Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-25 / 70. szám

2008. MÁRCIUS 25., KEDD GAZDASÁG 7 A kereskedelem lehet az egyik olyan terület, ahol létszámnövekedés várható Magyarországon - legalábbis a kutatási programból készült tanulmány szerint ■IlWtfi Az új gépem elromlott, fölöslegesen utazgatok vele költségek Olvasónk hitel­re, 150 ezer forintért számítógépet vásárolt. A komputer elromlott, a hölgy elvitte a szervizbe, amely egy másik város­ban van. A gép újra rossz. A hölgy azt írja: ha ő utazik a másik városba a szervizbe, a benzinköltséget is neki kell állnia. Ráadásul egy sza­badnapjába is belekerül a dolog. Ha az üzleten keresz­tül küldi javíttatni a gépet, akkor várhat rá egy hónapot, mialatt fölöslegesen fizeti a több mint ötezer forintos internetköltséget. A hibás­nak tűnő komputert hitelre vette, és a 150 ezer forint részleteit szintén minden­képpen törlesztenie kell. A jótállási és szavatossági ügyek nem a fogyasztóvéde­lem asztala - mondta Mag- dus Ágnes, a Nemzeti Fo­gyasztóvédelmi Hatóság Kö­zép-magyarországi Regioná­lis Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőségének osztályveze­tője. Ha ilyen panasz van, végső soron a békéltető tes­tűiéihez vagy bírósághoz le­het fordulni. A jogszabály kimondja, hogy tízküós vagy annál nehe­zebb, illetve rögzített beköté- sű termék (például villany­bojler) esetében kell kimen­nie a szerviznek az elrom­lott gépet megjavítani. Ha ez helyben nem lehetséges, el kell szállítaniuk. Minden egyéb esetben, így olvasónk számítógépénél is a fogyasztónak kell eljuttatnia a javítóműhelybe a meghibá­sodott árut, illetve állnia az ezzel kapcsolatos költségeket. A szerviz köteles az esetről munkalapot, az üzlet pedig jegyzőkönyvet felvenni. így nyoma marad annak, hány­szor járt ott a javítást igénylő. Vásárláskor így érdemes olyan terméket választani, amelynek szervize közel van a lakóhelyhez. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Elsó'sorban az építőipar­ban, a vendéglátásban és a kereskedelemben vár­ható létszámnövekedés. Leépítésekre pedig a közigazgatás, az élelmi­szeripar és a mezőgazda­ság terén kell számítani 2015-ig. Europress-összeállítás * 125 Kétszázezerrel több lehet a fog­lalkoztatott 2015-ig a 2005-ös lét­számhoz képest Magyarorszá­gon - állapítja meg az Európai Unió segítségével indított több­éves kutatási program egyik, a GKI Zrt.-ben készített tanulmá­nya. Az összefoglaló tanulmány szerint ebből a kétszázezres lét­számnövekedésből a nagyobb, 125 ezres rész a 2011 és 2015 közötti időszakra esik. A kutatók szerint a 2005 és 2010 közötti években 1,8 száza­lékot érhet el a foglalkoztatotti létszám gyarapodása, ez éves átlagban 0,4 százalékot jelent, 2011 és 2015 között viszont már 3,2 százalékot javulhat a foglal­koztatotti létszám, éves átlag­ban 0,6 százalékot. Az ágazati összefüggésekről az összefoglaló megállapítja, hogy az időszak egészében a gazdasági és szabadidős szol­gáltatások, valamint az építő­ipari területek növelhetik legin­kább létszámukat. A legfonto­sabb foglalkoztató az időszak elején és végén egyaránt a ke­reskedelem, a javító szolgálta­tás, a vendéglátás, illetve a szál­láshely-szolgáltatás lesz. A köz- igazgatás, társadalombiztosítás viszont a második helyről a har­madikra kerül, a gazdasági szolgáltatás viszont a harmadik helyről a második helyre lép elő. A MÚLT ÉVBEN 37590 munka- vállalási engedélyt adtak ki külföldieknek Magyarorszá­gon, ez körülbelül tizenötezer­rel kevesebb, mint 2006-ban, amikor 52 500 volt - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat jelentéséből. Az év végén 39800 munkavállalási engedély volt érvényben, illet­ve 19600 olyan munkaválla­lót regisztráltak, akiknek nincs szükségük munkaválla­A foglalkoztatottak és a munkanélküliek számának alakulása (EZER Fő, A 15 ÉS 74 ÉVES NÉPESSÉG KÖRÉBEN) Év Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma 1998 3695,6 314,0 1999 3809,3 285,3 2000 3856,2 263,7 2001 3868,3 234,1 2002 3870,6 238,8 2003 3921,9 244,5 2004 3900,4 252,9 2005 3901,5 303,9 2006 3930,1 316,8 2007 3926,2 311,9 FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL lási engedélyre, mert olyan európai uniós tagállamból ér­keztek, amelynek állampolgá­rai szabadon vállalhatnak munkát Magyarországon. Kö­zülük több mint tizennyolc­ezren szlovák állampolgárok. Magyarországon hagyomá­nyosan a környező országok­ból a magyar nemzetiségűek érdeklődnek leginkább a munkavállalási lehetőségek iránt. Az időszak egészében legin­kább a közigazgatás, az élelmi­szeripar és a mezőgazdaság csökkenti létszámát. A feldolgo­zóipar ágazatai közül az iroda- és számítógép, a villamosgép­gyártás, a műszeripar és a hír­adás-technikai ipar kivételével csökken majd a létszám kon­junkturális okokból és a techni­kai-műszaki fejlődés révén. Egy másik, az Ecostatnál ké­szített kutatási összefoglaló sze­rint a megkérdezett cégek közül szinte valamennyi nyilatkozott a hosszabb távú foglalkoztatási prognózisáról. A megkérdezett vállalkozások nyolc százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tud­ja, miként változik dolgozóinak létszáma 2015-ig. A válaszolók huszonöt százaléka nem számít változásra, körülbelül a jelenle­gi létszámmal kíván tevékeny­kedni. A megkérdezettek 33 százaléka létszámot emel. Ugyancsak a cégek egyharma- dának az a véleménye, hogy ilyen időtávban leépítésre kény­szerül. Huszonkilenc százalék csak kismértékű leépítésre, két és fél százalék viszont nagyobb­ra. A megkérdezettek két és fél százaléka cége csődhelyzetét sem tartotta lehetetlennek. 8KS3335H1 Valószínű, hogy az olajár idén nem csökken A szakértők már nem szá­molnak azzal, hogy 2008- ban tartósan, jelentősen 100 dollár alá csökkenne az ■olajár. A Kőolaj-exportá­ló Országok Szervezete (OPEC) szerint ezért a spe­kuláció és a gyenge dollár a felelős. Az OPEC az idén tartósan magas olajárakkal számol: a szervezet szerint egy hordó olaj 80-110 dol­lár között lesz 2008-ban a világpiacon. Kapronczay: lazuló magyar-lengyel viszony fellazultak a magyar-len­gyel kapcsolatok, a kétol­dalú viszony a politikai és gazdasági nézeteltérések miatt került hullámvölgy­be. Kapronczay Károly, a Magyar Tudományos Aka­démia (MTA) magyar-len­gyel történész vegyes bi­zottságának alelnöke a len­gyel elnök keddi magyaror­szági látogatása előtt be­szélt arról, hogy az ener­giaügy önmagában is fe­szültségpont a két ország között: a lengyelek élénken figyelték a magyar-orosz megállapodást a Déli Áramlatról. Osztrák terv: a Mollal a Gazprom ellen a gazprommal csak terjesz­kedés révén lehet szembe­szállni, mondta a Mólra pá­lyázó osztrák olaj- és gáz­ipari csoport vezérigazgató­ja, Wolfgang Ruttenstorfer a The Times hétfői számában adott interjúban. A vezér- igazgató elmondta, az OMV célja egy erős közép-euró­pai olajcég létrehozása, és ez indokolja, hogy megpró­bál egyesülni a Mollal. Ruttenstorfer újra akcióban Hatvanezer külföldi dolgozik Magyarországon Nagy-Britannia fővárosa a világ legdrágább metropolisa lemaradás A budapesti fizetés negyede a New York-inak, de az árszínvonal a négyötöde az amerikainak A világ legdrágább városai Lon­don, Koppenhága, Oslo és Dub­lin, a bérek pedig Koppenhágá­ban, Oslóban, Zürichben, Géni­ben és Dublinban a legmagasab­bak - derül ki a svájci UBS pénz­intézet Árak és jövedelmek cí­mű tanulmányából. Budapestet a kelet-közép-eu- rópai térség hat fővárosa is meg­előzi az átlagos életszínvonal te­kintetében. Míg az árszínvonal a jelentésben vizsgált térségbe­li városok közül csak Moszkvá­ban, Varsóban és Tallinnban - illetve a lakbéreket figyelmen kívül hagyva Ljubljanában- ma­gasabb, mint Budapesten, addig a nettó jövedelmeket alapul vé­ve Prága és Pozsony is megelő­zi a magyar fővárost. Ennek kö­szönhetően a két mutatót ösz- szegző életszínvonal-rangsor­ban csak a tizenkét térségbeli város alsó középmezőnyébe fért be Budapest. A világ 71 nagyvárosának ár- és bérszínvonalát bemutató anyag a New York-i szinthez vi­szonyítja az egyes városok érté­keit. Az elemzés egy 2006 elején készített átfogó adatgyűjtésen alapul: ennek során 122 termék és szolgáltatás árait, illetve 14 foglalkozás béradatait vizsgál­ták. Az akkor összegyűjtött ada­tokat most az inflációs rátákkal és a valutaárfolyam-változások­kal korrigálták. A ranglista meg­erősíti, hogy a magyar főváros az árak tekintetében sokkal job­ban felzárkózott Nyugat-Európá- hoz és az Egyesült Államokhoz, mint a bérek vonatkozásában. A budapesti árak a New York-i szült 78 százaléka körül vannak, és a lakbéreket számításba véve is csak 62 százalékra javul a mu­tató. A bérek viszont mindössze negyedére rúgnak annak, ami az amerikai metropolisban jel­lemző, akár a bruttó, akár a net­tó értékeket tekintjük. Kelet-Közép-Európa egyéb­ként az árakat és a béreket te­kintve leginkább Latin-Ameri- ka városaival vethető össze, de Isztambul, Hongkong vagy ép­pen Tel-Aviv is hasonló szinten van. ■ Z. H. Londoni utcakép. A brit fővárosban igencsak drága az élet. Bruttó bérek a régióban a New York-i fizetések százalékában (New York = 100) Város Százalék Ljubljana 40,1 Prága 32,8 Tallinn 27,2 Varsó 26,1 BUDAPEST 25,5 Moszkva 24,8 Pozsony 23,6 Vilnius 21,0 Riga 19,8 Bukarest 15,7 Szófia 12,2 Kijev 10,9 FORRÁS: UBS Bővülhet a foglalkoztatás felmérés Kétszázezerrel többen dolgozhatnak 2015-ben

Next

/
Thumbnails
Contents