája az előadásomnak. Épp a lelőhely nagysága miatt kell folytatnunk a munkát idén is. A kutatás hosszadalmas, a leletek felfedezése csak a kezdete a munkának. Rengeteg kérdés vár még megválaszolásra, s idén már a Barcsnál tavaly megtalált különálló hajóroncsot is tanul­mányozni szeretnénk.- Honnan van pénz a kutatá­sokra?- Egy Los Angeles-i - magyar célokat támogató - alapítványtól kétmillió forintot kaptunk. Ebből vásároltunk szonárt, csónakot Ma még az a helyzet, hogy Ame­rikában könnyebb támogatást szerezni a kutatómunkához, mint idehaza. F. SZARKA ÁGNES Asztali lámpa gyerekeknek gyermekünk a Holnapunk Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány 2005-ben jött létre, egyik fő célja a Cisz- tás Fibrózisban (CF) szen­vedők támogatása és a be­tegség megismertetése a hazai társadalommal. A Kaposi Mór Oktató Kórház mosdósi részlegét asztali lámpákkal támogatták. Juhász Imre, az alapítvány elnöke elmondta: néhány héttel ezelőtt egyik támo­gatónk a Molecz-Fény Kft. jelezte, hogy szívesen fel­ajánlana termékeiből az arra rászoruló egészség- ügyi intézeteknek. így ad­hatott át alapítványunk harminc asztali gyereklám­pát a mosdósi kórháznak, amelyet a Molecz-Fény Kft. ajánlott fel. Az adomány értéke mintegy százötven- ezer forint. Zárva az illemhely a kaposváriak örömmel fogadták; hogy felújították a Kossuth téri nyilvános vécét. Azt viszont sérelme­zik, hogy az illemhely csak­nem mindig zárva tart. Egyik olvasónk kisgyerme­kes anyukaként szívesen időzik a téren. Azonban szóvá tette, hogy a zárt nyilvános vécé miatt igen nehéz helyzetbe kerülnek a gyermekkel, ha a kicsi­nek pisilnie kell. TRAFFIPAX Somogybán ma Igáiban 14.30- 15.45 óráig, Magyaratádon 16.15- 17.30-ig, Mernyén 19-20-ig, Mer- nyeszentmiklóson 20.30-21.30-ig, Vízvár-Bolhó-Komlósd térségében 12-18-ig, Fonyódon 12-16-ig, Nagy­atádon 8-12-ig, Siófokon 9-10-ig, Zamárdiban 10.30-11.30-ig, Ba- latonföldváron 14-15-ig, Kőröshe­gyen 16-17-ig mérik a sebességet. POSTÁNKBÓL Az igazgató kikéri magának Az alábbi helyreigazítási kérel­met kaptuk a nagyatádi Ady End­re gimnázium igazgatójától. „A kaposvári gimnázium két diákja megölte osztálytársukat Az áldozat kaposvári diák, és nem nagyatádi, mint ahogy az el­követők is. Nyilas Misit is az al­ma mater után nevezték debrece­ni diáknak. Intézményünket mé lyen felháborítja a történt ese­mény, kérem a sajtót, ne nevezzék nagyatádi diáknak az áldozatot DR. BÜTTNERNÉ BÓDY ÁGNES IGAZGATÓ” Az igazgató asszony helyé­ben ezt a „helyreigazítási ké­relmet” nem írtuk volna meg. Amikor ugyanis az iskola, a vá­ll ■■ ­- ; ,,: - % ' ' ' 'if ' v - Yv ' ros, a megye pedagógustársa­dalma és középiskolásai meg­rendültén állnak a gyilkosság áldozatául esett diák sírja előtt, talán nem a legalkalmasabb Időpont vitát indítani a hova­tartozásáról. Meggyőződésünk, hogy a szülők és a Táncsics gimnázium gyászában az egész ország osztozik, nem mérlegel­ve, hogy az áldozat kaposvári volt vagy nagyatádi. Kár, és kis­sé érthetetlen, hogy az igazga­tó asszony ezt másként látja. A tragikus helyzetbe került gimnáziumtól és várostól való elhatárolódás egyetlen intéz­ményt sem tesz különbbé, vi­szont sérti az elhunyt emlékét. SZERKESZTŐSÉG DIÁKGYILKOSSÁG. Miért van több joga a tetteseknek az élethez, mint az áldozatnak? Aki öl, haljon meg! Az ilyeneket nem kellene etetnünk az adónkból! Bambi * Ahogy elol­vastam a cikket, az volt az érzé­sem, nagy a baj az iskolában. A bezárása a legjobb megoldás. Ez csőd, pedig a hozzászólók mind­egyike tudja, hogy mit kellett volna csinálni. Ha rajtam múlna, az in­tézményt bezárnám, a diákokat és a tanárokat szélnek ereszteném, a kollégiumi vezetést is. Ez a nevelés csődje, bármi is van a háttérben. BALATONBERÉNY. Ha veszélyben van településén az iskolájának a léte, érdeklődjön a balatonberényi önkormányzatnál: hogyan tudnak nyolc vagy kilenc gyerekkel, három tanítóval, egy technikaival önálló iskolát fenntartani. Érthetetlen! * Rendeletben kiadták a Zöldfok sze­métszállítási díj fizetését: 17 ezer forint. De kukát nem adott senki! Gyűlés volt, de a helyi adó is ma­radt 16 ezer. A kuka ára nyolcezer, meg kell venni. Kinek van pénze erre? Éhen kell pusztulni. Mun­ka kellene! Egy szemétdíjat fizet a polgármesteri hivatal, a továb­bival mi lesz? Az adót mire hasz­nálják? Icu TRAFFIPAX. A száguldozó autósok sebességének megállapítása nem az önkormányzati hivatalok felada­ta. Maradjon továbbra is a rendőr­ségé. A polgármesterek inkább kö­vessék a monoki polgármester pél­dáját. A rendőrség pedig ne „lesi- puskás” módjára elbújva hajtsa végre a feladatát. SA TÁBLÁK. Lengyeltóti és Öreglak kö­zött a fakivágás miatt még kint van a 40 kilométeres sebességkorláto­zó tábla, de legalább egy hónapja nem folyik ott semmilyen munka. KI ellenőrzi ezeket a táblákat? Miért hagyják az illetékesek, hogy a tábla „becsülete” ilyen példák alapján egyre fogyjon. A rendőrök sem ve­szik komolyan (zéró tolerancia?!), ezen az útszakaszon múltkor is egy 90-nel hajtó rendőrautó mögött ha­ladtam. Nálunk úgy kezdődik az út­javítás, hogy először kirakják a táb­lát, majd napok (hetek) múlva meg­kezdődik a munka, aztán a befeje­zés után kintfelejtik a táblát. * Kaposfüred felől jövet az új körfor­galom előtt a tábla szerint beértem Kaposvárra. A Raktár utcán átha­ladva a Jutái út 37-nél ismét. Most akkor mi van? Lekapcsolhatom a lámpámat vagy nem? A kerékpá­ros leveheti a „kukásmellényt” vagy nem? Ki fizeti a helyszíni bírságot helyettünk, ha megbüntetnek eze­kért? Ducato CSOKONYAVISONTA. Ajánlom az önkormányzat figyelmébe a szom­bati lap cikkét: „Barcson már nin­csen tántorgó közmunkás”! KERÉKPÁRÚT. Csodálatos lenne a Barcs-Drávatamási kerékpárút, ha nem lenne nyakig érő fű. Meg­kérem a Duna-Dráva Nemzeti Par­kot, tegyen ellene valamit! SPORT. Kíváncsian várjuk, mikor tesz a somogyba bőd i sportvezetés az eltűnt 240 ezer forintról. Kinek áll érdekében eltitkolni, hogy kide­rüljön az igazság? Szurkolók Üj $ 4 » ■«*« |T"—"TililMMiT T W SMS: 80/968-9444 . lOLVASÓI ÜZENETEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents