Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám

4 2008. MÁRCIUS 16., VASÁRNAP nagyrabecsülés Bár a legtöbben botrányra számítottak, mindenki mindenkivel kezet fogott a Kossuth-díj átadóján. Sólyom László az ország háláját közvetítette a „nemzet díszeinek”. SZELÍD DÍJESŐ A PARLAMENTBEN Botrány nélkül ért véget a Kossuth- és Széchenyi- díjak átadója a Parlament kupolatermében. Blaskó Péter színművész nevét, aki a ceremónia előtt egy nappal nyílt levélben uta­sította vissza az elisme­rést, fel sem olvasták. Éber Sándor-Rados Virág Nem maradt el egyetlenegy kéz­fogó sem az idei Széchenyi- és Kossuth-díjak átadásán a Parla­ment kupolatermében, bár a fo­tósok nagyon készültek, hogy esetleg megismétlődik a két év­vel ezelőtti botrány, amikor Só­lyom László államfő Fekete Já- nos közgazdásszal, míg Szabad György Gyurcsány Ferenc kor­mányfővel nem volt hajlandó ke­zet rázni. A pletykák ugyanis ar­ról szóltak, hogy nem fog paro- lázni a köztársasági elnökkel a Széchenyi-díjat kapó Gerő And­rás történész, aki korábban erő­teljesen kifogásolta, hogy Só­lyom László 2006. október 23-án távol maradt az állami ünnep­ségektől. (A történész „beszari alaknak” nevezte az államfőt.) Gerő azonban kezet fogott mindenkivel. A díjat átadók kö­zül Gyurcsány Ferenc volt a leg­feszültebb, de azt nem lehetett tudni, hogy még a népszavazás okozta sokk miatt, vagy mert at­tól tartott, valamelyik kitüntetett nem fogadja el gratulációját. „Önök úgy vannak itt jelen, mint a nemzet díszei, akiknek teljesítménye az egész országot minősíti. Önök okot adnak ne­künk az önbecsülésre, és ezt kö­szönettel vesszük” - hangoztat­ta Sólyom László a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseinek átadásán. Az ál­lamfő kijelentette, hogy szemé­lyében, a nemzet egységének Koncz Zsuzsa a díjátadó ünnepség után. Az előadóművész nem számított a kitüntetésre, de nagyon örül neki, mert számára a közélet elismerése éppoly fontos, mint a közönség tapsa. ELEK JUDIT FILMRENDEZŐ, ÍRÓ, DRAMATURG „Az a helyzet, hogy az ember nagyon örül neki, ha megbe­csülik. Végigdolgozik egy életet, kap közben hideget-meleget. És ha a végén mégis azt mond­ják neki, hogy érték, amit alko­tott, az nagyon jólesik. ” FISCHER ÁDÁM KARMESTER A MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ FŐZENEIGAZGATÓJA „Nagyon örülök a kitüntetés­nek. Az utolsó nyolc évben min­dent a 'Rádiózenekarnak kö­szönhetek, az elismerésem az ő dicsőségük is. A pénzt egy olyan projektre szánnám, amely a zenei életet szolgálná. A díjjal karmesteri pályámat is­merték el, de remélem, hogy az Operaház főzeneigazgatójaként túlszárnyalhatom ezt a múltat. ” Koncz Zsuzsa: „Magyarország nem erőszakosabb, mint más államok” megtestesítőjeként az egész or­szág nagyrabecsülését fejezi ki, a nemzet háláját rója le az alko­tóknak. Persze a díjak odaítélése nem múlhatott el botrány nélkül. Blaskó Péter, a Nemzeti Színház színművésze a ceremónia előtt egy nappal, pénteken jelen­tette be, hogy nem veszi át a Kossuth-díját. A jobb­oldali elkötelezettségét nem titkoló színész nyílt levelet tett közzé, amelyben kifejti: örül az elismerésnek és kö­szöni a művésztársak­nak, de nem fogadja el - ez­zel tiltakozik a miniszterei nők személye ellen. „Nem óhajtok Önnel kezet fogni! Ha megtenném, nem simogathatnám meg soha többé a gyer­mekeim arcát, feleségem kezét” - írta Gyurcsány Ferencnek szóló levelében, amelyre a kormányszóvi­vő, Daróczi Dávid reagált. Közölte: tudomásul veszik a döntést, de mivel a díjat a Magyar Köztársaság ad­ja, Blaskó gesztusa nem a miniszterelnöknek, ha­nem az országnak szól. A ceremónián az ő nevét nem is olvasták fel. Mint ahogy Sas József humoristáét sem. A Mik­roszkóp Színpad igazgató­ját hétfőn a Fejér Megyei Bíróság négyrendbeli adócsalás bűntette miatt egy év felfüggesztett sza­badságvesztésre és 300 ezer forint pénzbüntetés­re ítélte. Ezért Gyurcsány Ferenc nem ellenjegyez­te előterjesztését. Az íté­let nem jogerős. A humo­rista elmondta: ha tisztáz­ta magát, biztos benne, hogy megkapja majd az elismerést.- Milyen érzés Kossuth-díjas művésznek lenni?- Nagyon jó, hatalmas megtisz­teltetés a díj. Egyféle visszajelzés a közélet területéről, ami szintén nagyon fontos számomra, csak­úgy, mint a közönség tapsa, amelyebben a műfajban nélkü­lözhetetlen.- Hogyan értesült kitünte­téséről?- SMS-ből tudtam meg, hogy kitüntetnek, mivel ép­pen Ausztriában tartózkod­tam. A családtagjaim mond­ták, hogy jött egy érdekes bo­ríték. A telefonba olvasták be az örömhírt.- Az ön műfajában nagyon kevesen kap­tak ilyen elismerést. Számított rá, hogy Szörényi és Bródy után önt is kitüntetik?- Nem figyeltem, hogy a műfajban a pályatár­saim közül kik kapták meg eddig a Kossuth-dí- jat. Figyelemfelkeltő do­log, de egy idő után köd­be vész, hogy kit ismer­HATVAN ÉVE, március 14-én adták át először a legmagasabb álla­mi kitüntetést, a Kos- suth-díjat, amelyet az 1848-as forradalom 100. évfordulója al­kalmából alapított az Országgyűlés. Az első díjakat az ország leg­kiválóbb tudósai, mű­vészei, munkásai ve­hették át. 1950-ben így kaphatott elis­tek már el. Egy barátnőm azon­ban kirakta a díjat a nappaliba, és mindig jóleső érzés fogott el, ha rápillantottam.- Mennyire változtak jó irány­ba a dolgok ahhoz képest, amit remélt pályája elején?- Pályafutásomat szinte félille­gális körülmények között kezdtem el, majd többé-kevésbé hagytak minket működni, bár többször is kerültem elég éles helyzetbe. Sze­rencsére a dolgok pozitív irányba változtak Magyarországon. Nem szabad türelmetlennek lenni, a nagy dolgok lassan alakulnak, 18 év nem történelmi lépték. A vi­lág lassan változik: lassan lett ilyen agresszívé és lassan is fog megnyugodni. Magyarország azonban nem erőszakosabb, mint más államok. A nemzeti ünnepek egyébként szinte mindenhol átpo­litizáltak, ebben nem vagyunk má­sok. A zavargások idején Francia- országban mintegy kilencezer autót gyújtottak fel - nálunk azért nem voltak ekkora károk. Az egész világ kicsit idegesebb, erőszakosabb, mint az indokolt lenne, inkább edzőteremben kel­lene levezetni az indulatokat. mérést Latabár Kálmán mel­lett Bátai Anna habarcshordó, aki brigádjával 2384 százalé­kot teljesített. A díjakat 1963-ig március 15- én a köztársasági elnök, majd az Elnöki Tanács elnöke adta át. 1965-től az időpont április 4-ére került, 1970-től kezdve háromévente osztották, kivételt csak 1975, a felszabadulás 30. évfordulója jelentett A díjat a rendszerváltás óta ismét éven­te, március 15-én adják át.- Önből szinte árad a nyu­galom. Hogy sikerül meg­őrizni?- Mindig igyekeztem tovább lát­ni a dolgokon annál, mint ami a szemem elé kerül. Nagyon sokat utaztam külföldre, ahol azt lát­tam, hogy általában Európában nincs ilyen idegesség. Nekünk is ezt kellene megtanulnunk.- Mire a legbüszkébb pályafu­tása során?- Az egész folyamatra. Mindig fel kell készülni egy adott feladat­ra, azt megoldani, majd figyelni, hogyan fogadta a közönség. Ha jó visszajelzéseket kaptam, abból további erőt, lelkesedést lehetett meríteni. Amikor megkaptam a francia becsületrendet, az élet ak­kor sem állt meg, mindig tovább kell lépni.- Mi a következő lépcső, min dolgozik most?- Jelenleg egy stúdióalbumon, néhány dal és szöveg már el is ké­szült Azokkal a kollégáimmal kér szítem az új anyagot, akikkel a pályafutásom elejétől együtt alko­tok. Tulajdonképpen helyettük is vettem át a Kossuth-díjat. 1963-BAN A TUDOMÁNYOS, kuta­tási és műszaki teljesítmények jutalmazására létrehozták az Állami Díjakat, ezt váltotta fel 1990-ben a Széchenyi-díj, azóta a Kossuth-díj a legmagasabb művészi kitüntetés. A díjakhoz adó- és illetékmentes pénz is jár. Az idei díjazottak 7,8 mil­lióforintra számíthatnak. A pénz mellé az alapításkor babérkoszorú járt, 1991-től egy aranyozott bronz Kossuth-kis- plasztikát nyújtanak át. A Kossuth-díj hatvan éve: habarcshordó kislány is kapott elismerést KERTÉSZ ÁKOS ÍRÓ, FORGATÓKÖNYVÍRÓ, DRAMATURG Jó, hogy most kaptam meg a díjat, akkor, amikor még élek. Janikovszy Évának a halá­los ágyához vitték oda, Eörsi Pista barátom a rá jellemző akasztófahumorral »leukémia- díjnak« nevezte. Külön öröm, hogy a díjat olyan emberek szor­galmazták, akik a barátaim. ” LUKÁCS GYÖNGYI AZ OPERAHÁZ MAGÁNÉNEKESE „Ez a kitüntetések kitüntetése. A férjem telefonált, hogy meg­kaptam, és sírtam örömömben. Külön öröm, hogy aktív énekes­ként kaptam meg, így bizonyíta­ni tudom: megérdemlem. Csak azt sajnálom, hogy a szüleim ezt nem érhették meg. ” POGÁNY JUDIT A BUDAPESTI ÖRKÉNY ISTVÁN SZÍNHÁZ SZÍNMŰVÉSZE „Köszönöm a gratulációt, de most másra sem tudok gondol­ni, mint hogy mindjárt fellépé­sem lesz. Jón Főssé Suzana cí­mű darabjából olvasok fel rész­leteket az Idegen Nyelvű Könyv­tárban. Ibsen feleségének há­rom különböző életkorából származó szövegeket adok elő: el is játszom az asszony három különböző arcát. Éppen most választom ki a részleteket, és még öltöznöm, sminkelnem kell. Kész rohanás az életem. ” A HÉT TÉMÁJA Az idei Kossuth-díjasok 1 BARANYI FERENC költő BLASKÓ Péter színművész* elek judit filmrendező fajó János festőművész fischer ádám karmester Horváth Kornél előadóművész | jeles András rendező KERÉNYi MIKLÓS GÁBOR rendezd I j KERTÉSZ ÁKOS író Kiss János balettművész koncz Zsuzsa előadóművész ■ I kovács Péter festőművész I í KÚTVÖLGYI ERZSÉBET színész I | LUKÁCS GYÖNGYI operaénekes ■ i máthé TIBOR operatőr POGÁNY JUDIT színművész RÁBA GYÖRGY író £ ránki DEZSŐ zongoraművész Kj I szenthelyi Miklós hegedű- , művész l szirtes ági színművész ! UTASSY JÓZSEF költő l varga levente építészmérnök I * NEM VETTE ÁT.

Next

/
Thumbnails
Contents