Somogyi Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-19 / 115. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁJUS 19., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Marcali kútba esett kutyá­hoz hívták a marcali tűz­oltókat. A nikla öreghe­gyi pincesoron az egyik használaton kívüli kútba esett, (ve) Nagyatád tizenhatodik alka­lommal találkoztak a képes- lapgyűjtők szombaton Nagy­atádon a Művelődési Ház­ban. Az országos találkozó és cserenap apropóján több gyűjtő lapjaiból nyílt kiállí­tás, melyek a reneszánsz kort ölelik fel. (csm) Nagyberki kiállítás nyílt a helyi iskolában Balogh László fotóművész munká­iból. A Somogyi Fotóklub tagjának fotóit május 30- áig tekinthetik meg az ér­deklődők. (mk) Pusztaszemes tizenhat vö­rös- és 15 fehérbormintá­val neveztek a borverseny­re. A vörösborok közül Pintér Zoltán otelló és kék­frankosát találta a legjobb­nak. A fehérek versenyét Hergert Béla királylányká­ja nyerte, (kj) Simonfa együtt ünnepeltek a kaposvári kistérségi pol­gárőr-egyesület tagjai szombaton. A rendezvény keretében Heintz Tamás, az önkormányzat népjólé­ti, európai uniós és műsza­ki bizottságának tagja ado­mánylevelet adott át. Ka­posvár idén 750 ezer fo­rinttal támogatja a polgár­őrséget. (hm) Siófok ünnepi szentmisén emlékeztek meg tegnap a siófoki romák arról, hogy két évvel ezelőtt kérésükre a városba is elhozták azt a keresztet, amelyet II. Já­nos Pál Pápa szentelt meg. A siófoki Sarlós Boldog- asszony római katolikus plébániatemplomban meg­tartott misén részt vett Ko­lompár Orbán, az Orszá­gos Cigány Önkormányzat elnöke is. (kt) Tarany a szlovák sárosfa község küldöttsége tett lá­togatást Taranyban. Föld- váry Terézia sárosfai pol­gármester viszontlátoga- tásra hívta a vendéglátó­kat. A testvértelepülési kapcsolat okiratait ősszel írják alá. (av) A szárazság egyre súlyosabb méreteket ölt Somogy megyében is. Felvételünkön: homokvihar az út fölött Nikla határában Sivatagosodik a szántó időjárás Esőre vágynak a somogyi termelők; a héten megjöhet Halványul a remény, a szárazság egyre súlyosabb méreteket ölt a megyében. Sokan rettegnek: az aszály lenullázza a termést. Harsányi Miklós- A somogyi sivatag - hirte­len ez villan a Nikla környékén közlekedők agyába. Porfelhőbe burkolózott a táj, a kavargó szél földdel terítette be az utat. Sza­harái hangulatot áraszt a táj; szembeötlő a kopárság, lehan­goló látvány.- Az időjárás kísértetiesen hasonlít a múlt nyárihoz - ezt már Csiszár Ferenc, a somogy- szili Szili Kalász Kft. ügyvezető­je magyarázta. - A megye más részein s.em kellemesebb a helyzet. Mini dózisokban hullik a csapadék, porzik a szántó. Az elmúlt egy hónap során öt milli- méternyi eső áztatta a főidet, ám a meleg és a szél azonnal ki­szárított mindent. A környéken mindenki ideges. A globális felmelegedést okol­ta több általunk megkérdezett szakember. A szélsőséges pél­dák szaporodnak: Európa nagy gabonatermesztő térségeiben jelentős hozamcsökkenést jó­solnak az agrárvállalkozók. Van, ahol már az ivóvízzel taka­rékoskodnak, Barcelonába pél­dául tartályhajókon viszik rövi­desen az ivóvizet. Kevés csapadék hullott május közepéig- JANUÁRTÓL ÁPRILISIG 131 milliméter csapadék hullott- összegzett Varga Gábor, a mezőgazdasági szakigazga­tási hivatal főigazgatója. Ez a sokéves átlagnál 66 milli­méterrel marad el. A hivatal adatai szerint májusban me­gyénkben rendszerint 75 mil­liméter eső fog hullani, a hó­napfeléig ennek alig harma­dát mérték. Müller János, a mezőgazdasá­gi termelők érdekvédelmi szö­vetségének megyei titkára úgy vélte: érthető okok miatt egyre csüggedtebbek a somogyi ter­melők. A vízhiány veszélyezteti a kukoricát, ha késik a kiadós eső, súlyosan károsodhat az őszi vetés is.- A téli csapadékmentes hó­napok után a tavasz sem hozott változást; talán a héten megér­kezik a várva várt égi áldás - magyarázta Hollósy László, a megyei földművelésügyi hiva­tal helyettes-igazgatója. - Sok gazdálkodó bőséges termésről ábrándozik. Rossz belegondol­ni, hogy milyen következménye lenne a júniusra is áthúzódó csapadékhiánynak. Ötvenmilliós mentőhajó a Balatonra törvénymódosítás Tizenöt településsel bővül a kiemelt üdülőövezet A korábban megítélt 150 millió forintos támogatás után újabb 200 millió forintos kerettel támo­gatja a fejlesztési tárca a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) által me­nedzselt balatoni projekteket - jelentette be Bajnai Gordon fej­lesztési és gazdasági miniszter­rel történt megállapodása után Suchmah Tamás, a BFT elnöke a tanács siófoki ülésén. Az elnök úgy véli, így már bizonyos, hogy a Balaton vízbiztonsági program­jának részeként meg lehet vásá­rolni azt az 50 millió forintos mentőhajót, ami rohammentő­höz hasonló felszereltséggel ren­delkezik, és lesz pénz további 24, strandi mentéshez használható katamaránra is. A támogatásból olyan múzeumfelújítás, orgona­építés és több kisebb fejlesztés is megvalósulhat, amelyekre a ta­nács máshonnan nem tudna for­rást biztosítani. Suchman Tamás elmondta: a jelenleg 164 településből álló Balaton Kiemelt Üdülőövezet várhatóan tizenöt településsel bővül, míg a Balaton-törvény vi­tája kapcsán szólt arról is, hogy ma a BFT támogatásával hat olyan módosító indítványt nyúj­tanak be, amelyek sokmilliár­dos fejlesztésekről szólnak Ba- latonberényben, Szentgyörgyön, Szemesen, Keszthely, Sávoly és Alsópáhok térségében. A terve­zett wellness-központok, szállo­dák, komplex beruházások ré­vén új látványosságok, szolgál­tatások, munkahelyek létesül­hetnek a tó körül. ■ Kolumbán Tünde öafTt nagy f f I T LÁSZLÓ A szabadulás napja tudja-e ÓN, hogy mostanáig az államnak dolgozott? Ha amerikai lenne, akkor áp- rilis közepétől már a saját zsebét tömhetné, de mivel magyarnak teremtette a jó­isten, ezért egészen május 20-áig gályáznia kell az ál­lamháztartás számára. Már csak pár nap és szabadu­lunk. a világ sok országában évente kiszámolják az adó­szabadság napját Az átlag- keresetekre eső adókból és járulékokból meghatároz­zák, hogy az év mely napjá­ig dolgozunk az államnak, és mikortól saját magunk­nak. A Tax Freedom Day az a nap, amire az utolsó fillé­rig letudjuk az éves jövedel­münket terhelő adókat és járulékokat, megfizetjük a közterheket. Magyarországon ehhez csaknem öt hónapnyi mun­kára van szükség. Minimál­bérnél kevesebb is elég, na­gyobb jövedelemnél akár jú­liusig is ketyeghet az óra. néhány nap múlva tehát - sokunknál az adóbevallás határideje is ez a nap - sza­badulunk. Én már eltervez­tem ezt a napot: jön a nagy fellélegzés, aztán óvatosan szoktatni kezdem magam a terhek és nehezékek nélkü­li élethez. Figyelnem kell majd minden hirtelen moz­dulatra, nehogy véleüenül a magasba emelkedjek. persze mielőtt teljesen el­szánnék, elég lesz megtölte­nem a kocsit a háromszáz forint fölé drágult üzem­anyaggal, majd bevásárlóko­sarat ragadnom, hogy meg­rakjam tejjel, kenyérrel, ál­talános forgalmi adóval. Ha nagyon könnyűnek érez- ném magam, még a postát is felkereshetem, hogy fel­dobjak néhány horribilis közműszámlát. LÁM, FÖLÖSLEGESEN aggaszt ez a hirtelen megkönnyeb­bülés. Marad még adónk elég. Máig nem tudják, mi volt a bűnük; álmukban sokszor rabok emlékmű „Birkahodály volt az első lakásunk, a bűz s bogár majd megette családunk” - írta a rabköltő „Hortobágyról zokog a szél, De csak szenvedésről beszél, Sírva súgja a világnak, Rossz híre jár Hortobágynak”. Debreczeni Jó­zsef rabköltő versének sorait ez­úttal a letenyei szél kapta szárny­ra a Hősök kertjében, ahol idős Somogy, Vas és Zala megyei em­berek emlékeztek. Sokan bottal vagy párjukra támaszkodva, gye­rekük kezét fogva álldogáltak az emlékműnél, amit Lukács József, a veszprémi színház tagja, egy­kori hortobágyi fogoly avatott fel a sorstársak emlékére. Azt mond­ta: ma sem tudja, miért pont azo­kat vitték el, akiket elvittek az 1950 és 1953 között működő 12 hortobágyi kényszermunkatá­bor egyikébe. Maga gyerekként pláne nem értette, s a félelem már a vonaton munkált bennük: hova kerülnek, Szibériába? Ele­venen élt még bennük a zsidóság sorsa, ehhez képest megnyugvás volt, amikor magyar földön száll­tak ki a vagonból, és néhány nap múlva beköltözhettek a birkaho- dályba, amit előtte trágya borított, s ami negyven hónapra lett az „otthonuk”. Halmi Béla, Letenye polgár- mestere bevallotta: nem tudott semmit ezekről a dolgokról, amíg a zákányfalul Varga Albert el nem küldte neki Rab voltam a Hortobágyon című könyvét Az egykori internáltak pedig időről időre találkoznak.- A sorstársi összetartozás Varga Albert: valamennyi kormány mostohán bánt velünk Hortobágyon kezdődött, ahol a kegyetlenség testvérekké ková­csolt bennünket - mondta Var­ga Albert. - 1953-ban szétsza­ladtunk az ország minden ré­szébe, nem is tudtuk, ki hová. Aztán megalakult a Hortobágyi Tízezren raboskodtak az egyesület rendre emléket állít a múltnak. Többek között a Hortobágyon emlékművet és rabok templomát építettek, Ebe­sen rabok múzeumát létesítet­tek, tavaly újratemetést rendez­tek azoknak, akiket a pusztá­ban jeltelen sírokba hántolták el. Tizenkét táborban tízezer ember raboskodott és dolgozott. Kényszermunkatáborokba El­hurcoltak Egyesülete, lassan egymásra találtunk, s elkezd­tük szervezni a regionális talál­kozókat. Ami egyben emlékidé­zés, emlékhely-kialakítás is. Jó érzés összejönni, mert ez azt jelenti: még élünk. Igaz, fel is szakadnak a sebek, de már hoz­zászoktunk. S fáj, hogy a rend­szerváltás óta valamennyi kor­mány mostohán kezelt bennün­ket. De hiszem, ez változni fog, hiszen egyre több könyv jele­nik meg a történtekről, filme­ket készítettünk, s megnyugta­tó, hogy az ifjúság érdeklődését is látom. A 40 éve Kaposváron élő Víf rös Istvánt a nyugati határszél­ből, az Őrségből hurcolták el családjával. 18 éves húga és nagyapjuk a kényszermunka­táborban halt meg. Családtag­jai sokfelé szóródtak, az el­hunytak négy megye hat tele­pülésén vannak eltemetve. - Miért kerültünk fiatalon erre a sorsra? Mi volt a bűnünk? Soha nem tudtuk meg - mondta a nyugdíjas férfi. Borzasztó volt fiatalon éhezni, 41 hónapon át nem jóllakni. Egy életen át nyo­mot hagyott bennünk, de soha senki nem kért ezért bocsána­tot. A fiam azt mondja: ez régen volt, ne beszéljünk róla. Én még ma is álmodom vele. Néha azt, hogy újra visszakerülök a táborba. ■ Varga Andrea ■KEHESS 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents