Somogyi Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-10 / 84. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 5 Lila Szalag-díjat kaptak a Somogy Televízió tudósítói a minisztériumtól A családon belüli erőszak elle­ni kampány részeként, annak zárókonferenciáján vehette át a Parlamentben a megyei televí­zió két munkatársnője azt a dí­jat, amellyel a Munkaügyi és Szociális Minisztérium a témát a legfigyelemreméltóbban fel­dolgozó alkotásokat díjazta. A megyei televízió két munka­társa, Balogh Katalin és Szabó Gabi már évek óta készítenek olyan riportokat, amelyek a szo­ciálisan rászorultak életével, az esélyegyenlőség kérdéseivel, va­lamint a családon belüli erőszak gyakran kényes kérdéseivel fog­lalkoznak. Riportjaikra felfi­gyelt a szakmai zsűri is, amely az idén első alkalommal odaítélt kitüntetést az Alpokalja Online, valamint a Magyar Televízió Debreceni Regionális Szerkesz­tősége mellett a Somogy Televí­zió két munkatársnőjének adta. Kétszázezer forint a fiatal díjugrató versenyzőknek A fiatal díjugrató lovasok ösz­tönzésére hozta létre a Somogy Megyei Önkormányzat azt az összesen 200 ezer forint összdí­jazású különdíjat, amelyet a hétvégén adtak át a kaposvári Pannon Lovasakadémián. A Mesterek Tornája Díjugrató Versenyen Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke a megmérettetés döntőjébe jutott fiatal lovasok közül az első he­lyen végzett Eszes Ferencnek, a lovasakadémia versenyzőjé­nek, másodikként Szilágyi Ré­kának, a Simonpuszta Lovas SK versenyzőjének, harmadikként pedig Vörös Veronikának, a Laj- ta-Hanság Rt. versenyzőjének adta át az érmet. A megyei köz­gyűlés elnöke elmondta: azért tartja fontosnak, hogy a megye az ifjúsági kategóriában bizto­sítja a verseny támogatását, mi­vel az itt induló sportolók jelen­tik majd a jövőt. TEGYEN FEL KÉRDÉSEKET sms-ben a megyei önkormány­zat vezetésének a 20/9689- 444 telefonszámon! A vála­szokat lapunkban közöljük. Nem a géntechnológiára megyei közgyűlés Befejezik a berzencei szociális otthon építését Gelencsér Attila: biztonságossá vált a megyei önkormányzat költségvetése A közgyűlések sorában ta­lán az egyik legkevesebb vitára alkalmat adó ülés várható a jövő' héten. A költségvetésen és a négy- milliárd forintos kötvény- kibocsátáson is túl van már a testület.- Miről döntenek a megyei képviselők április 18-án?- A legfontosabb napirendi pontnak a tavalyi költségvetés zárszámadásának előterjeszté­se ígérkezik. Úgy tűnik, a ta­valy végrehajtott, sok esetben fájdalmas döntéseket is magá­val hozó pénzügyi intézkedé­sek beváltották a reményeket, így a megye költségvetése má­ra egyelőre stabillá és kiszámít­hatóvá válhatott. A bizottsági üléseken az erről szóló beszá­molómat a közgyűlés mindhá­rom politikai ereje elfogadta, így várhatóan a plénum is egy­öntetűen mellé áll majd.- Megkezdik a megyei intéz­mények fejlesztési programjá­nak előkészítését is.- A múlt hónapban érkezett meg a megyei önkormányzat számlájára az a négymilliárd fo­rint, amely a kötvénykibocsá­tásból folyt be. A fejlesztési ter­veket már előkészítettük, de a megvalósításig még nagyon sok munka van hátra, azaz még messze vannak a látványos építkezések. A negyventagú közgyűlés viszont már most szavazni fog a berzencei szociá­lis otthon fejlesztéséről. Ez a be­ruházás az egyike azoknak, amelyekre sajnos nincs köz­ponti forrás és pályázat sem, ám mivel nem halasztható a ko­rábban megkezdett építkezés, az önkormányzat teljes egészé­ben saját erőből fejezi be a be­ruházást. A több tízmilliós fej­lesztésből a leginkább rászoru­ló időseket gondozó demens részleget építtetjük majd meg.- A megyei közgyűlés mező- gazdasá- gi bizottsága, pon- tosabbana MAGOSZ képvise­lői a legutóbbi, gazdák érde­kében tett felterjesztés után most az országos génmentes övezet programhoz is hozzá­szóltak.- Ha úgy tetszik, mi itt So­mogybán kicsit korábban rá- éreztünk az országos tendenci­ákra, mint a nagypolitika. A Fi- desz-frakció magoszos képvise­lői már az év elején indítvá­nyozták, hogy Somogy megye is csatlakozzon a génmentes öve­zetekhez. Később kaptunk hírt arról, hogy a parlamentben is ötpárti konszenzus alakult ki; hazánk őrizze meg a génmen­tességről szóló moratóriumát. Amennyiben tehát a közgyűlés felhatalmazást ad erre, Somogy harmadikként csatlakozhat azokhoz a megyékhez, amelyek a területükről kitiltják a génkezelt növényeket.- A közgyűlés tárgyal az Alpok- Adria Munkacsoportról is.- A munkacsoport működése sikertörténet, de, mint minden történetnek, ennek is vége sza­kad egyszer. Négy nyugat-ma­gyarországi megyével közösen Somogy több éve dolgozik az Al­pok-Adriában. A szövetség bor­sos tagdíjjal jár, hazánk pedig már teljes jogú tagja az Európai Uniónak, éppen ezért felmerült, hogy az időközben kiüresedő együttműködést felmondjuk. Mivel megvannak a szervezeti keretek, melyek kiválthatják ezt a munkát, a közgyűlés várhatóan megszavazza ezt. Pénzt hozhat az együttműködés eu Ötmilliárd forint három magyar és a horvát megyéknek Elfogadta az Európai Bizottság a Magyarország-Horvátország ha­tárán átnyúló együttműködési programot a hónap végén. A prog­ramban közel ötmilliárd forintra pályázhat Baranya, Somogy és Za­la, illetve a horvát határ menü me­gyék - részletezte az együttműkö­dést Sárdi Árpád, a megyei köz­gyűlés elnöke. - A program stra­tégiai elemei között a fenntartha­tó környezet és turizmus, a gazda­ság- és humánerőforrás-fejlesztés és technikai segítségnyújtás sze­repel. A program a 2008-2013-as tervezési időszakot öleli fel, ebből most a 2008-2009-re vonatkozó pályázatok kerülnek kiírásra. A támogatás mértéke magas, 85 százalékos. E mellé 15 százalék saját erőt szükséges biztosítani.- Elsősorban a 1 elmúlt évek­ben megvalósult Dráva-projek- tet szeretnénk továbbfejleszte­ni. Erről már az érintett tele­pülésekkel többszöri megbe­szélést tartottunk, bevonva az ; érintett horvát megyék képvi- | selőit is. Előzőeken túlme- 1 nőén a Baranya és a Somogy l| Megyei Önkormányzat tíz- ^ tízmillió forintot különített el saját költségvetésében. Sárdi Árpád: a pályázat kiírására szeptember körül kerülhet sor. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Huszonöt válasz A fogyasztóvédelmi Egye­sületek Országos Szövetsé­ge felmérést készített a középiskolások körében, hogy képet kapjanak a fia­talok fogyasztói szokásai­ról. 2008 februárjában az or­szágban több mint három­száz középiskolába juttat­tak el egy huszonöt kér­désből álló kérdőívet. A kérdések arra vonatkoz­tak, hogy adott esetben fel mernének-e lépni a ke­reskedővel vagy szolgálta­tóval szemben. Reklamál- nának-e azért, mert udva­riatlanok voltak a kiszol­gálás során, magasabb ár volt feltüntetve a termé­ken, vagy drágábban szá­mították fel. Megkérdez­ték: mi a véleményük a hűségnyilatkozatokról, a kölcsönszerződésekről, a bankkártyákról, az euró bevezetéséről. Emellett az egészséges életmódhoz, élelmiszerekhez kapcso­lódó kérdések is szerepel­tek a kérdőívben: odafi- gyelnek-e arra, hogy kör­nyezetbarát terméket vá­lasszanak, mit szoktak megnézni egy élelmiszer címkéjén. A 2007-2010-RE SZÓLÓ fo- gyasztóvédelmi felügye­lőség cselekvési program­jában a célkitűzések kö­zött szerepel a fogyasztó- védelmi ismeretek hang­súlyosabb megjelenítése az oktatásban, a fogyasz­tóvédelmi ismeretek in­tegrációja az egyes mű­veltségi területekbe. AZ ALAPVETŐ FOGYASZTÓI ismereteket minél fiata­labb korban kellene átad­ni, hiszen már ebben a korban is nap mint nap fogyasztóként járnak el: önállóan vásárolnak az üzletekben különféle ter­mékeket, vesznek igény­be szolgáltatásokat. Fon­tos lenne, hogy mindezt ismeretekkel felvértez­ve tegyék. POSTÁNKBÓL A mai gyerekek nem szeretik a levest A Somogyi Hírlap 2008. április 8-i számában „A rossz ebédből a kevés is elegendő” címmel meg­jelent írással kapcsolatban: meg­győződésem, hogy egy adott in­tézményben nem a Pensió 17 Kft. vezetésén, hanem az adott élelmezésvezetőn és főleg a konyhai személyzeten múlik a változatosság, a minőség, a mennyiség. Iskolánkban az el­múlt közel négy év alatt romlott ételt nem adtak, s a minőséggel sem volt különösebb probléma. A mennyiséget már többször ki­fogásolják a tanulók. Mi lehet en­nek az oka? A tanulók étkezési szokása a fő „bűnös”. Már az ál­sós gyerekek jelentős része, de a felsősöknek döntő többsége nem eszik levest. Az az érzése az em­bernek, hogy a családok többsé­gében elmulasztják a helyes ét­kezési szokások kialakítását, a „leves” szó sok helyen tartalom nélküli, megfoghatatlan foga­lom. Azért marad éhes, mert le­vest nem eszik, és a második fo­gást pedig finnyásan kezeli. Nem volt még olyan ebéd (rán­tott szelet, kelt tészta, kifőtt tész­ta), amit sok gyerek ne vitt vol­na vissza, bármilyen ízletesen volt is elkészítve. A mi iskolánkban hetente át­lag két-két alkalommal van gyü­mölcs (alma, narancs és a töb­bi) és sütemény is, ami lehet elő­re csomagolt, kész sütemény vagy egy csokoládé. Van infor­mációnk más intézmények szolgáltatásairól is, olyanokról, ahol nem a Pensió 17 Kft. a mű­ködtető. Sem minőségben, sem mennyiségben nem jobb a hely­zet, mint nálunk. Korábbi fenntartásaimat - az iskolai konyhák vállalkozásba adása kapcsán - meg kellett változtatnom. Meggyőződésem, hogy bárki működteti a város konyháit, ezek a problémák megmaradnak, mert az iskolai étkeztetés olyan, mint az okta­tás, a foci vagy a politika. Er­ről mindenkinek van vélemé­nye, mert mindenki azt hiszi, ehhez is ért. KRALICZKI ZOLTÁN, A HONVÉD UT­CAI ÁLTALÁNOS ISKOLA IGAZGATÓJA VISSZHANG. „Szétpirszingelt” if­jak! Ki a „nyomorék”? Akiben hat­vanévesen van annyi bohémság és erő, hogy görkorit húz a lábára vagy ti, akik ezen csak vihogni tud­tok? Negyven év múlva a ti lába­tokon lesz-e görkori? Le kellene venni a szemellenzőt s észreven­ni, hogy mennyire kevés az olyan ember, mintő. Lulu DIÁKÉTKEZTETÉS. Kéki úr, kikér­jük rőagunknak az általánosítást! Nézzék meg a beszerzési árakat és a nyersanyagok minőségét, hol a fogyasztóvédelem? Mami * Ki a felelős azért, hogy a gyerekeknek szánt ételt a szakszerű szállítás helyett taxival viszik a Gárdonyi is­kola konyhájáról a Bartók iskolá­ba? Ez higiénikus? Egy taxis * Az én gyerekem a Gyakorló iskolába jár, de az étkezéssel soha nem akadt problémája. Tudok különb­séget tenni a pensiós étkeztetés és a jelenlegi közt. Azt nem ér­tem, hogy lehet ekkora a különb­ség?! Egy szülő GÓLYÁK. Egyáltalán nem szeretem a gólyákat! Jó pár évvel ezelőtt könnyes szemekkel néztük a csa­ládommal azt a kisfilmet, amely arról szólt, milyen kíméletlenül végzi ki a gólyamama az egyik fió­káját. Enni nem adott neki, csőré­vel állandóan a fészek szélére tol­ta ki, míg a másikat ápolta, nevel­te. Borzasztó volt nézni, ahogy a kicsi fióka éhségben elpusztul. Ezért nem érdekelnek bennünket a darányi gólyák már-már miszti­kummal övezett történései. Nem szeretjük sem az állatnál, sem az embernél azokat, akik eldobják a kicsinyeiket. Vekker NYUGDÍJ. Mit kezd a kormány, a társadalom a 65 éves beteg, szel­lemileg, fizikailag leromlott, kam- pósbotos apókákkal a jövőben? A hírek szerint a Gyurcsány-kor- mány utolsó „jótéteményként” 65 évre akarja emelni a nyugdíjkor­határt! Az egészségügyi miniszter pedig a szakrendelőkben végzett vizsgálatokért továbbra is díjat akar fizettetni. Vekker * St-nek üzenem: ha nem érdekel a téma, ne olvasd el! Vagy „beletrafáltam" kedves St? Talán te is a „felsőbb kategóriába” tartozol, már ami a nyugdijat illeti? S. Mami PORROGSZENTKIRÁLY. Faluszépí­tés díszfák kivágásával. Temető stb.

Next

/
Thumbnails
Contents