Somogyi Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 17. szám

4 2008. ÁPRILIS 27., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA közterhek Magyarország a kis adók hazája. Az amúgy is túlbonyolított rendszer ráadásul évente változik, így ember legyen a talpán, aki követni tudja, miért is kell adót fizetni. SOK KICSI SEM MEGY SOKRA Ki ne emlékezne a televízió-üzembentartási díjra? Azt gondolhattuk, a kereskedelmi I tévék korában elavult teher megszűnt, | ám erről szó sincs: 2002-ben a kormány 1 átvállalta fizetését. Öt évvel később I azonban rájöttek, mekkora bevételi forrás- j tói estek el, ezért újra bevezették, igaz, a í háztartásokban nem, csak a nyilvános j helyeken üzemeltetett készülékek után. | A cégeknek ráadásul a normál, ezerforint körüli havi díj háromszorosát kell fizetniük televíziónként. A készülékek megléte könnyen ellenőrizhető, pláne hogy bizonyos szállaskategóriákban kötelező minden szobában elhelyezni egy tévét. Nyakkendőadó Ha a magyar törvénytisztelő állampolgár lenne, karácsony másnapját adóbevallás- I sál töltené. Létezik ugyanis egy jogszabály, j amely szerint a 150 ezer forintnál nagyobb I értékű ajándékról harminc napon belül tájékoztatni kell az APEH-et. A kivethető illeték a legközelebbi hozzátartozóktól (így vagyonközösségben élő házastárstól) kapott ingóság értékének 11-21 százalé­ka. Ha az ajándékozó távolabbi rokon, az adó már 15-30 százalék, ha pedig egy barát, 21-40 százalék lehet a kirótt illetek. Az idejétmúlt jogszabály 1990-ben született, az adóhivatal már kezdeményez- f te is megszüntetését. Ajándékozási illeték A két legnagyobb internetszolgáltató egy emberként tiltakozott a héten a világháló megadóztatása ellen. Kulturális járulék­ként a bevétel 0,8 százalékát kellene befizetniük. A bírálók, köztük az SZDSZ több politikusa, azt várták el, hogy a befolyó összeget legalább az amúgy bővítésre szoruló ágazatba forgassák vissza. A net adóztatásának ötlete máshol 1 is felmerült: Nicolas Sarkozy francia államfő januárban a közszolgálati média I támogatását képzelte el az egyszázalékos | adóval; igaz, egy másik százalékot már fizetnek a szolgáltatók, amely az ottani filmiparba kerül. A legvadabb ötletek keringtek a héten a megújuló kulturális járulékkal kapcso­latban. Schiffer János MSZP-s politikus elgondolása azonban, miszerint a f „komoly kulturális értéket képviselő’’ női I kosztümök, szőnyegek, heverők és I nyakkendők után is 0,8 százalékot kelljen 1 fizetni, már sokként hatott. A nyakkendő- : adó terve egy napig élt, ám a parlament- ben várhatóan május elején tárgyalandó járulék bizonyára tartogat még meglepe­téseket. így lehet, hogy nem csak a hazai pornóipar, de akár a bútorgyártók is hozzájárulhatnak a Nemzeti Kulturális Alap költségvetéséhez. A bizonytalanság többet árt a gazdaságnak, mint a túl magas terhek Magyarországon a jövedel- lakókat, míg a tőkére kivetett adócsökkentés lenne elérhető mek harmada, negyede eltű- adók mértéke csak a negye- a bevételek lényeges csökke­nik az adóhivatal elől - ez az de. a vagyonra kivetett adók nése nélkül, egyik következtetése a Ma- mértéke pedig alig a fele más A magyar adórendszer gyár Nemzeti Bank tavaly uniós országokénak. évenkénti átalakítása, toldoz­szeptemberben nyilvánosság- A túladóztatás a sok, „kicsi" gatása-foldozgatása pedig ra hozott tanulmányának. adó rovására írható. A mun- olyan bizonytalan gazdasági A dokumentumban a bank káltatókat és a munkavállaló- környezetet eredményez, szakértői azt is leszögezik, kát terhelő, magas adminiszt- amely többet árt a gazdasági hogy hazánk adórendszere ratív költséggel járó adók és növekedésnek, minta magas aránytalanul magasan terheli illetékek rendszerének radi- adóterhek - állapítják meg a a fogyasztást és a munkavál- kális átalakításával érdemi szakértők. Adómentes tánc JÖVEDELMEZŐ LAKODALMAT derített fel egy tavalyi va- gyonvizsgálatán az APEH. Egy beruházás vizsgálata­kor bukkantak egy magán- személyre, aki ehhez 70 mil­lió forintos kölcsönt adott. A revizoroknak azzal ma­gyarázta be nem vallott jöve­delmét, hogy menyasszony­táncon 300 millió forintot szerzett. Márpedig ez a ha­gyományos felajánlási for­ma - szemben az ajándéko­zás más formáival - illeték- mentes. Aki tehát nagy érté­kű ajándékot venne, időzít­se az esküvőre, különben akár egy 150 ezer forintnál nagyobb értékű ingóság ér­tékének negyven százalékát is be kell fizetni a megaján­dékozottnak. Nem luxus A százmillió forintot meg­haladó árú lakóingatlanok után fizetendő luxusadó a Gyurcsány-kormány által bevezetett terhek közül az első látványos fiaskó volt: az első évben országos szinten alig százan vallot­ták be tulajdonukat, és fi­zették ki a százmillió feletti rész fél százalékának meg­felelő összeget az önkor­mányzatoknak. TAVALY KICSIT JOBB Volt a helyzet, de a főváros idén már biztosra ment: jócs­kán, 50-120 százalékkal megemelték a díjat, ráadá­sul nemcsak a magánsze­mélyeket, de cégeket is fizetésre kényszerítettek, így is elenyésző, nagyjából 160 millió forintos bevé­telre számít a főváros 2008-ban. A nagy túlélő hiába bírálják, egyelőre nem szűnik meg az örökösö­dési illeték. A haláladónak csúfolt illeték ellen az MDF indított harcot. Az ellenzéki párt azt szeretné elérni, hogy legalább az egyenes ágú örökösöknek ne kelljen illetéket fizetni az után a va­gyon után, amelyet egyszer már adózott jövedelemből szerzett meg az örökhagyó. A parlamenti pártok között formálódó konszenzus alap­ján a hagyaték csak közeli hozzátartozók esetében és meghatározott vagyonnagy- ság erejéig lenne illetékmen­tes. Az illetékből ráadásul a költségvetés sem igazán gaz­dagodik: évente mindössze néhány milliárdos bevétellel számolnak. Harácsolás hiába A közutálatnak örvendő adónemek között előkelő he­lyet vívott ki a harács: az isz­lám világ jellegzetes közterhe a harácsolás szavunkban él tovább. A kora középkorban a meghódított területeken adót vetettek ki azokra, akik megtartották korábbi hitüket. Az áttérők, azonkívül, hogy ezt nem fizették, földet is bir­tokolhattak, hasonlóan a muszlimokhoz. A földműve­sek pedig tízedet fizettek bir­tokuk után. A VII-MII. szá­zadban azonban az Omajjád kalifák, pénzügyi gondjaik áthidalására, karácsot vetet­ték ki az újonnan áttértek földjeire is. A teher miatt 747-ben felkelés tört ki, amely nemcsak az adót, de a kalifá- tust is elsöpörte. Ebek harmincadján nálunk a nyolcvanas évek végéig létezett ebadó. Az ál­lattartási hozzájárulás né­ven szedett közteher terve . azóta is időről időre felbuk­kan, az önkormányzatok azonban rendre elállnak az újbóli bevezetéstől. Az adót ugyanis éppen azért kellett megszüntetni, mert többe került a fenn­tartása, mint amennyi ha­szon származott belőle. A kutyatulajdonosok nem jelentették be házi kedven­ceiket, a rendszeres össze­írás vagy az illeték besze­dése pedig óriási költséget jelentett. Az ellenzők azt sem mulasztják el megje­gyezni, hogy egy újabb be­vezetés után várhatóan a mostaninál is több ku­tyát dobnának ki szerető gazdáik az utcára. Gyermek nélkül asszonynak szülni köteles­ség, lánynak szülni dics& ség - szólt a Ratkó-korszak jelszava. Magyarországon az ötvenes években nem­csak az abortusz tilalmá­val, hanem egy rossz emlé­kű adóval is igyekeztek nö­velni a születésszámot. A le­gényadónak csúfolt gyer- mektelenségi adó bevezeté­séről 1953-ban hoztak hatá­rozatot. E szerint a 20 és 50 év közötti férfiaknak, illetve a 20 és 45 év közötti nők­nek jövedelmük négy száza­lékának megfelelő összeget kellett fizetniük, ha nem volt élő (vér szerinti vágy örökbefogadott) gyermekük. A gyermektelenségi adót vé­gül az 1956-os forradalom után szüntették meg. Amerikában a lopásból származó jövedelem után is fizetni kell Furcsa adófajták kiötlésében lemaradtunk a fejlett Nyugat­tól. Talán a legjobb példa erre az Egyesült Államok szövetsé­gi adórendszere, amelyben nemcsak a kenőpénzből, de az illegális szerek árusításá­ból és a lopásból származó bevételeket is adókötelessé tették. A helyi hatóságokat sem kell félteni. Nyugat-Virginia ál­lamban az ékszerek viselé­séért, Maine-ben az áfonyával kapcsolatos bármilyen tevé­kenység után kell fizetni. Alabama államban a kártyára vetettek ki adót, de ha van ben­ne egy extra jolly joker, a játék adómentes. Minnesotában a szőrmeviselést, Chicago váro­sában pedig a szénsavas üdí­tő italok fogyasztását adóztat­ják meg. Minden pohár szén­savas üdítő után kilenc centet kell fizetni, míg a szénsavmen­tesekért csak három centet. Ám egyik törvény sem kö­zelíti meg Kalifornia állam jog­alkotói géniuszait, akik a ke­reskedelmi tevékenységekre érvényes use tax nevű adófaj­ta hatáskörét 1935-ben ezzel a kitétellel bővítették: „Adó mindenre, amelyre eddig nem fizetett." FORRÁS: EUROPRESSCYÜJTÉS - F.UROPRESS-GRAFIKA Inte rnetadó Televízió-üzembentartási díj

Next

/
Thumbnails
Contents