Somogyi Hírlap, 2008. május (19. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-10 / 109. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁJUS 10., SZOMBAT SZOCIÁLIS HÁLÓ 11 Újjá. a Ligetben nagyszerű volna •• szociális otthonok Üres helyek vannak Somogybán, mégis nagy a sorban állás A somogyi szociális ott­honok jó részében van­nak üres helyek, mégsem apadnak a várólisták. Márkus Kata-Varga Andrea Bár papíron hatvannál is több idős van várólistán, mégis van­nak üres férőhelyek a kaposvári Liget Időskorúak Otthonában. A jelenség nem egyedi a megyé­ben. Az idéntől szakértői bizott­ságok adják ki a jelentkezőknek az engedélyeket a szociális ott­honokba költözésre, ám a bizott­ságok több hónapos késéssel, Kaposváron például március ele­jén álltak föl. Vannak azonban olyan térségek, ahol a mai napig nincs szakértői bizottság. Janu­ártól egyébként elsősorban az egészségi állapot a meghatározó az otíhonba kerülésnél, így fel­tétel, hogy legalább napi négy­órás gondozási szükséglete le­gyen az idősnek. Kérdezem én, melyik idős ember költözik be csupán pasz- szióból egy ilyen otthonba, hát­rahagyva mindenét, legfőképp a megszokott életét? - tette föl a kérdést Varga Magdolna, a Li­get otthon vezetője. - A bizott­ság ugyan minden tőle telhetőt megtesz, a lehető leggondosab­ban igyekszik mérlegelni, még­is nagyok az elmaradások. Mi­vel késve álltak föl, addigra már több mint 100 kérelem halmo­zódott föl Somogyból. így hát van néhány üres helyünk az otthonba, pedig 65 várakozónk van. Aztán, hogy ebből hány ké­relem lesz, amit a bizottság elfo­gad, egyelőre nem tudni. Azt meg végképp nem, hányán lesznek, akik nem akarják vé­gigcsinálni a bizottság vizsgála­tával járó tortúrát. Kaposváron azonban leg­alább már tevékenykedik a bi­zottság, ám információnk sze­rint például Siófokon még nem alakult meg a döntéshozó szerv. Semmiféle hátrányt nem szenvedtek az idősek a térség­ben amiatt, hogy még nem ala­kult meg a szakértői bizottság - mondta el kérdésünkre Kó- nyáné Zsarnovszky Judit, Sió­fok aljegyzője. - Eddig nem volt olyan ügyünk, ami miatt szük­séges lett volna megalakítani a bizottságot, idősotthoni elhelye­zésről nem kellett döntenünk. A berzencei szociális otthonban jól érzik magukat lakói. Sok idős ember azonban nem tud bekerülni a közösségekbe, mert még várólistán van A törvény május 31-éjg ad lehe­tőséget a felállítására, a három tag már megvan, a jövő héten lesz a szakértői bizottság hiva­talos alakuló ülése. Mindemellett sok pluszfel­adatot rótt az intézményekre a változás a vezetők szerint. Meg­növekedett költségekről és ad­minisztrációról számolnak be. Az előgondozott várakozókhoz ugyanis újra ki kell menni, mert az intézményvezetők felelőssé­ge, hogy a gondozási szükséglet megállapításához szükséges do­kumentumokat beszerezzék és a kérelmeket kitöltsék. Szőke József, a berzencei Sze­retet Szociális Otthon igazgató­ja azt mondta: már azon törik a fejüket, hogy hordozható fény­másolót vesznek. - Megértem a célt, hogy valóban a legrászo­rultabbak kerüljenek be, de a jogalkotók nem hagytak elegen­dő időt, egy átmeneti időszakot - mondta Szőke József. - Tavaly decemberben jelent meg, idén januárban pedig már életbe lé­pett a jogszabály, azonban a szakértői bizottságok csak feb­ruárban kezdtek dolgozni, és márciusban érkeztek az első Mátrai Márta: nincs lelkiismeret-furdalásuk? MÁTRAI MÁRTA (FIDESZ- MPSZ) képviselő interpellált múlt hónapban a téma kap­csán a Parlamentben. „El tudnak-e számolni lelkiis­meretükkel Magyarország idős emberei előtt? Ki fogja megtérí­teni - ha egyáltalán megtéríthe­tő - az erkölcsi, a szakmai és a gazdasági károkat az intézmé­nyeknek, a fenntartóknak az ál­dozatos munkát végző szociális szakembereknek? Nincs önök­nek lelkiismeret-furdalásuk ak­kor, amikor az idős, a beteg, az egyedül élő, évek óta várakozó idős embereket alázzák meg ez­zel az intézkedéssel? Sajnála­tos, hogy ezeket a kérdéseket nem rendezik, mert az idős em­bereknek nincs annyi idejük, hogy a döntéseket megvárják." Simon Gábor államtitkár azt válaszolta: a kormány lelkiis­merete tiszta ebben a kérdés­ben, mert egy torz struktúra he­lyett próbáltak egy olyat létre­hozni, ami ténylegesen a rászo­rulók érdekeit veszi figyelembe. Mátrai Márta: az idős embereknek nincs idejük a döntésekre várni szakvélemények. Addig az üres helyeket nem tudták felöltem, ez két hónapnyi bevételkiesés. Az inkei idősek otthona fenn­tartója a helyi önkormányzat Ró­zsa Sándor polgármester is azt mondta: normatívakiesést jelent számukra, hogy hiába van ürese­dés, a bizottság döntéséig nem tudják a létszámot feltölteni. Arról nem is beszélve, hogy a szigorított kritériumok nem mindig igazságosak. Például hiába jelentkezik egy 90 éves szellemileg ép, de szívbeteg asszony, ha nála csupán napi egyórás ápolási szükségletet ál­lapítanak meg, el kell utasítani. A berzencei vezető elmesélte: egy asszony férje jogán beke­rülhetett volna az otthonba, ám párja időközben meghalt. A né­ni nem szorul négyórás ellátás­ra, így nem tudják felvenni, no­ha magára maradt, a gyerekei külföldön élnek. Az idősek otthonából ily mó­don kiszorulók számára marad a házigondozás, amit kötelező a településeknek biztosítania, ám a feltételek és a szakemberek terén még van hova fejlődni. MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Rippl-Rónai képcímei mesébe illő nemcsak Rippl-Rónai festményeinek a világa, hanem képeinek címet adó fantáziája is. Egy-egy kiállítása után di­csérték vagy inkább ugrat­ták is érte a barátai. Az életképek körébe tarto­zik „A szakácsné gyereke mindig bőg” című festmény, amelyen - ha figyelmesen megnézzük - tényleg bőg az a gyerek; olyannyira, hogy talán még ma sem hagyta abba. Ha megvan még valahol ez a kép. Ugyanakkor mérhetetlen nyugalmat sugall a „Hár­man kapálnak nagy csend­ben” című alkotás, amelyről csak úgy árad felénk a csend és a - kapálok min­den mozdulatából sugárzó - nyugalom és lelki béke. CSENDÉLETEI KÖZÜL Sokat sejtet, és igazán sokat árul el a „Nincs jobb, mint a disznócsülök” címmel ellá­tott kép. Azt hiszem, fölösle­ges volna vitát nyitni a megállapítás fölött, amely életfilozófiának is beillenék. tájképei és azok címei is elragadóak: „Balaton, elő­térben a szép Bárdynéval”. Nem is tudom, mi lenne a Balatonnal a szép nősze­mély nélkül! Ezt pedig még egy meteorológus is meg­irigyelhetné: „Közeledik a vihar, Schlesingeréknél már esik”. NÉHÁNY NEVESÍTETT vagy név nélküli személyről fes­tett művének is mesélő cí­met adott: „Lázár Mária le­égve”. El tudjuk képzelni a híres színésznőt egy kiadós napozás vagy egy sikerte­len fellépés után. „Ügyvéd vesztett per után”: a cím se­gítségével magunk előtt lát­juk a leforrázott prókátort, aki nem tudta megvédeni ügyfelét az akasztófától. „A kis grófné be akar rúgni” című alkotás kapcsán pedig csak reménykedni tudunk, hogy a kis hölgynek végül is sikerült. Sándorfi ezüstöt, Lentsch bronzot nyomott fekve Háromszázhatvan ovis tekergeti a Dráva-parton találkozó Még Zala megyéből is járnak apróságok az őrtilosi Lurkó Kuckó Óvodába Az országos fekvenyomó-baj- nokságon, amelyet a csepeli tűz- őrségen rendeztek meg, a somo­gyi csapat egyéniben egy arany­érmet szerzett. Ezt egy ezüst- és bronzéremmel fejelték meg.- Antalicz-Gergelics Natália a harmadik helyen végzett - szá­molt be pénteken a katasztrófa- védelmi igazgatóság. Kategóri­ájában Vétek Zoltán a hetedik, Nett András a nyolcadik volt. A kilencvenkilós súlycsoportban Sándorfi Gergely ezüstérmet kapott. Lentsch Balázs harma­dik lett, Kocsis Péter a kilence­dik, Papp Szilárd pedig a negye­dik helyet csípte el. A százki­lós súlycsoport győztese Boda Norbert. ■ Harsányi Miklós- Én bontottam ki az ördöglaka­tot - újságolta fülig érő szájjal az iharosberényi kis óvodás. Cuppa­nós puszit kapott a fejebúbjára. Jöttek sorba a túrától kipirult, kukoricamorzsolástól megizzadt gyerekek, 18 csoport egymás után, fel a Dráva-partról a szent- mihályhegyi pihenőhelyhez. Háromszázhatvan csupa mo­soly óvodás, hangjukat talán Horvátországig vitte a szeszé­lyes folyó fölött a szél. A pihenő­helyen tizennyolc stand várta őket, ügyes kezű őrtilosi anyu­kák készítették a csoportok megkülönböztető tábláját.- Meg sok mást is - mesélte a házigazda őrtilosi Lurkó Kuckó Óvoda vezetője, Tóthné Iván­A pihenőhelyen rengeteg játék és sok apró ajándék várta a gyerekeket csics Gyöngyi. Az apró, hazavi­hető emlékekből például dél­utánonként ötszáz darabot ké­szítettek. De még sokan segítet­tek: Márfi Szilveszter festőmű­vész bohócot, sárkányt és ma­darat festett, amit babzsákkal kellett célba venni, az óvodave­zető édesanyja két héten át varrta a nyakkendőket, ma meg hajnali kettőkor kezdte a krumplipucolást az ebédhez. Egy boltos gyümölcsöt, a másik negyven kiló kenyeret adott. Felsorolni is lehetetlen, meny­nyien járultak hozzá önzeüe- nül, hogy a térségi Tekergő ta­lálkozó megvalósuljon. A szentmihályhegyi dombol­dalról gyönyörű kilátás nyílik egészen a horvát lankákig. Itt dobálhattak szarvasagancsra célba a kicsik, amott kézműves foglalkozás várta őket, kukorjca- csutából várat építhettek, és még egy tavat is ástak a szerve­zők, hogy lehessen horgászni. Néhányan a gitáros Varga Géza köré telepedtek a fatuskókra. Volt, aki a tavalyi hagyomány­teremtő tekergés képeit nézte, mások az épületben kiállított rajzversenytablókat vagy éppen gólyát ragasztottak a fali posz­terre. A konyhában Nusi nagy­mama tüsténkedett, a házigaz­da oviba jár kisunokája. Amúgy beleznaiak. Mert még Zala me­gyéből is hoznak ide ovisokat. Nem kérdés, miért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents