Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-13 / 62. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK GYERMEKVILÁG 13 Dühös, szorongó gyerekeink akiskamasz világjelenség A bajok nem a tengerentúlról jönnek, hanem belőlünk fakadnak gyermekeknek Feszültebbek és agresszívebbek a gyerekeink. A szülő és a tanár tanácstalan, nincsenek válaszaink. Csak azt érezzük egyre határozottabban, hogy baj van. Nagy László A mai kor gyerekei dühösebbek, szorongóbbak, fáradtabbak és figyelmetlenebbek. Felelőtlenek és megbízhatatlanok, ugyanakkor anyagiasabbak, az azonnali örömöket keresik; óriási hatással van rájuk a média és a számítógép. Kevés az önbizalmuk, de lobbanékonyak, a felnőttek tekintélye pedig egyre kisebb. Világjelenségről van szó; ugyanaz a gond Magyarországon és Amerikában. A válaszokkal azonban a tengeren túl valamivel előbbre tartanak. Ann Vidolovits-Moore amerikai iskolapszichológus, a Pécsi Tudományegyetem vendégtanára egy barcsi iskolában kezdett kísérletbe. Szeretné meghonosítani az Amerikában ismert programot, amely a társas készségek fejlesztésére, a gyermeki agresszió kezelésére is szolgál.- A tengerentúlról iskolai vérfürdőkről, bekattant fiatalokról szólnak a híradások. Ez a jövő számunkra is?- Csak a rossz hírek jutnak át az óceánon. Az átlag amerikai iskolákban és az átlag amerikai fiatalok fejében nincs nagyobb zűr, mint az önök gyermekeiében. A család és az iskola kifejezetten jól működik együtt odaát. Magyarul még kifejezés sincs arra a partnerségre, ami ott kialakult. Magyarországon a szülő és az iskola egymásra vár, nálunk együtt próbálkoznak. A mai világ alapból nehéz. Felkészületlenül még nehezebb. A gyerekeinknek egyre több gondjuk van, soha még ennyire nem volt szükség a mentálhigiénés prevencióra - megelőző munkára -, mint manapság. A folyamat azonban még visszafordítható. Ehhez az kell, hogy a család, a közösség képes legyen alapvető emberi értékeket átmenteni a gyerekbe. Dolgoztam Afrikában, Dél-Amerikában, Németországban, és az a tapasztalatom, hogy a gyerekek mindenütt a jót akarják választani.- Csakhogy a világ erőszakos, hogy válhatnának ők mássá? • - A program elején megkérdeztünk több barcsi gyereket: mit tesznek, ha a padtársuk meghúzza a hajukat, elveszi a radírjukat? Megütnék, beszólnának neki - kizárólag ilyen válaszokat kaptunk. Amikor az erőszakos lehetőségek elfogytak, akkor hangzott el először, hogy szólnának a tanárnak. Ezek szerint a gyerek nem ismer más lehetőséget: ha támadást kap, akkor automatikusan visszatámad. Mi azt igyekszünk megértetni vele, hogy mielőtt bármit is cselekedne, álljon meg és gondolkodjon. Tudjon róla, hogy a döntés az ő kezében van. Viselkedhet rosz- szul is, de tudnia kell, hogy annak mi lesz a következménye. Ezek a tréningek Amerikában már óvodás korban elkezdődnek, és az egészen kicsik is megértik. A gyerekek ugyanis fogékonyak a gondolkodásra. Csak meg kell őket tanítani arra, hogy megkeressék a helyes válaszokat. Ha már megtalálták, akkor azt fogják választani. Az Állj meg és gondolkodj! program Amerikában már jól működik, s most Magyarországon is megpróbálkoztunk vele. Négy barcsi osztállyal dolgozunk. Módszereket adunk a verekedések elkerülésére, segítünk, hogy megértsék saját érzéseiket, kezelni tudják a haragot és a dühöt.- Csak gyerekkel foglalkoznak? A tanárra és szülőre is ráférne a szakmai segítség.- Ez a projekt ugyan a gyerekhez szól, de kimondatlanul neveli a szülőt és a pedagógust is. A szülő a gyerekétől tanulhatja meg, hogy az ordibáláson és atyai pofonokon kívül lehetnek más válaszok is. A tanár is ráérez: hogyan kerülje el azt a pontot, amikor már nem marad más, mint magából kikelve ordítani a „büdös kölykökkel".- Mit hiányol leginkább a magyar iskolákból?- A jó döntés jutalmát. Amerikában egy büntetésre öt jutalmazás jut, Magyarországon ez épp fordítva van: öt büntetésre esik egyetlen dicséret. Ha jó a gyerek, az természetes, ha rossz, azt szigorúan meg kell A családokat nem tanította meg senki, hogyan készítsék fel a gyerekeket a konfliktus kezelésére Ann Vidolovits-Moore macikat vitt a kollégista kicsiknek, akik hazavágynak torolni. Nemrég egy osztályban jártam, ahol, fel volt írva a táblára: 10 piros pontért jár egy ötös, öt fekete pontért pedig egy egyes. Miféle rend az, ahol köny- nyebb eljutni a büntetésig, mint az elismerésig?- Nálunk nagyon nehezen változnak a dolgok. Miben bízik?- Arra számítunk, hogy minden tanár tanítani akar. Ha a tanóra felét fegyelmezéssel kell töltenie, akkor előbb-utóbb érdeklődni kezd a programunk iránt. Ma a magyar pedagógusok számára a legnagyobb gondot a magatartás-problémák jelenük, ugyanakkor éppen erre nincs felkészítve a leendő tanár. Mint ahogy a családokat sem tanította meg senki arra, hogyan készítsék fól a gyerekeiket a konfliktushelyzetekre. Ann Vidolovits-Moore A diploma megszerzése után Né metországban egy amerikai kőié nián vállalt munkát Országunkat magyar származású férje ré vén ismerte meg. Férje halála után úgy döntött: annak szülővárosában - Pécsen - telepedik le. MA óraadó a Pécsi Tudomány- egyetemen, Barcsra egyik tanítványa - a barcsi iskola pszichológusa - hívta meg. Hiperaktív munkaerő SZERENCSÉS CSILLAGZATUNK hozott össze vele - mondja az amerikaiszakemberről Szemere Márta, a barcsi Szivárvány módszertani központ vezetője. - A gyerekeink hamar megszerették, hihetetlen, hogy mi mindent tesz értük. Nemrég kétszáz plüssjá- tékkal - amerikai gyerekek adományával - érkezett hozzánk. azt mondta: tarthatatlan, hogy a csöpp kollégistáinknak ne legyen plüssmackó az ágyában, amihez éjjel hozzábújhat, ha hiányzik az édesanyja. Igazgaté ként is érzem a hatását Amikor legutóbb az egyik osztály tönkretett egy történelemórát, nem büntettem meg őket, hanem a rendzavarok mindegyikével tartattam egy tanórát. Megtapasztalhatták ők is, hogy milyen az élet a katedrán. Kaposvár gyermekvédelmi helyzetéről tartottak előadást a családsegítő központ munkatársai szerdán a városházán. Ahogy az elmúlt években mindig, idén is konkrét téma köré építették koncepciójukat, ezúttal a megelőzésre fókuszálnak. Buzsáki Tünde, a családsegítő központ gyermekjóléti csoportjának vezetője az elmúlt év eredményeként említette, hogy míg korábban évről évre nőtt a középiskolai hiányzások száma, 2007-ben a 70-80-as értéket 20- 30-ra redukálták. Ez nagyrészt a központ munkatársai és a pedagógusok közötti példás együttműködésnek köszönhető. ■ All, 12, 13 éves iskolások a bevásárlóközpontokban lebzselnek. A konferencián elhangzott: a gyermekjóléti szolgálatnál 2278 főt láttak az elmúlt évben, ebből 841 új ellátott volt. A családgondozás keretében 453 gyermeket láttak el, ami 262 családot jelent, és ebből 155 gyermek volt védelembe vett. Ez nem sokkal több az előző évi adatoknál. Családi erőszak vagy bántalmazás miatt 64 esetben jártak el, ezek oka legtöbbször a kamaszok beilleszkedési problémája, nevelésbeli gondok, utóbbinál visszatérő esetnek számít, hogy a szülő éretlen a gyermeknevelésre. Battyányi Beáta, a városháza szociális és gyámügyi irodájának munkatársa elmondta: 2007-ben 116 gyermeket vettek védelembe, ez 62 családot érintett. Hatot környezetbeli okok miatt, 36-ot a szülőknek felróható magatartás miatt, míg 71- et a gyermeknek felróható magatartás miatt. Az utóbbi magas értékhez hozzátette: hét gyermeket emeltek ki a családjából, ami több az előző évinél. A szakember arról beszélt, hogy sajnos ezek a gyerekek még csak nem is kamaszok, hanem 11,12, 13 éves korú iskolások. A konferencián többen azt hangoztatták, hogy manapság nincsenek olyan közösségi terek, melyek ennek a korosztálynak megfelelőek lennének, így legtöbbjük csak a bevásárlóközpontokban lóg. Erre pedig egyelőre nem találnak megoldást a szakemberek. ■ Meiszterics Eszter Küiön]utalom akistérségi prózamondóknak Bebetonozták a gyerekeinket, ez veszedelmes kasztrendszer Ahelyett, hogy csökkentené, az iskola növeli a különbségeket a tanulók között Vers- és prózamondó versenyt rendeztek Hetesen, amelyen a helyi és a környékbeli iskolák diákjai vettek részt. Az 1-2. osztályosok versengését a somogysárdi Varga Kristóf nyerte. A 3-4. osztályosoknál Fándli Dominika (Nagybajom) végzett az első helyen. A felsősöknél - ötödik és hatodik osztály - Ács-Gergely Fanni (Nagybajom) győzött. A másik kategóriában (7-8. osztály) a hetesi Baksa Marlene vitte el a pálmát. Molnár Imre, a hetesi iskola igazgatója közölte: eredményes szerepléséért Orsós Tibor (Nagybajom) és Takács Barbara (Hetes) különjutalomban részesült. ■ Harsányi Miklós- Az iskola nem csökkenti, megnöveli a tanulók közti különbségeket. Látszatra igazságos, hiszen mindenki ugyanazt kapja, csakhogy a gyerekek nem egyformák, nem egy helyről érkeznek. Mindegyiknek azt kell adni, ami neki való - mondta Loránd Ferenc kandidátus, az Országos Köznevelési Tanács elnöke Barcson, ahol általános és középiskolák pedagógusaival ismertette meg egységes iskola modelljét.- A kórházban sem az alapján határozzák meg a kezelést, hogy melyik orvos ér rá. Aszerint döntenek, hogy mire van szüksége a betegnek. Az iskolának is ugyanígy7 alkalmazkodnia kellene a gyerekhez. A mai általános iskola bebetonoz, segédkezik egy kasztrendszer megtartásában. Aki ma rossz körülmények közé születik, annak esélye Táncold el! a mai iskolarendszer egyik hibája, hogy csak a verbális intelligenciának van rangja. Nyári szünet után arra kérik a gyereket: mondja el, mi történt vele a vakációban? Pedig azt is kérhetnék: táncolja el, rajzolja le, énekelje el, hogyan érezte magát a szünidőben. Loránd Ferenc: Barcs jó példa sincs előbbre lépni. Az iskola érzéketlen a szociális és kulturális különbségekre, maga diktálja a normát. Ez a helyzet csak a vezető rétegeknek jó, mert így átörökíthetik a tradicionális értelmiségi kultúrát Nem véletlen, hogy az elit gimnáziumokba jelentkező gyerekek 80 százalékának a szülei is egyetemet végzettek. Lefékeződött a társadalmi mobilitás, és ez borzasztó veszedelmes. Olyan iskolatípusra van szükség, amivel helyreállhat Ezen dolgozik 15 éve, s Barcsra is emiatt érkezett a pedagógiai szakember. A városban ugyanis nemrég egyetlen intézménnyé vontak több általános és középiskolát, óvodát, csatlakozott hozzá néhány környékbeli falu iskolája is. Ez éppen az az intézménymodell, amelyen Loránd Ferenc vezetésével másfél évtizede dolgoznak a szakemberek. - 15 éve mondjuk: ilyen, szervezetileg egységes iskolákra volna szükség. A 12 osztályos komplex iskola olyan pedagógiai rendszer, amely egyetlen intézményen belül biztosítani képes a pedagógiai sokféleséget. Kiküszöbölhetők vele az iskolák és a települések közti különbségek, csökkenthető a szociális háttér súlya. Eddig pozícióféltésből nagy volt az ellenállás a pedagógusokban, most azonban takarékosságból, minden tartalmi háttér nélkül megcsinálták az önkormányzatok. Mi ahhoz szeretnénk segítséget adni, hogy sikerüljön tartalommal megtölteni ezt az új rendszert ■ Nagy L.
