Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-11 / 60. szám
11 SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 11., KEDD SZEGÉNY GAZDAGOK pálmajor Mindössze két helybélinek van rendes munkája, a falu többi része tavasztól őszig idénymunkát végez az ország második legszegényebb településén NINCS GOND, HA HÚS KERÜL AZ ASZTALRA Csalókán fénylik ez az ezüst: Pálmajor - a HVG kimutatása alapján - az egy főre jutó éves szemé- lyijövedelemadó-befize- tések alapján a második legszegényebb hazai településnek számít. Vas András A Kaposvártól alig húsz kilométerre fekvő, szinte csak romák lakta zsákfalu lakói 2100 forintos átlagbefizetésükkel csak a borsodi Csenyétét előzik meg.- Ez a legszegényebb somogyi falu, az biztos - jelenti ki Orsós Ferencné, miközben ölbe kapja a fényképező vakujától megriadt csemetéjét. - De régen nem így volt: mindenki dolgozott, Kaposvárról, a húskombinátból külön- busz járt a pálmajoriakért, any- nyian melóztak a gyárban. Mások pedig az állattelepen vagy a gyümölcsösben. Nem is akadt, aki ne dolgozott volna. Ő persze kivétel, mint bevallja, sohasem volt bejelentett munkahelye, de a férje a so- mogysárdi ménesnél húzott le hosszú éveket. Ám ez rég volt, szinte mint a meséhen: tán igaz sem volt. Legalábbis a pálmajo- riak többsége ma már nem is emlékszik az életükbe rendszert hozó, dolgos esztendőkre, s bizony kevesen hiszik, hogy valaha még állásba kerülhetnek.- Voltam állatbehajtó, takarító, borotvás - veszi át a szót idfr sebb Orsós Ferencné -, tizenkét évet húztam le a húsgyárban. Aztán jöttek a leépítések, s persze elsőként a bejáró, szakképzetlen romák kerültek utcára. Azóta sem találtam munkát, pedig nyolc gyerekem van, annyi étel kell, hogy kéthavonta vágunk disznót. A többiek bólogatnak, elmondásuk alapján a házankénti disznóvágásban megyeelső lehet a falu. Mert amíg hús kerül az asztalra, nincsen gond...- A többi megterem a kertekben - szól közbe Orsós János. - Hagyma, zöldség és a legfontosabb: a krumpli. S hogy igazát bizonyítsa, beinvitál a házába. Nagy a tisztaság, az ágyak bevetve, a betonpadló felsikálva, a szőnyegek az A pálmajoriak többsége ma már nem is emlékszik a régi, dolgos esztendőkre, s nem is hiszik, hogy valaha még állásba kerülhetnek videó es képgaléria: www.sonune.hu udvaron száradnak, a kamrában szegen sonka, kolbász, szalonna.- És innen vitték el a múlt héten hat gyerekemet állami gondozásba - panaszkodik. - Azt mondták, kosz van, és nem adunk nekik eleget enni. Most várjuk újra a bizottságot, bízunk benne, visszakapjuk a kölköket, mert egyelőre még csak ideiglenesen, egy hónapra kerültek a nagyszakácsi otthonba. A kérdésre, miből tartaná el őket, a férfi határozottan kijelenti, a segély mellett mindig akad annyi idénymunka - tavasztól őszig megkeresi a télrevalót -, aminek fizetsége kissé feltölti a családi kasszát. Normálállásra persze nincs esélye: nincs szak- képzettsége, öt általánosig jutott, csak az állatokhoz ért - Mint a többiek - mondja. - A pálmajoriaknak a vérében van az állattartás, még a pulyák is elbírnak mindennel. Ezért is lehetne egy állattelepet létesíteni a faluban. Marha, disznó, csirke, mindegy, mindegyikhez értünk.- No, a csirketelep nem lenne jó - legyint néhány házzal arrébb Orsós József-, hamar ellopnának mindent. A disznó más, az nehezebben mozdítható. Ennek ellenére még nem akadt vállalkozó, aki fantáziát látott volna a helybéliek szakértelmében, akiknek így marad az idénymunka.- Epret, meggyet, cseresznyét, szilvát, almát szedünk napszámban - mondja Orsós Ferencné -, no és csetézünk. Értetlenkedő tekintetünk után magyarázólag hozzáteszi: bozdáznak. Innen már csak egy ugrás a megfejtés: bodzáznak. Emellett vasaznak, drótoznak, fát gyűjtenek, csalánoznak, metszenek. Kinek mi jut. Egy hétfős kompánia például éppen a fűben heverészik, mellettük hatalmas téglahalom: bontják a házat, szintén napszámban.- Ennek is örülünk - állítja egyikük -, valami azért kerül a házikasszába. Ilyenkor mindent meg kell becsülni, nyáron már jobb a helyzet, kiskönyvvel el tudunk menni dolgozni gyümölcsösökbe. Csak az a baj, Szinte mindenki szakképzetlen, így a téesz megszűnése óta nem találnak állást a pálmajoriak A rendszerváltásig nem voltak munkaügyi gondjaink, mindenki dolgozott a településen - mondta Boross István László- né, a két lakos híján teljesen romák lakta Pálmajor polgár- mestere. - Működött a téesz, akinek pedig ott nem jutott, a kiskorpádi gyümölcsösben jutott munkához. ám 1990 él A fokozatosan romlott a helyzet. Jelenleg a falu költségvetésének harmada segélyekre megy el, s mindössze két embernek van állandó munRégen aki akart, kapott munkát, azóta a többség idénymunkából él kahelye, ők Kaposváron a húskombinátban dolgoznak. A többiek munkavállalói kékkönyvvel idénymunkát végeznek. A többség alulképzett - csak né hány embernek van szakvég zettsége vagy érettségije -, így megoldást valamilyen állatte lep jelentene, ahol munkát találnának. A közhasznú, közcé Iá munkának ugyanis nem sok híve van: mivel kétezer forinttal keresnek csak többet, mint a segély, így nem nagyon vonzza az embereket hogy négy órát írnak be a kékkönyvbe, ám nekünk egész nap hajtani kell.- Vagy gyereket csinálni - szúrja közbe kajánul a társa. - Sokan élnek belőle. Meg a szoc- portból. Lefordítva: a szocpolból. Meg a Zsiguli-bontásból. Szinte minden udvaron áll a togliatti VAZ- gyár hajdani remekművéből: a jobb állapotban lévőket használják, ha elromlik, megbütykölik, ha már nem lehet, a roncs szétszedve a vastelepre kerül. A kocsi nagy érték, minden formájában igazi státuszszimbólum. Ezen állítás bizonyítékaként az egyik kerítés mögül hirtelen egy borzas kutya jelenik meg, körbeszaglássza, majd „megjelöli” autónkat. Valódi einstand... Még mindig a blökin mosoly- gunk, amikor kivágódik a szomszéd ház ajtaja, s középkorú romaasszony viharzik elő.- Mit érdekli magukat, miből élünk? - üvölti. - Idejárnak csú- foskodni, na de majd teszünk róla - tajtékzik, s hiába próbáljuk elmagyarázni jövetelünk célját, hátraszól a szobába: - Hozd a fejszét! A kommunikáció itt megszakad, mintha elvágták volna... Szántódon csak látszatólagos a jómód? Egyesek szerint a parti villasor a településre igazolt tehetős tulajdonosai miatt lehet gazdag község örülünk neki, hogy Szántód ilyen előkelő helyre került, de csak szeretnénk mi olyan gazdagok lenni - kommentálta a somosi településrészen lévő kisboltpénztárosa, hogy a befizetett személyi jövedelemadó alapján a szántódiak számítanak a leggazdagabbaknak a megyében.- HA A HAT-NYOLC ÉVVEL ezelőtti vendégsereg itt lenne, akkor tényleg jómódúak lennénk - folytatta a hölgy, mire a kisboltban éppen ebéd utáni sörét iszogató, viseltes gúnyá- jú férfi a parti villasor felé mutatott. AZOK OTT TÉNYLEG GAZDAGOK - vetette közbe. - Nézzék csak meg, hány olyan ház áll ott a parton, ami legalább negyvenötvenmillió forintot ér.- elronthatták azt a statisztikát - véli Kovács Sándomé, aki rövidáru-üzletet üzemeltet a Ba- laton-parti részen. - Nagyjából hatszázan élnek Szántódon. A település lakóinak vagy egyhar- mada nyugdíjas, a fiatalok meg nem maradnak itt, mert nincs munkalehetőségük - mondja az asszony, és hozzáteszi: mégis mitől lennének az itt élők gazdagok, amikor a Balatonnál minden csak lefelé megy, hiába beszélnek arról, hogy fellendült a gazdaság. ha körülnézünk a Zamárdival, Balatonföldvárral és Kőrösheggyel összenőtt településen, valóban csak a parti villasor kamerával megfigyelt és saját vízparttal rendelkező luxusnyaralói környékén érezhetjük úgy, hogy az ország kilencedig legA Balaton-parti települések nem szívesen beszélnek a gazdagságról. Azt feltételezik: a parti villasor nyaralótulajdonosai juttatták élre Szántódot gazdagabb településén járunk. Mivel a helyiek szerint ők a gazdag település szegény emberei, megpróbáljuk hát itt kideríteni, mégis kik a jómódúak. A BALATON AZONBAN még CSük most kezd éledezni, így nem is csoda, hogy a nyaralók között hosszas keresgélés után is csupán egyetlen tulajdonost találunk, aki véleményt formál a szántódi gazdaságról.- látszatstatisztika alapján kerülhetett Szántód a kilencedik helyre -jelenti ki az úriember, aki csak név nélkül kívánt beszélgetni. - Valószínűleg az van a háttérben, hogy a magas jövedelmű nyaralótulajdonosok egy része állandó lakosként azért jelentkezett be Szántódra, hogy kevesebb építményadót kelljen helyben fizetnie a háza után - fejtette ki a férfi, aki magyarázatához azt is hozzátette: a szántód-zamárdi határvita idején, sőt legutoljára az önkormányzati választásokkor is százas nagyságrendben jelölték meg jól kereső nyaralótulajdonosok Szántódot állandó lakhelyüknek. ÚGY tűnik, megtaláltuk Szántód gazdagságának okát, ami persze csak feltételezés marad, hiszen hivatalból nem kaptunk magyarázatot arra, mitől is olyan gazdag a település lakossága. Dolgos János polgármester nem kívánt nyilatkozni, csupán annyit mondott, nem hisz a települési rangsorban, mert a helyiek egy részének még a csatorna-hozzájárulások kifizetése is gondot okoz. KOLUMBÁN TÜNDE
