Somogyi Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-21 / 93. szám

MEGYEI KORKÉP A hollandok a tenger elől költöznek a víz az úr Egy tározó megépítése fellendítheti az egész település életét A szakma legnagyobb el­ismerésével, a Vásárhelyi Pál-díjjal tüntették ki Kovács Jánost, a Kapós- völgyi Vízitársulat ügyve­zető igazgatóját. A cég so­kat tett a kaposvári régió­ban az árvízvédelmi problémák megoldásáért. Meiszterics Eszter- A Dráva kivételével Somogy­bán nincs komolyabb folyó. Ennek ellenére mégis állandó árvízproblémákról hallani.- Nemcsak a folyók, de a kis patakok is képesek áradni és árvízi gondokat okozni. Azok a vízfolyások veszélyesek, ame­lyek belterületen is végighalad­nak. Az árvízi károkat még fel­erősíti a belterületi vízrendezé­sek hiánya is. Kovács János 1950-ben született Hőgyészen. Szekszárdon érettségizett, a Pollack Mihály Műszaki Főis­kolán diplomázott. 1976-tól a Dunántúli Talajjaví­tó és Talajvédelmi Vállalat Ba­ranya Megyei Főmérnökségen dolgozott. 1981-től a Nagyatádi Állami Gazdaság Meliorációs Üzemé­ben a Kaposvári Építésvezet& séget irányította. 1987-TŐL a Kapós-völgyi Vízi­társulat főmérnöke volt. 1994-től a társulat ügyvezető igazgatója. JELENTŐSEBB MUNKÁI: a Ka­posvölgy Somogy megyei sza­kaszának alagcsövezése, víz­rendezése, a petörkei, a kapós- szerdahelyi, igali, polányi és somogyszili árvízvédelmi táro­zók építése. dókra lenne szükség. Ám még­is remélem, hogy a szennyvíz- csatorna kiépítését követően ez lesz a következő nagy beruhá­zás a falvakban. A gáz, a víz, a villany fontos az embereknek, a belterületi vízrendezés azon­ban csak akkor jut az eszükbe, amikor nagyobb eső jön. Ám ha elvonulnak a felhők...- ...már csak a szakmát érdek­li. Amúgy ön mit csinál, ami­kor nem a szakterületével fog­lalkozik?- Nagyon szeretek kertész­kedni és utazni. Évente leg­alább egyszer járnék külföldön. Sok újat lát és tanul az ember egy-egy idegen országban.- Merre utazna?- Szeretem a tengert. Ha nyugdíjba megyek, remélem, bejárhatom a feleségemmel a horvát tengerpartot.- Napfény, homok, búvárko­dás?- Nem tudok úszni!- Egy „vizes” ember?!- Ez az egy bizony hibádzik. Amúgy mindenem a víz: kizá­rólag ásványvizet iszom, imá­dom a tengert, úszni azonban nem tudok.- Lehet védekezni ellene?- A legjobb védekezés a meg­előzés. Az időjárást sem megjó­solni, sem befolyásolni nem tudjuk. Árvízvédelmi művein­ket, például a gátmagasságot százéves valószínűségre mére­tezzük. A hollandok pedig ezer évre. Ez annyit jelent, ezer év alatt egyszer fordulhat elő, hogy a tenger betör a száraz­földre. Csak az a kérdés, jövőre vagy 999 év múlva...- Tréfál?- Nem! Annak ellenére, hogy Hollandiában szivattyúk töm­kelegé működik a föld alatt, meggyőződésem, hogy nem vé­letlenül vesznek annyi házat más országokban. Szerintem új lakhelyet keresnek. Kovács János, a Kaposvölgyi Vízitársulat ügyvezető igazgatójának mindene a víz, de bevallotta: úszni nem tud- Hasonló a helyzet Velencé­ben is?- Nekik még bőven van idejük költözködni. Ott folyamatosan, de lassan emelkedik a tenger szintje.- Azért a víz az úr...- És egyben az élet. Már ön­magában jelentőséggel bír. Okos hasznosítással pedig min­dent képes megváltoztatni ma­ga körül. Egy tározó megépíté­se után felélénkül a környezet: szinte az egész falu odacsopor­tosul. Számos olyan kis telepü­lés van Somogybán, ahol ha nem építenénk ki tavat, szinte semmi vonzó nem lenne a köz­ségben. A tó viszont fellendü­lést, ismertséget hozhat. Rá­adásul a víznek értéke van, a Dél-Dunántúlon különösen, hi­szen nyaranta itt nagyon nagy a szárazság.- Mégis kevés a becsülete...- Hiába szeretik a vizet az em­berek, óvni nem képesek. Elég körülnézni a tavaink környé­kén, mennyi szemetet hagynak ott. Ez valami magyar mentali­tás. Nyugaton ez nem így van.- Ahól egy tóépítés is egysze­rűbb.- így igaz. Mivel a Kapos­völgyi Vízitársulat jogi sze­mélynek minősül, földet nem vehetünk a tavak kialakításá­hoz. Ezért minden egyes tulaj­donossal egyeztetni kell a terve­ket, és az aláírásuk is szüksé­ges. És persze mindig akad va­laki, aki nem hajlandó bele­egyezni. Pedig eredetileg sem­mit sem ér a földjük, a szerző­déssel viszont a tóban tulajdo­nossá válnának.- Melyik munkájára a legbüsz­kébb?- Az elmúlt években meg­épült tizenkét árvízvédelmi tá­rozóra.- És az érem másik oldala?- Nagyon kevés pályázati le­hetőség van a vízrendezési ter­vek megvalósítására. Milliár­F. SZARKA ÁGNES Nudli ez a bér a szakértőnek Németh istván Barcsról a lapunkban április 16-án megjelent Bátrak étke lett a gomba című íráshoz fűzött véleményt íme: „... fel va­gyok háborodva azon, hogy egy gombaszakértőt ala­mizsnának sem megfelelő bérért foglalkoztatott a ka­posvári piac. Nem tudom, mennyi időt töltött ebben a munkakörben, de havi ötven óra munkáért is nud­li ez a bér. Megyénkben mindössze öt gombavizsgá­ló működik, ez kevés. Egy képviselő akkor is magas tiszteletdíjat tesz zsebre, ha a parlamenti ülésen alszik vagy újságot olvas. Ha az ő díjuk mondjuk 150 ezer fo­rint lenne havonta, akkor a gombavizsgálónak 250 ezer járna. Ő vizsgálja be azt a gombát, amit a képviselő úr, asszony jó étvággyal el­fogyaszt.” Gomba az iskolában fodor istván is ehhez a cikkhez szólt hozzá. Azt mondta: az 1998-as törvény kimondja, hogy a városnak a kötelessége gombavizsgá­lót alkalmazni. Ezt semmi­lyen szerződéssel nem lehet felülírni. Olvasónk szintén gombavizsgáló, ismeretter­jesztő könyvet is készített a gyerekek számára. Több is­kolában, szakkörön oktat­ja a gyerekeket a gombák­ról. Az elméleti órák után járják az erdőt, és vizsgál­ják a gombákat. TELEFONÁLJON! Közérdekű kérdéseiket hét­főtől péntekig 12-14 óra kö­zött a 82/528-156-os telefon­számon feltehetik! CIKKÜNK NYOMÁN Végre vizsgál a polgármester! A Pensio szerint minden rendben Tényleg mindenki ért a focihoz, de most már nagyon sokan a ka­posvári közétkeztetéshez is. Köz- étkeztetés régóta van. Probléma csak a Pensio 17 Kft. megjelené­se óta. Most sem hallunk semmi gondot a gépész, a kereskedelmi, a közgazdasági vagy a Kinizsi ál­talános iskola konyhájáról. Őket nem adtuk oda a Pensiónak. Pe­dig ők is ugyanannyit kapnak nyersanyagnormaként és ugyan­úgy 60 százalék a rezsiköltség is, ráadásul ők mérőóra adatai alap­ján fizetik a közüzemi költsége­ket. Biztos, hogy vannak ügyes és kevésbé ügyes élelmezésvezetők, konyhai dolgozók, akik a sokszor kifogásolt alapanyagból is hozzák a maximumot. Elénk már csak az étel kerül, elkészítésének körül­ményei, nehézségei a dolgozók tit­ka marad. Nem egy közülük szak­májának megalázásaként fogja fel, amilyen körülmények között az ételt elkészíti. Sok minőségi szak­ember ezért távozott a cégtől. Leg­többjük üres kézzel, jogos jussá­ról is lemondva szinte elmene­kült. Nem lehetne őket megkér­dezni? Biztosan tudják, miért híg a leves, miért habarás a főzelék, miért ragacsos a tészta, miért nincs elégszer sütemény, miért csak alma a gyümölcs, miért nem elég a tisztítószer? A fogyasztó, ha nem ízlik az étel, megkritizálja azt, aki készítette. Csak másod­sorban gondol utána, hogy mek­kora szerepe van az alapanyag mi­nőségének és mennyiségének. Örülök az összes érintett fo­gyasztó helyett is, hogy a város polgármestere is megelégelte, és vizsgálatot rendelt el az ügyben. A kaposváriak érdekében ké­rem, vonja be a vizsgálatba a fent említett személyeket. A Pe­dagógus Szakszervezet által gyűjtött dokumentumokat szíve­sen rendelkezésére bocsátjuk, és megkeressük a fenti, titkokat tudó, de tovább hallgatni nem akaró volt és jelenlegi konyhai dolgozókat. Nem lesz könnyű, mert a félelem nagy úr, de ha ők magukért és városukért elmon­danák az igazságot, kérdezze meg őket a Polgármester Úr! Az elégedetteket megnyugtat­hatom, új szolgáltatóval, jobb és több alapanyaggal, régi szaká­csokkal nem lesz rosszabb az étel a váltás után. KONECSNI SÁNDOR A PSZ VÁROSI TITKÁRA A Pensio 17 Kft. ügyvezetője, Sül­lős Gyula „Közétkeztetés felsőfo­kon” jelszóval, valamint ISO 9001 és HCCP szöveggel felmatricázott borítékban helyreigazítási kére­lemmel kereste meg szerkesztősé­günket Levelében az április 10-i lapszámunkban „Nem romlott az étel, csak kifejezetten rossz ízű” címmel megjelent tudósítás hely­reigazítását kéri. Helyreigazításra nem látunk okot, miután a sajtó- tájékoztatón elhangzottak közve­títése aligha lehet helyreigazítás tárgya. „Helyreigazítani” legfel­jebb a sajtótájékoztató előadóját lehet, kétségbevonva a hivatkozott felmérés hitelességét. A fentiek ellenére - a hallgat­tassák meg a másik fél elvét kö­vetve - szerkesztőségünk kész­séggel közzéteszi a Pensio 17 Kft. ügyvezetőjének néhány sorát. Süllős Gyula többek között az alábbiakat írja: „Kaposvári óvónők, gondozó­nők, pedagógusok állítólagos ál­lításait idézve a cikk azt állítja, hogy romlott ételt osztottak ki kaposvári bölcsődékben, óvo­dákban. Ha a gondozónők állítá­sa, illetve a cikk által hivatko­zott ellenőrző bizottsági felmé­rés ezt alá is támasztja, állás­pontom szerint a cikk sérti a Pensio 17 Kft. jó hírnevét, tekin­tettel arra, hogy e vonatkozás­ban több közétkeztetőről van szó, mégis csak a Pensio 17 Kft- t említi név szerint, azt sugallva ezzel, hogy kizárólag a Pensio 17 Kft. lenne felelős romlott éte­lek felszolgálása miatt. Azonban éppen a Pensio 17 Kft. vonatko­zásában ezen állítás nem állja meg a helyét, a cikk erre vonat­kozóan semmilyen bizonyíték­kal nem szolgál. A Pensio 17 Kft. Magyarország legnagyobb közétkeztetője, rend­kívül széles körű referenciákkal rendelkezik, közel hatszáz főt foglalkoztat Somogy megyében több mint 8000 adag ételt állít elő naponta, országos szinten kö­zel napi 90 ezer adagot Nem en­gedheti meg, hogy hosszú évek alatt elért eredményei folytán ki­alakult jó hírét bárki csorbítsa. A Pensio 17 Kft. ugyanis Ka­posváron 53 intézményben látja el az étkeztetést, amelyből alkal­manként 47(!) ad nagyon jó refe­renciát a szolgáltatásról. A szol­gáltatás minősége eléri a vállalt színvonalat” SOMOGYI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 21., HÉTFŐ HPPPP^y 3*1^1 g mii a I»ÜPMM 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents