Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-03 / 53. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ ............. - m ■■ 8iM Mmmmmmm Szatyor csak ingyen kell? sólyom díána kaposvári ügyintéző: - A bevásárlá­sok alkalmával szükség van szatyorra. A különbö­ző nagyáruházak a vásárló­kat már elkényeztették az ingyenes táskával, szinte eszébe sem jut az ember­nek, hogy vigyen magával otthonról. A feledékenység- nek a jövőben ezek szerint ára lesz. Igaz, már egyre kevesebb áruházban adnak a vevőknek ingyen szaty­rot, amibe elpakolhatnak. MOLNÁR RÓBERT kaposvári szakács: - Mi még messze vagyunk attól, hogy tudato­san vigyázzunk a környe­zetünkre. Míg Európa fejlet­tebb felén természetes, hogy környezetbarát mű­anyag szatyrot vagy papír-. zacskót vásárolnak, addig nálunk a többség ragaszko­dik ezekhez a vacakokhoz. Szerintem nem fog keve­sebb szatyor fogyni azért, mert fizetni kell érte. Ez is az áruházak hasznát növeli. kardos Lajos kaposvári el­adó: - Jó ötlet, mert keve­sebb lesz a szemét. Az in­gyenszatyorból nem számí­tott, hogy mennyit vitt ha­za valaki. Ha fizetni kell ér­te, akkor nem nyolc táská­ba pakolnak a vevők, ha­nem csak háromba. És ha pénzbe kerül, akkor nem dobják el. Ez az első lépés a környezetbarát műanyag szatyrok vagy az újrahasz­nosítható papírtáskák felé. Tartályba tennék a szennyet környezetvédelem Polányban sokan nem akarnak fizetni a módszerért A szennyvíz elhelyezésé­nek módjáról vitáznak a polányiak. A hagyományos csatornázás nem megoldás. Inkább kérdések vannak, mint fizetési kedv. F. Szarka Ágnes A szennyvízkezelés ügyében már másodszor kellett falugyűlést összehívni Polányban. Most sem volt egyetértés- Egyelőre csak tervezgetünk, tanulmányokat készítettünk - mondta Ellenberger Tamás pol­gármester. - Keressük a legjobb megoldást. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a korszerű egyedi szennyvízkezelési kislétesít- mény lenne a legmegfelelőbb. De sok múlik a lakosság akara­tán. Szándéknyilatkozatot sze­retnénk kapni. Az ingatlantu­lajdonosok 66 százalékának kell igent mondania, nyilatkoz­nia, hogy hajlandó a beruházás költségének húsz százalékát, mintegy 260 ezer forintot önerő­ként befizetni, hogy egyáltalán beadhassuk a pályázatot. Abban bízunk, hogy 2013-ig valame- £ lyik támogatási igényünk nyer- | ni fog. Akkor kezdődhet el a be- | ruházás. Elég nehéz az embere- J két, főként az időseket meggyőz- 1 ni a beruházás szükségességé­ről. Sokan még mindig úgy gon­dolják, hogy jó megoldás, ha búvárszivattyúval kinyomják a szennyvizet a földre.- Azért jöttünk, hogy meg­tudjuk, mit akarnak - mondta egy asszony. - Akinek van emésztőgödre, annak nem kell az új tartály. Ekkora adósság­ba nem akartunk belemenni.- Mi az, hogy már szerződést kell kötni? Azt sem tudjuk, mi­ről van szó, csak hamar, gyor­san kössük meg a szerződést. Valami szavazás azért legyen!- Nekem ez a megoldás, amit felvetettek, nem szimpatikus. Szerintem a hagyományos csa­tornázás lenne a jobb - mondta Tóth Gáspár. - De majd meglát-- juk, hogy lesz. Ellenberger Tamás polgár- mester arra készült, hogy újra ismerteti a tartályos rendszer mibenlétét. Ehelyett többször azt kellett bizonygatnia, hogy az ajánlattévő cég nem veszte­gette meg, és a lakosság befize­téséből egyetlen forint sem ván­dorol az ő zsebébe.- A képviselő-testület tagjai és én magam is lemondtam a tiszteletdíjról. Ne gondolják, hogy ebből a pénzből én bármit is elteszek - mondta. - Egyelő­re csak körülbelüli összegekről tudunk. Egymillió-háromszáz­ezer forint a beruházás házan­ként, ennek a húsz százalékát kell befizetni, a többit pályáza­ton szeretnénk elnyerni. Ha marad pénz, azt visszakapják. A beruházás is csak akkor kez­dődik el, ha megnyertük a pá­lyázatot.- Szerintem az egészet ki le­het hozni százezer forintból, mi­ért költsünk rá többet? - mond­ta egy férfi. - Azt senki nem vi­tatja, hogy szennyvízelvezetés­re, -kezelésre szükség van, de nagyon meg kell vitatni, hogy melyik módszert válasszuk. A szennyvizet nem kellene csőben elvezetni, azt helyben baktériumok tisztítanák polányban az egyik lehető­ségnek 02 egyedi szennyvíz- ke2elési megoldást tartják. A rendszer lényege, hogy a szennyvizet nem kell elvezet­ni, hanem a keletkezés helyén tisztítják. A kertekben megfe­lelő méretű tartályokat helyez­nek le, a „piszkos munkát" pedig baktériumok végzik el. A tökéletesen tiszta, tisztított szennyvíz szűrőrendszeren és dréncsöveken keresztül szivá­rog ki a talajba. Ezt a mód­szert Franciaországban 1960 óta mintegy hárommillió ház­tartásban alkalmazzák. A rendszer kiépítésének költsé­ge fele a csatornázásénak, üzemeltetése pedig havi 350 forint Ennyibe kerül ugyanis a baktérium, amit havonta a tartályba kell juttatni. Három-négy- évente kell egyszer szip- pantatni, de a tartályból kikerülő szennyiszap már nem veszélyes hulladék. Ellenberger Tamás polgármester: a rendszer üzemeltetése havonta mindössze 350 forintba kerül — 2= •s 3 A BALATONTÓL... Csurgón szülőklubot indítanak a családoknak CSURGÓN SZÜLŐKLUB in­dult a fogyatékos gyerme­ket nevelő családok bevo­násával. A Csurgói Kistér­ségi Családsegítő és Gyer­mekjóléti Szolgálat bizto­sít helyet az érdeklődők összejövetelei számára, illetve szakmai segítséget is kapnak tőlük a szülők. Emellett a Félmosoly Alapítvánnyal közösen figyelik a pályázati lehe­tőségeket. (va) Angolul is bemutatják a csurgói kistérséget a csurgói kistérség tu­risztikai kínálatát mutatja be az az új kiadvány, amit a kistérség többcélú tár­sulása készíttetett. A hu- ■ szonnégy oldalas magyar, valamint angol nyelvű prospektus a települések turisztikai kínálatát vo­nultatja fel. Állandó ren­dezvényeikről, kulturális örökségeikről, természe­ti értékeikről, a vendéglá­tó- és szálláshelyekről is tájékoztat, (va) Százan ismerkedtek meg az új eredményekkel A magyar hematológiai és Transzfúziológiai Tár­saság második konferen­ciája ért véget szombaton Kaposváron. A kétnapos tudományos rendezvé­nyen a biológiai kutatás és a hematológiai gya­korlati orvoslás mintegy száz képviselője ismerke­dett meg a gyorsan fejlő­dő tudományos eredmé­nyekkel. (bt) Öt évre választottak Tabon könyvtárvezetőt TABON DÖNTÖTTEK a képvi- selő-testület tagjai a váro­si könyvtár intézményve­zetői álláshelyének betöl­téséről. A meghirdetett pályázatra ketten jelent­keztek. A véleményező bizottság javaslatára a képviselő-testület az ed­digi vezetőt bízta meg a könyvtár vezetésével. Ber­talan Béla intézményveze­tői megbízatása 2008. má­jus 1-jétől 2013. április 30-áig szól. (kj) Csak húszpercnyi segítség a nejlonszatyor, utána eldobjuk kereskedelem Termékdíjat fizet az áruház az ingyenes tasakért, amiből évente 1,3 millió darabot használunk el A kaposvári Tesco egyik pénztá­rosa azt mondta vasárnap: ha valami ingyen van, annak nincs becsülete. - Akad olyan vevő, aki kötegszámra vinné el a szatyrot. Amikor megkérdez­tem, hogy minek kell neki eny- nyi, azt válaszolta: hogy legyen otthon. Én pedig miért szólok ebbe bele? Jó ideje már a pénztáros ada­golja az ingyenszatyrokat. Az ingyenesség azonban megszűn­ni látszik, hiszen a nagy keres­kedelmi láncoknak 2009-ig le kell cserélniük az összes mű­anyag szatyrukat lebomlóra. Ez egyébként érdekük is, mert je­lenleg a nejlonzacskók után termékdíjat kell fizetniük. Egy húsz liter feletti zsák esetében huszonöt forintot, míg az áru­házakban használt szatyrok után tízet. A fizetés alól csak úgy lehet kibújni, ha a környe­zetvédelmi minisztérium által bevizsgált lebomló szatyrokba pakoltatnak. Az idei évben az összes for­galmazott szatyormennyiség 16 százalékát kell lebomlóra cse­rélni. Ez a mintegy másfél mil­lió darabos forgalomhoz képest elenyésző mennyiség. A jövő­ben nem lesz elég egy, a sza­tyorra ragasztott nyomtatott címkével azt állítani, hogy le­bomló, környezetbarát termék, valóban annak kell lennie. A lebomló zacskó előállítása drá­gább, és ezt a költséget az áru­házak várhatóan nem fogják le­nyelni. Számítani lehet rá, hogy legkésőbb jövőre minden tasa­kért fizetni kell. De ezek bizo­nyára kevésbé terhelik majd a környezetet. Egy másik üzletlánc kapos­vári boltjában többféle méret­ben és árban is lehet műanyag szatyrot vásárolni. De a papír­dobozokat, kartonokat sem dobják ki. Aki akarja, abba pa­kolhatja a megvásárolt termé­keket, majd vagy hazaviszi, vagy az áruház elé kitett kon­ténerbe dobja. így a következő vevőnél már újrahasznosulhat a papírdoboz. Hol van már a nagyi fonott Nejlonszatyrok a kerítésen is. így nézett ki tegnap a kaposvári piac.. kosara, amivel bevásárolni járt? Kiment a divatból. Jöttek helyet­te a reklámszatyrok. Az rejtély, hogy miért a környezetbarát terméket vásárlókat büntetik. Egyébként nemcsak hazánk­ban okoz problémát a mérhetet­len mennyiségű nejlonszatyor. Kínában a nyár elejétől az üzlet­láncok nem adhatják ingyen. Német- és Franciaországban egyre népszerűbb az újrahasz­nosított papírzacskó. Fizetni kell érte, de az áráért cserébe nagyméretű, erős és füles tasa- kot kap a vásárló. A svédeknél a nejlonzacskó drágább a pa­pírszatyornál, igaz, ott még az üdítők fémdobozát is vissza­váltják. ■ F. Szarka Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents