Somogyi Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-09 / 83. szám
7 2008. ÁPRILIS 9., SZERDA GAZDASÁG Pénztárak állami kézben? biztosítás Benyújtják az aláírásokat az új népszavazáshoz Schwarcz Tibort is esélyesnek tartják az egypárti kormány egészségügyi tárcájának vezetésére. így ő viheti tovább az egészségpénztári reformot is. Elromlott a laptopom, javítják, de nem cserélik jótállás Olvasónk laptopot vásárolt, amely néhány hét múlva elromlott. Javítás után megint ez történt, de nem akarják kicserélni. A jótállási jegygyei és a panaszkönyvvel szabálytalankodtak is. A javítás után nem akarták ráírni a jótállási jegyre, hogy a jótállás ideje a javítás idejével (34 nap) meghosszabbodott. A hölgy erre be akarta írni panaszát a vásárlók könyvébe, de az betelt, és nem adtak helyette újat. mindkettő olyan szabálytalanság, amelyet a fogyasztó bejelenthet a megyeileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségen - mondta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének osztály- vezetője. A bejelentést írásban érdemes megtenni. a javítással, illetve cserével kapcsolatos ügyekbe azonban a fogyasztóvédelmi hatóságnak nincs beleszólása. A jogszabály szerint a kereskedőnek elsősorban díjmentesen meg kell javíttatnia a jótállásos terméket. Hogy hányszor teheti ezt meg, abban jogszabály őt nem korlátozza. Amennyiben a vásárló elégedetlen a megoldással, tehát az állandó javítás helyett cserét akar, valóban a békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhat, szintén írásban. A békéltető testület, amennyiben le tudja folytatni az eljárást, mert a cég aláveti magát annak, határozatban kötelezheti a kereskedőt a cserére. Ha ő ennek nem tesz eleget, csak bírósági úton v lehetséges jogorvoslat. amiatt is valóban panaszt tehet a békéltető testületnél a hölgy, hogy a cég nem törekedett 15 napon belül megjavítani a laptopot. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. h u Alkotmánybírósághoz fordul a KDNP az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény megsemmisítése érdekében. Az MSZP pedig már az új tartalmát fogalmazza. Vég Márton Lapzártánk utáni hivatalos ülésén döntött a szocialista frakció arról, milyen formában, milyen határidővel veszik ki a magántőke bevonásának lehetőségét az egészségbiztosítási törvényből. Biztosítási modellváltás lesz, ám hogy pontosan milyen, az a következő hetekben dől majd el. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció által összehozott kompromisszumos verziót - amelyet az Országgyűlés kétszer meg is szavazott - új pénztár- törvény követi. Az MSZP április 28-ával - az SZDSZ koalícióról döntő küldött- gyűlése után egy nappal - kezdeményezheti a törvény egyes végrehajtási rendeletéinek felfüggesztését. Igen valószínű, hogy az egészségbiztosításban immár csak állami tulajdonú pénztárak lesznek. Az új változat megtartja a régi, tisztán állami tulajdont a szektorban, de az állami központ mellett létrehoz hét regionális pénztárat is. Ezeknek teljesen más lesz a feladatuk, mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). A pénztárak lesznek azok a szervezetek, amelyek azonos fejkvótából gazdálkodva szervezik a gyógyítást és ellenőrzik azt az adott területen. Az OEP tevékenységénél elvileg egy sokkal intenzívebb, szakszerűbb ellenőrzést, betegképviseletet, finanszírozást látnak el. A kritikusok szerint azonban csak a bürokrácia és a felesleges adminisztráció növekedne. A kisebbségbe szoruló szocialisták érthető módon olyan törvényt akarnak benyújtani a koalíciós szerződés hó végi lejárta után, amelyet elfogad a parlament többsége. Ez azonban nehéz lesz. A Fidesz-KDNP az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény visszavonását szorgalmazza, a SZDSZ ragaszkodik a magántőke bevonásához. Az MDF szerint pedig egy biztosító is el tudná látni a feladatot, jóval hatékonyabban, mint a mostani. „A jelenleg hatályos, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt vissza kell vonni, és más alapokra helyezve új jogszabályt kell alkotni” - mondta Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője szerint nem lehet tol- dozgatni-foltozgatni, az alapkoncepció rossz. Közben Semjén Zsolt, a KDNP elnök-frakcióvezetője közölte: az egészség- biztosítási pénztárakról szóló törvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól a párt. A határidő azért is sürgeti a szocialistákat, mert a hét végéig kell eldönteniük a szakszervezeteknek és a civileknek, hogy benyújtják-e az Országos Választási Bizottságnak (OVB) az összegyűlt több mint félmillió aláírást az Albert házaspár kérdéséhez. A népszavazáson felteendő kérdés úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?” Tüdni kell, hogy az MSZP prominensei éppen a március 9-i népszavazás eredményének esetleges megismétlődésétől tartva fújtak visz- szavonulót a pénztártörvényt illetően. Mindenesetre ma jár le az a határidő, amelyet a szakmai és a civil szervezetek adtak a kormánynak az egészségbiztosítás átalakítására vonatkozó törvény visszavonására. Mivel erről eddig nem is esett szó, meglepő lenne, ha végül nem árasztanák el aláírásokkal az OVB-t. ■i 03saw Megszűnhet a társasági különadó a NÉGYSZÁZALÉKOS társasági különadó, és az egységes 1950 forintos egészségügyi járulék eltörlése lehetséges a jövő évi adóváltozások keretében, miközben nem engedjük felpuhítani a költségvetést - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Nemzetközi Vállalatok Magyar- országi Társaságának közgyűlésén. A kormányfő elmondta: az adómérséklés továbbra is a kormány célja. Elszabadulhatnak az élelmiszerárak AZ ÉLELMISZEREK további drágulása világszerte társadalmi elégedetlenséget és politikai instabilitást okozhat - figyelmeztetett kedden az ENSZ humanitárius és segélyezési kérdésekkel megbízott főtitkár- helyettese. John Holmes egy dubai konferencián elmondta: a drágulás folyamatos lesz, miután múlt év közepe óta átlagosan már 40 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak világszerte. Kóka gazdaságpolitikai tapasztalatcserére indul Románia, Finnország és Észtország miniszterelnökének meghívására körútra indul az SZDSZ elnöke. Kóka lános az országok gazdaságpolitikáját tanulmányozza. A pártelnök arra kíváncsi, milyen döntéseket hoztak Bukarestben, Helsinkiben és Tallinnban, hogy sikeressé tudjanak válni. Kóka tanulni megy külföldre Gyurcsány: az elnökségnek kellene lemondani GYURCSÁNY FERENC Szerint OZ MSZP elnökségének az a dolga, hogy felajánlja lemondását. A miniszterelnök TV2-nek adott kedd esti interjújában ezt azzal indokolta, hogy az MSZP legfőbb vezető testületé a koalíciós kormányzásban való részvételre adott nekik felhatalmazást. Ha egypárti kormányzás jön, meg kellene kérdezni a tagságtól, nem akarnak-e mást, másként. Sajtóértesülések szerint a kormányfő az MSZP hét végi elnökségi ülésén felajánlotta lemondását a pártelnöki posztról, és teljes tisztújítást javasolt, de az elnökség ezt nem támogatta. Nem tudni, mikor lépnek újra sztrájkba munkabeszüntetés Nyolcvanmillió forintot spórolt a BKV a hétfői akcióval Nettó bérek: leelőztek a csehek és a szlovákok A BKV-nak hozzávetőlegesen 80 millió forint „költségmegtakarítást” hozott a hétfői sztrájk, azonban nemzetgazdasági szinten óránként egymil- liárd forint veszteséget okozott az üzemkezdettől délután egyig tartó munkabeszüntetés - tudtuk meg a közlekedési vállalattól. A közlekedési vállalat finanszírozási problémáinak rendbetételére közben Demszky Gábor főpolgármester és két helyettese 18,5 milliárd forintot kért a kormánytól. Hagyó Miklós és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes arra kérte az érdekképviseleteket, hogy amíg nem érkezik válasz a pénzügyminiszternek írt levélre, addig ne sztrájkoljanak. A szakszervezetek azonban nem vállalják a kért sztrájkmoratóriumot - jelentette ki Nemes Gábor, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnökhelyettese. A szakszervezetek álláspontja az,' hogy hiába vonta vissza leépítésről szóló döntését a BKV vezetése, az elbocsátások néhány hónap múlva ismét napirendre kerülhetnek. Ma újabb egyeztetésekre kerül sor a BKV és a szakszervezetek között. ■ ■ Egymilliárd forint veszteséget okozott az államnak. A karbantartók hétfőn, a BKV-sztrájk idején is munkába álltak Magyarországon és Szlovákiában ugyanazért a munkáért ugyanakkora bruttó fizetést kap a munkavállaló, míg Csehországban 30 százalékkal magasabbat - derül ki a három ország jövedelmi adatait mérő Merces állás- és bérinformációs portál közreadott statisztikájából. A nettó fizetéseket vizsgálva azonban sokkal jobban járnak az alkalmazottak Szlovákiában és Csehországban is: előbbi országban a bruttó bér 80, míg az utóbbiban 70 százalékát vihetik haza. Magyarországon a bruttó bér 57 százaléka marad a munkavállalóknál. így ha a nettó jö■ A magasabb adók is sújtják a magyarokat. védelmeket hasonlítjuk össze, Szlovákiában harminc, míg Csehországban közel hatvan százalékkal több marad az alkalmazottak zsebében. A felmérés szerint jellemző, hogy az országok legrosszabbul és legjobban fizetett területei közötti eltérés az 50 százalékot is elérheti. A legjobb fizetéseket mindhárom országban a fővárosban kapják a munkavállalók. A prágaiak bruttó átlag- fizetése 7,95 forintos koronaárfolyamon számítva 287 ezer forint, a budapestieké, valamint a Pozsonyban és környékén dolgozóké 230 ezer forint körüli. ■
