Somogyi Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-21 / 117. szám
7 2008. MÁJUS 21., SZERDA GAZDASÁG Három hónap alatt százzal kevesebben haltak meg az utakon Az év első három hónapjában 10 százalékkal csökkent a közúti balesetek száma és 104-gyel, vagyis 34 százalékkal kevesebb személy veszette életét az utakon, mint 2007 hasonló időszakában. A baleseti mutatók szinte minden esetben javultak, kivétel a vonat-gépjármű ütközések száma, amely 60 százalékkal emelkedett. ■ Az első negyedévben a közlekedési balesetek halálos áldozatainak majdnem fele vétlen volt. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az első negyedévben az elhunytak majdnem fele vétlen közlekedő volt. _ Az első üléseken utazó halálos j áldozatok több mint fele nem 1 használta a biztonsági övét. Lakott területen történt a balesetek kétharmada, a halálos balesetek nek pedig mindössze 5 százaléka. Az autópályákon sérülést szenvedők 27 százaléka, ezen belül az Ml-es autópályán megsérültek 48 százaléka’ külföldi volt. Az ittasan okozott balesetek száma 28 százalékkal csökkent, ezen belül Észak-Magyar- országon több mint 40 százalékkal javult a helyzet. Ennek ellenére országszerte még mindig minden kilencedik balesetért okolható az alkoholfogyasztás. A leggyakoribb baleseti ok azonban továbbra is a sebesség nem megfelelő megválasztása. Az összes baleset 68 százalékát okozták személygépkocsik, 10 százalékát gyalogosok, 9 százalékát teherszállító járművek és 6 százalékát kerékpárosok. A közúti forgalomban és lakott területen belül a gyalogosok elütése és a keresztező irányban haladó járművek ütközése volt a leggyakoribb baleseti ok. Lakott területen kívül megcsúszás, farolás, pályaelhagyás fordult elő a legtöbbször. ■ Balesetek alakulása 2007. ■ 1. negyedév Halálos 291 2008. t. negyedév 187 Súlyos 1687 1430 Könnyű 3855 3640 Összesen 5833 5257 növényvédő szerek Ellehetetlenítené a gazdákat az új rendelet Magyarország megtorpedózta az EU növényvédő' szerekre vonatkozó új szabályozását. A közösség az eddig is szigorú rendelet olyan tervezetével állt elő, amely teljesen ellehetetleníti a magyar kistermelőket - véli az agrárvezetés. Boda Veronika A kullancs elleni leghatékonyabb irtószer használatát már korlátozta az Európai Unió, mostani rendelete szerint pedig alapvető, a kistermelésben használatos növényvédő szereket is tiltólistára helyezett volna. Gólya Gellért országos növényvédelmi főfelügyelő lapunk kérdésére elmondta, a napokban tárgyalt - és a magyar agrárminiszter által megakadályozott - uniós rendelet fő célja az emberi egészség és környezetvédelem magas szintű biztosítása lenne. „A tervezett intézkedések azonban ezzel ellentmondásban vannak, ezért volt szükség arra, hogy Gráf lózsef megakadályozza annak megszületését” - magyarázta Gólya. A főfelügyelő kifogásolta azt is, hogy a rendelet előtt nem készültek pontos hatásvizsgálatok, így például azt sem lehet tudni, hogy környezetkímélés címén a növényvédő szerek hatóanyagainak 3 vagy 90 százalékát vonják ki a forgalomból. A rendelet Európát - csökkentve a tagállamok hatáskörét - területekre osztotta volna, Magyar- országot az úgynevezett középső zónába sorolta. „Ez azt jelenti, hogy ha az Írországtól Romániáig terjedő zónát alkotó 13 ország egyike engedélyez egy növényvédő szert, akkor azt a többi tagországnak is ugyanazokkal a feltételekkel kell alkalmaznia” - magyarázta Gólya. A probléma az, hogy a zónába teljesen különböző klímájú országok tartoznak. „Írországban például egyes növényvédő szerekből dupla mennyiséget használnak, mint itthon, mert csapadékosabb az éghajlat és több a gomba. Magyarországon erre nincs szükség” - mondta a főfelügyelő. Szerinte a rendelettervezet a magyar termelők versenyképességét is csökkenti, de a termelésben is jelentős visszaesést okozhat Euró- pa-szerte. Hasonlóan látja a helyzetet Szabó Imre növényvédelmi mérnök is. „Az unió eddig is nagymértékben szigorította a növényvédő szerek használatát. Mintha azt szeretné elérni, hogy a gazdák ne termeljenek” - vélte Szabó. Több, eddig szabad felhasználású növényvédő és rovarölő szer vásárlását és használatát középfokú vagy felsőfokú végzettséghez kötötték, ezzel ellehetetlenítve a kistermelőket, a pluszköltségekkel pedig sokan nem tudnak megbirkózni, és inkább abbahagyják a termelést - tette hozzá. Túróczy György egyetemi docens ezzel szemben úgy látja: ha az EU valóban a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezve alkotja meg a rendeletet, akkor az nem feltéüenül gond. „Igaz, hogy beszűkül a választék, de maradnak olyan szerek amelyekkel helyettesíthetőek a mostaniak. Ez azonban korántsem olyan jelentős probléma, mint az a környezetkárosítás, amelyet a hozzá nem értő felhasználók tudnak okozni" - véli Túróczy. Az egyetemi docens hozzátette: jelenleg 150 ezer hektár vegyszereket egyáltalán nem használó ökológiai gazdaság van Magyarországon, amelyekben szintén meg tudják oldani a termelést permetezés nélkül is. „Mindössze nagyobb szakismeretet és több odafigyelést igényel” - tette hozzá. További agrárreformvita várható Az Európai Bizottság a közös agrárpolitika korszerűsítésére és egyszerűsítésére tett javaslatot tegnap. E szerint még jobban leválna egymástól a közvetlen kifizetés és termelés. A javaslatok a területpihentetés eltörlését, a 2015-re tervezett megszüntetés előtt a tejkvóták fokozatos növelését is tartalmazzák. Csökkenne a közvetlen kifizetések összege is. A bizottság szerint ezáltal megszűnnek a termelők tevékenységét szükségtelenül korlátozó előírások, így azok még jobban kiaknázhatják terme lési potenciáljukat. Európai zavar egy átvágott kábel miatt FENNAKADÁSOK voltak a nemzetközi mobiltelefonálásban hétfőn és kedd délelőtt, miután egy németországi építkezésen több helyütt átvágtak egy fontos távközlési kábelt. A Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága szerint leginkább azokat a magyar mobilosokat akadályozta a fennakadás, akik külföldről akartak hazatelefonálni. Az állami földekért tüntethet a Magosz A MAGYAR GAZDAKÖRÖK és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) felszólítja Veres János pénzügyminisztert és Tátrai Miklóst, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját, hogy állítsák le az állami földek értékesítését - közölte Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója. A szervezet nem tartja kizártnak, hogy megteszik az előkészületeket egy országos demonstrációra. Budapest megúszhatja a keddi BKV-sztrájkot elképzelhető, hogy másfél héten belül megállapodhat a BKV vezetősége és a sztrájkbizottság - jelentette be Nemes Gábor, a sztrájk- bizottság szóvivője a felek közötti tárgyalás után. A módosított megállapodástervezetben a cég egyebek közt vállalná, hogy visszavonja a csoportos létszám- leépítést, valamint azt is, hogy a paraméterkönyvet a szakszervezetek bevonásával készítik el. Nemes talán mégis megegyezik Tegnap óta magukra keresnek a magyarok adószabadság Magyarországon a bérekből több jut az államnak, mint a dolgozónak Emelik az áram árát, de csak a cégeknek drágul Idén hazánkban május 20-a nem csak a személyi jövedelem- adó bevallásának határideje volt, hanem - paradox módon - egyúttal az adószabadság napja is. Ez az a dátum, amikortól már magunkra fordíthatjuk azt a pénzt, amit a munkánk ellenértékeként kapunk. Másként fogalmazva, amit eddig a napig kerestünk, azt elvitte az állam, adók, járulékok és egyéb közterhek formájában. Ezek a számok a KSH adatai szerinti 197 300 forintos bruttó átlagbérre (napi 6469 forint) igazak, a minimálbérért dolgozók már március 8-án „szabadultak”, a magasabb jövedelműeknél júliusig is kitolódhat ez a dátum. Az átlagosan elvont évi 914 075 forintból 511380 megy adóra, ami 79 napot jelent. A nyugdíjjárulék 35 nap (225 036 forint), az egészségbiztosítási járulék 22 nap (142 318 forint) alatt tudható le. A fennmaradó összeg elköltéséről is készültek statisztikák. Ezek szerint élelmiszerre 42 nap munka értékét (272 ezer forint) költjük, a lakásrezsi kifizetéséért 44 napot dolgozik az áüag magyar. Ruhára 10, lakberendezésre, lakáskarbantartásra 14, közlekedésre 34 nap bére fogy el. Alkoholos italokra és dohányárura 17 nap munkabérét költjük, ezzel szemben oktatásra mindössze 2 nap jut. Ennél sokkal szívesebben költünk a távközlésre (10 „MAGYARORSZÁGON átfogó adóreformra van szükség, mert nem tartható, hogy az állam „el- szipkázza” a megtermelt érték 54,3 százalékát” - hangoztatta tegnap Dávid Ibolya. Az MDF elnöke kiemelte, hogy a térség országaihoz viszonyítva Magyar- országon a legnagyobbak az állampolgárok adó- és járulék- befizetései, a lakosság nettó keresete messze elmarad a környező országok átlagától A szlovákok, a lengyelek és a csehek 14,16 és 37 százalékkal visznek haza többet. nap), a vendéglátóhelyekre és a szállodákra (13 nap) is. A fenti számok a bruttó és a nettó jövedelmünk közti különbségből adódnak, de a helyzet még rosszabb, ha kiszámoljuk a munkáltatói terhekkel növelt összes állami elvonást, ami a munkaviszonyunkból adódik. A 197 300 forintos bruttó munkabér a munkaadónknak 265 346 forintjába kerül, amiből a dolgozó bankszámlájára csak 121227 forint kerül mint nettó bér, a többi 144119 forint az államé. Ha ez alapján számoljuk ezt a nevezetes napot, akkor az bizony csak július 17-én köszönt ránk. Az Egyesült Államokban április 23-a óta tart az adószabadság. ■ É. S. A Magyar Villamos Művek (MVM) három százalékkal emeli az áram árát, ám a Magyar Energia Hivatal (MÉH) ezt nem engedi továbbhárítani a lakossági fogyasztókra. így csak a cégeknek, vagyis a nagyfogyasztóknak kell majd többet fizetni júliustól az áramdíjemelés miatt, a háztartásoknak nem. Az MVM háromszázalékos áremelése egyébként a lakosság számára mintegy egyforintos tarifanövekedést okozott volna. Az áramszolgáltatók szerint rendkívül aggályos a helyzet, mert nekik kell a veszteségeket elszenvedniük, ezért jelezték, bírósághoz fordulnak. ■ Gráf vétózott Brüsszelben Dávid átfogó adóreformot sürget
