Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-30 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám
6 SZTORI 2008. MÁRCIUS 30., VASÁRNAP Az elmúlt két évben azonban több mint ötven sas pusztult el. Ez annyi, mint korábban tíz év alatt, ráadásul szinte valameny- nyi szándékos mérgezés vagy emberi gondatlanság miatt. Kiszámoltuk, ha a tendencia ez marad, két-három éven belül összeomolhat, öt-hat éven belül pedig végveszélybe kerülhet a hazai állomány. Akkor, pedig kezdhetjük elölről, amit húsz év alatt elértünk.” Az ország környezetvédelmi megítélésének sem tesz jót, hogy a sasmérgezéseknek Európában is egyre nagyobb a híre. A természetvédők ezért is sürgetnek mielőbbi változtatásokat a szabályozásban. A büntetések ugyan most is elég szigorúak hazánkban, de nehéz érvényesíteni őket. A szakemberek a spanyol példát említik: ott az illegális növényvédő szerekkel kezelt gabonatáblát kényszeraratásra ítélhetik, ha pedig egy vadásztársaság területén mérgező állatot találnak, a társaság számára egy évre megtilthatják a vadászatot. A legtöbb madáron már nem lehet segíteni. Elhullott nyúl- és fácántetemekbe fecskendeznek mérget, de találtak már mérgezett csirkefejeket is. A Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrei hetek óta figyelik a sasokat. Ezen a tavaszon azonban nem úgy, mint ahogy máskor szokták. Szomorúan és egyre fáradtabban jár-' ják a területüket. Zalai Tamás, a Hortobágyi Nemzeti Park őrkerület vezetője, miközben a tájat kémleli Jászberény határában, azt mondja: nem emlékszik olyan pusztításra, mint amilyet az idén tapasztalt. „A héten találtuk meg a tize- dik mérgezett sast - mondja Za- | lai Tamás. - Most az lenne a dől- | gunk, hogy a sasok és a nálunk | költő védett madarak állományát felmérjük, figyeljük a fészkeiket, mert ha belombosodnak a fák, ez már lehetetlen lesz. De nincs rá idő, mert szinte naponta érkezik bejelentés újabb mérgezett madárról.” Zalai Tamás azt mondja, szörnyű látni ezeket a nagy termetű, büszke ragadozó madarakat esetlenül gubbasztani. Látni, hogy félnek, mert nem tudnak menekülni, vér folyik a csőrükből, szenvednek, és megadóan tűrik, hogy segíteni próbálnak rajtuk. A méreg, amely a pusztulásukat okozza, a karbofurán. Elég belőle egy gombostű- nyi, és menthetetlen az állat. A karbofurán ugyanis fájdalmas izomgörcsöket, majd bénulást okoz, a madarak végül lélegezni sem tudnak, és megfulladnak. „Minden eset megindító. Bárkinek az lenne, de nekünk, akik szinte példányonként ismerjük a területünkön fészkelő sasokat, különösen az. Kedden meg is könnyeztük azt a madarat, amit találtunk. Még élt, amikor hírt kaptunk róla, de nem tudtuk megmenteni. Ezt a fiatal parlagi sast tavaly tavasszal gyűrűztük fiókaként egy tiszai fészeknél. Tíz hónapot élt, pedig húsz évet is megérhetett volna.” A legtöbb sas az Alföldön pusztult így el eddig, de már az ország más részein is találkoztak hasonló esetekkel a madarászok. Ezek közül néhány alkalommal kiderült: gondatlanul választották meg a gazdálkodók a növényvédő szereket, az okozta a bajt. Többségében azonban szándékos mérgezésről van szó. A természetvédők azt gyanítják, a rókák túl- szaporodása miatt alakult ki a drámai helyzet. A rókák egyetlen természetes ellensége Magyarországon ugyanis a veszettség volt. Azóta azonban, hogy az uniós előírások szerint a rókákat vakcinázzák veszettség ellen, nagyon elszaporodtak. Becslések szerint hétszer annyi róka él ma hazánkban, mint az immunizáció előtt, és komoly károkat okoznak: a kisebb madarakat és a nyulakat szinte teljesen ki tudják pusztítani egyes területeken. Ezért aztán hiába tilos, mérgezett csalikat tesznek ki nekik, amit megtalálnak a sasok is. „A vadászkamara és a vadászati védegylet is elítéli ezeket a módszereket, és ha bizonyítást nyer, felelősségre vonják az érintetteket - mondta Pechtol János, a Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke. - Az azonban tény, hogy a rókák olyan mértékben szaporodtak el az országban, hogy fegyverrel nehéz már szabályozni az állományt. Tenni kell tehát valamit, de ilyen módszerekhez nem szabad folyamodni. Ezt minden vadász tudja, és többségük tisztességes, be is tartja a szabályokat. A vadászkamara és a védegylet is felvette már a kapcsolatot a természet- védőkkel, a szakminisztériummal is megállapodásunk van, szeretnénk mielőbb közös megoldást találni a problémára.” Erre nagy szükség is van. A réti- és a parlagi sasok védelmi programja ugyanis az 1990-es évek elejétől példaértékűen működik Magyarországon. Akkor még 15-20 fészkelő párról tudtak a madárvédők. Rétisasból ma 150, parlagi sasból pedig 83 pár fészkel hazánkban. Ezekből a kipusztulástól veszélyeztetett madarakból ez a legnagyobb populáció Európában és a világon is. „Az unió országaiban ezenkívül szinte nincs is ezekből a madarakból. így még nagyobb a felelősségünk, mennyire vigyázunk rájuk - mondja Horváth Márton, a Magyar Madártani Egyesület munkatársa. - Húsz év komoly munkájával jutottunk el eddig, ráadásul Magyarországon szaporodik az állomány, miközben mindenhol máshol fogy. ■ Öt-hat éven belül végveszélybe kerülhet a hazai sasállomány. Idén már annyi sast mérgeztek meg Magyarországon, mint amennyit tavaly egész évben. Az ok furcsa módon a rókák elszaporodása. Az EU-csatlakozás óta beoltják őket veszettség ellen, más ellenségük nincs. A mérget a rókáknak szánják, de a sasok eszik meg a csalikat. Fábos Erika Milliókat keresnek legálisan az öltönyös hackerek informatika Óriásvállalatok fizetnek azért, hogy feltörjék a rendszereiket - A magyarok egész vállalatokat vettek át Arról már mindenki hallott, hogy számítógépes hálózatok feltörésével, szigorúan bizalmas céges adatok és jelszavak ellopásával vagyonokat keresnek az internetes bűnözők. A meglepő az, hogy ugyanezt a tevékenységet teljesen törvényesen is lehet végezni, szintén milliós summáért. Ezt hívják etikus, más néven legális hackelésnek. „Az etikus hackelés folyamata leegyszerűsítve a következő: a hackerek először felmérik a célhálózat behatolási pontjait, feltérképezik a hibákat, végül azok felhasználásával megpróbálnak minél több bizalmas információhoz hozzáférni” - mondja Jenei Ákos, az etikus hackeléssel is Magyarországon is egyre népszerűbbek a behatolási tesztek, sőt a magyar hackerek tehetségéről már külföldön is ódákat zengenek. A közelmúltban ugyanis a Kürt Információbiz- tonsági és Adatmentő Zrt. szakemberei Kuvaitban taroltak, az ottani mobilszolgáltató, a Zain rendszerét vették „kezelésbe”, több százezer dolláros megrendelés keretében. „Rövid idő alatt teljesen át tudtuk venni az irányítást a cég rendszere felett, pedig azt a világ vezető biztonsági cégei építették fel” - büszkélkedett Zsilinszky Sándor, a Kürt üzletágvezetője. Persze az adatokkal nem éltek vissza, hanem megszüntették a réseket. ■ Miről ismerszik meg a jófiú hacker? ■ Ismeri és betartja a „legális betörések” etikai és jogi szabályait. ■ Az összes rosszindulatú „behatolási” módszert ismeri. m Folyamatosan fejleszti szakmai tudását a legújabb technológiákból, m Mindig egy lépéssel a rossz hacker előtt jár. u A megszerzett információkat nem haszonszerzésre, hanem a védelem érdekében használja fel. Szándékosan mérgezik a sasokat természetkárosítás A túlszaporodott rókaállomány elleni szer öli a levegő büszke királyait A sokból csak két eset került eddig bíróság elé AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN 90 fokozottan védett és 645 védett madár hullott el mérgezés miatt Magyar- országon. Többségüket szándékosan kitett csalikkal pusztították el Az eszmei értékük meghaladja a százmillió forintot. madármérgezés miatt eddig egy esetben született jogerős ítélet. Akkor helytelen vegyszerhasználat miatt pusztult el 115 daru. A gazdát csaknem 15 millió forint kártérítésre ítélték. Egy eset van jelenleg bíróság előtt: szándékos mérgezés miatt két sas pusztult el, több ügyben pedig nyomozás folyik, sajnos azonban a bizonyítás rendkívül nehéz Fokozottan Védett állat elpusztítása bűncselekmény. Háromtól öt évig tartó szabadságvesztés és pénz- büntetés jár érte. foglalkozó NextiraOne szakértője. Ebbe az is belefér, hogy például a hacker pizzafutárnak öltözve jut be a cég épületébe, onnan laptopjával csatlakozik rá a belső hálózatra, és emeli le a vállalat minden egyes telefonos híváslistáját. „De annyi mindenképpen közös az összes megbízásban, hogy a munka végeztével mindig javaslatot tesznek a biztonsági rések betömésére” - folytatja Jenei Ákos. A legális hackelés mára kitűnő üzletté vált. Erre a legjobb példa Kevin Mitnick, aki ötéves börtönbüntetésének letöltése után alapította meg biztonsági cégét, és most konferenciákon ad elő. Gonosz behatolóként kezdik, milliárdos szakemberként végzik