Somogyi Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-24 / 96. szám

12 SOMOGYORSZÁG KINCSEI SOMOGYI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 24.. CSÜTÖRTÖK 8688ii8888W8^S8^^888888j8j8j8888Mi8MaifMI6a3Mi8i888S8g*,~<‘y^,*Í ....... né pművészet A fehér népi hímzéssel, a népdalok gyűjtésével, illetve a kanásztánccal lett híres a Koppány-völgyi település. Az iskolában a gyerekek is ápolják a hagyományokat KAKÁDON ŐRZIK AZ ŐSÖK ÖRÖKSÉGÉT Karádnak három kincse van: népművészete, vagy­is a népi hímzések szép­sége; az összegyűjtött hí­res népdalok; valamint a falu táncai. Krutek József Karád a fehérhímzés hazájaként régóta ismert a magyar népmű­vészetben. A jellegzetes motívu­mokat eredetileg csak fehér vá­szonból készült férfiingek díszí­tésére használták. Mára egyéb tárgyakon is megjelent a felejt­hetetlen és sajátos formavilág. Karádon - ahol a zárt földrajzi fekvés miatt megőrizték az ere­deti népdalokat - többször is megfordult és gyűjtött Kodály Zoltán. A falu példát mutatott, hogy a világszerte ismert hímzé­sek mellett hogyan lehet meg­őrizni és ápolni őseink dalait és táncait. A karádi népdalok és táncok ugyanis jelen vannak a magyar folklórkincsben.- A híres karádi motívumok kezdetben kender-, később pe­dig az úgynevezett felesvászon anyagra kerültek - magyarázta Franczné Posza Gyöngyi peda­gógus. - A mintákat rendsze­rint előre kirajzolták. A motívu­mok a vászonhímzés alapele­meinek - lyuk- és laposhímzés, szalagöltés, darázsolás, slinge- lés, száröltés - kombinációjából alakultak ki. Az öltéstechnika és az alapmotívum sok rokon­ságot mutat a környező vidék hímzésanyagával. A mintaele­mek összeállítása azonban Ka­rádon sajátosan gazdagabb. A motívumok és a jellegzetes öl­téstechnika alapján jött létre a karádi hímzés. Ez önálló egység a somogyi fehérhímzésben. A férfiingek „burítását” hí­mezték dús hímzéssel fehér vászonra fehér varrófonallal, amely teljesen befedte az anya­got. A leggyakoribb minták a korsós, a kerekes, a palackos, a szilvamagos, a szedres, a tölgy­faleveles vagy a tulipános, a szőlős, a szíves és a pillés.- A buritást apró cakkokkal, vagy fűrészfoggal fejezték be - folytatta. - Ezenkívül alkalmaz­ták a darázsolást, a mesterkét és a gyengét, illetve a rozma­A legfiatalabbak is szívesen tanulják őseik táncait. Nemcsak a megyében, hanem Somogy határain túl is népszerűek a karádi táncok ringágat is. A gallér és a kézelő szélére szintén cakk került. A mintákat Tautner Ilona irányí­tásával az 1930-as években kezdték összegyűjteni a férfi­ingekről. Munkája elismerése­ként megkapta a népművészet mestere címet. Tevékenységét Lepenye Józsefné, Hótay Blanka folytatta. A karádi dallamok összegyűj­tésére Dávid Gyula népdalgyűj­tő 1933 nyarán érkezett a falu­ba. A sikeres gyűjtést látva ellá­togatott a községbe Kodály Zol­tán is. Megállapították: a falu az egyik központja a dunántúli ré­gi magyar népzenének, sok rit­ka és értékes dallamot őriztek itt az emberek.- Happ József tanító arra kér­te Kodály Zoltánt, hogy a Kará­don gyűjtött dallamokból állít­son össze ünnepi darabot a fa­lu 800 éves évfordulójára - vé­lekedett a tanárnő. - így szüle­tett meg a Karádi nóták. Ko­dály növendéke, Vikár László pedig 1952 és 1956 között több mint 1200 dallamot gyűjtött Karádon. A település híres a táncairól is. A kanásztáncot Herk Dániel állította össze az általa gyűjtött tánclépésekből. A fiatalok így ismerhették meg a rezgőt, az Gyermekkora óta körülveszi Karád népművészete franczné posza GYÖNGYIT kis­gyermek kora óta körülvette a község népművészete. Az isko­lában énekórán és az énekkar tagjakén megismerte a falu népdalkincsét, a tánccsoport­ban a tánclépéseket. a legnagyobb őrömet az je­lentette, ha apai nagyanyám mellett ülhettem, és nézhettem a hímzését - emlékezett - Min­dig csodáltam a keze munkája eredményeként elkészült mo­tívumot,%majd a kész térítőt. Most is szeretettel gondolok rá, ha egy hímzését a kezem­be veszem. Az első alátétet ötö­dik osztályos koromban hí­meztem, tagja voltam a hímző szakkörnek. Itt sajátítottam el a töltést, a darázsolást. A Táj­ház gondnokaként a karádi hímzés szépségét a látogatók­nak is bemutatom. Franczné Posza szeretettel gondol nagy­mamájára, amikor a hímzéseit a kezébe veszi üvegcsárdást vagy a söprűtán­cot. Az ősi lépéseket a Karádi Rozmaring, majd a Gyöngyös­bokréta műsorában elevenítet­ték fel. A Horváth János Alap­fokú Művészetoktatási Intéz­ményben főleg Pajor János ve­zetésével tanulják meg a gyere­kek. A Karád Táncegyüttes is sok sikert ért el a hagyományo­kat őrző programjával, tánctu­dásával. A falu kincsei A ZBINYOVSZKY-LÁNYOK menyasszonyi kelengyéje 1870-ből való. Ezeken már kiforrottak a karádi motívu­mok. Pásztoremberektől el­lesett lépésekből állt össze a karádi kanásztánc. Ki­emelkedő művelője Horváth ■János volt. A népdalok gyűj­tése 1933-ban kezdődött. Kodály Zoltán is többször járt Karádon. HERK VIKTÓRIA: - Fontosnak tartom, hogy tanulóink lelkivi­lágát ízes népdalainkkal ápol­jam. Lokálpatrióta családban születtem, magam is az va­gyok. Gyermekkorom óta kö­rülvett a népzene, a népdal szeretete. Munkám során ki­emelten fontos, hogy a gyere­kekkel megismertessem Karád népzenéjét és népdalkincsét. Iskolai műsorokon is szerepel karádi népdalcsokor. balása ERIK: - Boldog vagyok, hogy a néptánccsoport tagja­ként fellépéseinkkel hírnevet szereztünk a községnek. Hét éve táncolok, sok élményt gyűjtöttem a hazai és külföldi fellépések során. Az új táncok megismerése mellett ápoljuk a hagyományokat, amit nagyon fontosnak tartok. A művészeti iskolában sajátítottam el a ka­rádi táncok alaplépéseit is. HORVÁTH JÓZSEFNÉ: - 1960-ban kerültem Tautner Ilonához, aki a népművészet mestere volt. Kezdetben mintákat rajzoltam, kézimunkázni már tízévesen megtanultam édesanyámtól. Ma is hímzek, és boldog va­gyok, hogy munkáimmal öreg­bítem a karádi kézimunka hír­nevét. Jó lenne, ha a fiatalokat is szervezetten tanítanák erre. A csodatevő Máría-szobor szép ruhában andocs Régóta híres búcsújáró hely kegytemplommal és kolostorral Marokkói kőoszlopon áll Kodály Zoltán mellszobra Az andocsi kápolna már a tö­rök hódoltság idején, különö­sen 1665 óta látogatott búcsú­járó hely. A templomot ünnepélyesen 1747. december 17-én Padányi Bíró Márton veszprémi megyés­püspök szentelte föl. A jezsuita atyák megérkezése után körül­belül 1660-íól plébánia. Szabó Imre atya azt mondta: a le­genda szerint 1520 körül egy éj­szaka angyalok hozták el a kegy­kápolnát Kalocsáról a csodatevő Mária-szoborral együtt, és he­lyezték el a mai helyére. Hozzá­tette: a kalocsaiak most is a ma­gukénak tartják a kegykápolnát és a kegyszobrot. Lelkipásztora­ikkal együtt több mint három­Szabó Imre atya mívesen varrt ruhákat őriz a kolostormúzeumban száz esztendeje minden évben elzarándokolnak a Szűzanyához Andocsra.- A kolostormúzeumban ta­lálható a Mária-ruhák gyűjte­ménye - mondta Szabó Imre plébános. - A templomban le­vő kegyszobrot 1747 óta nagy gonddal öltöztetik a hívek. Az első palástot Széchenyi Katalin grófnő ajándékozta a kegyszo­bornak. Az igazoltan legré­gebbi ruhát - aranyszegéllyel díszített kék bársonyból van - 1852-ben Boronkai Cili Tallián készítette. A Mária-ruhák foga­dalmi tárgyak, ajándékok. Je­lenleg mintegy kétszázhetven öltözetet tárolunk a kolostor­múzeumban. ■ Krutek J. Kodály Zoltánnak, a XX. száza­di magyar zene egyik legjelen­tősebb képviselőjének mell­szobra marokkói kőoszlopon áll a karádi Gárdonyi Géza Általá­nos Iskola alsótagozatos épüle­te előtti kis kertben. Az alkotást Reidl Gábor, a falu­ból elszármazott keramikus­szobrász pályázati támogatás el­nyerésével készítette el és aján­dékozta Karádnak. Kodály Zol­tán zenepedagógus és népzene- kutató 1933 és 1938 között több­szörjárt a faluban, és végzett fel­becsülhetetlen értékű gyűjtő­munkát. Szinte egyedülálló ez a karádi népdalkincs, amely mintegy ezerötszáz dalból és dallamból áll. ■ K. J. Kodály Zoltán gyakran járt Karádon a dalokat gyűjteni t i V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents