Somogyi Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-08 / 58. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. MÁRCIUS 8., SZOMBAT 3 Kaposvár internetes honla­pot hoztak létre a somogyi hivatásos nevelőszülők; a cél az információáramlás javítása és az érdekvéde­lem. Az állami gondozotta­kat nevelő somogyiak ta­valy hozták létre a tagoza­tukat ugyanezzel a céllal, s már akkor szóba került a honlap elkészítése, (ni) Kaposvár-Pécs a jedlik Ányos program folytatása­ként létrejött Nemzeti Technológiai Programról, az idei lehetőségekről tar­tottak regionális informá­ciós napot Pécsett. A prog­ram a gazdaság verseny- képességét, a fejlődés fenntarthatóságát hivatott elősegíteni. Az idén két al­kalommal hirdetnek pá­lyázatot a program kereté­ben, a pályázható öszszeg összesen 18 milliárd fo­rint. (mk) Tab MEGKEZDTE a felkészü­lést a városi kamarakórus arra az ünnepségre, mely- lyel fennállásának tizedik évfordulójáról emlékeznek meg. A rendezvényt várha­tóan májusban tartják a Zichy művelődési központ­ban. Klasszikusok kórus­műveit, illetve a XX. század zeneszerzőinek ismertebb munkáit adják elő, mondta Suba Arzén, a kamarakó­rus vezetője, (kj) Toponár SZÉP a huszár cím­mel nyílt ovi-galéria kiállí­tás a Festetics Karolina Művészeti Bázis Óvodában. A tavaszi tárlat - melyet Horváthné Weil Katalin és az ovisok műsora nyitott meg - a 48-as magyar dísz­öltözetet mutatja be. (mk) A kicsik nagyon készültek a tavaszi „huszároséira” MEGYEI KÖRKÉP Értelmiségiek a Balatonról fejlesztés Ötletek és aggályok kavarognak az elit fejében Tihany a balatoni táj és kultúra egyik gyöngyszeme. A félsziget sem lehet áldozata a túlzott fejlesztéseknek. Ma még állnak a parasztházak. Éves szinten egy Magyar- országnyi ember fordul meg a Balatonnál, a tó környékét tehát van mi­ért hazánk gyöngyszem­évé tenni. Kolumbán Tünde Ez is elhangzott a „Balaton sze­relmeseinek” tegnapi balatonfü­redi konferenciáján. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) által im­már másodszor megrendezett, Értelmiségiek a Balatonról című összejövetelen számos ötlet és aggály is felmerült a tó környé­kének további fejlesztésével kap­csolatban. Professzorok, üzlet­emberek, civilek fogalmazták meg véleményüket azzal kapcso­latban, hogyan lehetne fenntar­tani a fejlődést úgy, hogy közben ne sérüljön a Balaton ökológiai egyensúlya sem. Suchman Tamás BFT elnök úgy véli: a kulturális attrakciók számának növelése szükséges ahhoz, hogy a vendégeket a tó­parton lehessen tartani. Bujtor István színművész szerint a vi­torlásturizmusra kellene na­gyobb hangsúlyt fektetni, míg Rosta Sándor, a Balatoni Regio­nális Idegenforgalmi Bizottság elnöke a víz, mint a táj legfőbb kincsének megóvására helyez­te a hangsúlyt. A konferencia hozzászólói között Virányi István balatoni fő­építész aggályait fogalmazta meg a tó környékén zajló, illet­ve tervezett beruházásokkal kapcsolatban. Azt mondta: a napi gyakorlatban hatalmas fej­lesztési elképzelésekkel talál­kozik, de nincsenek olyan jog­szabályok, amelyek lehetőséget adhatnának a túlzott méretű, adott esetben tájromboló beru­házások megakadályozására. A főépítész példaként említette a badacsonyi Ranolder püspöki pincét, amit hatalmas wellness szállóvá szeretne átalakítani a befektető. Virányi István sze­rint az ökológiai, és a tájképi egyensúly megőrzése fonto­sabb a fejlesztéseknél. r Uj, tolnai tulajdonos a kányái cégnél részvényvásárlás Rövid távon nem terveznek leépítést a mezőgazdasági zrt.-nél A Hőgyészi Agrokémiai Kft. lett a Kányái Mezőgazdasági Zrt. új főrészvényese, miután a cég részvényeinek több mint 70 szá­zalékát vásárolta meg. Novem­ber végén megírtuk: részvény- forgalom volt a Kányái Mezőgaz­dasági Zrt.-nél, ám Ács József ak­kori elnök-igazgató az ügyről nem nyilatkozott. A Kányái Mezőgazdasági Zrt. részvényeinek felvásárlása 2007 végén kezdődött, a többsé­get az idén január-februárban a kaposvári Füred Holding Kft. szerezte meg. Ezt a részvény- csomagot vásárolta meg a Hőgyészi Agrokémiai Kft. és vált a cég főrészvénesévé. Kő­szegi László, a Tolna megyei tár­saság ügyvezetője hozzátette: a dolgozói részvény mintegy 15 százalék, illetve a részvények tíz százaléka külső részvényes tulajdonában van.- Azzal, hogy a cégünk lett a mezőgazdasági zrt. többségi tu­lajdonosa, az eddigi tevékeny­ség nem változik - hangsúlyoz­ta Kőszegi László. - Megítélé­sem szerint az új helyzet stabi­lizálja majd a társaságot. Min­denek előtt át kell világítani a zrt.-t, megvizsgálni a működés gazdaságosságát és hatékony­ságát. A hosszútávú hitelek mi­att létszámgarancia van Kányá­ban, így rövid távon létszámle­építést nem is tervezünk. Tár­saságunk nem pénzügyi, ha­nem szakmai befektető, azaz: érdekünk, hogy Kányában jól működő mezőgazdasági társa­ság tevékenykedjen. ■ K. J. JEGYZET NAGY LÁSZLÓ Magyar virtus AHOL MÁR AZ ÖSSZETARTÁST is büntetni akarják, ott vég­képp kezd elmenni a józan ész. Ezentúl már nem se­gíthet egymásnak rokon és barát; ha az ember építke­zik - ez már önmagában is feltételezi a józan ész hiá­nyát - , nem adhat a roko­nai kezébe lapátot, talics­kát, mert komoly büntetés­re számíthat. Ha akad egy jó szomszéd, aki bejelenti, akkor a leendő háztulajdo­nosnak kellemetlen perce­ket szerezhet az APEH. El­méletileg még az is bünte­tendő, ha az ember átmegy a szomszédhoz becsavarni egy villanykörtét. mintha kicsit túl lennénk szabályozva! De még en­nél is nagyobb gond, hogy rossz az időzítés. Olyankor borzolják hülyeségekkel a kedélyeinket, amikor elég­gé borzoltak azok már egyébként is. SOKKAL JOBBAN VISELNÉNK ezeket a rendeleteket egy működő gazdasággal és jó fi­zetésekkel a hátunk mögött. úgy döntöttem, hogy ne­kem ebből elég. Holnap összetrombitálom a famíli­át. Egész álló nap dolgozta­tom őket, és csak pörkölt lesz a fizetség. Aztán bú­tort rendelek, de nem fize­tem ám be utána az áfát. Hiába tudom, hogy január elsejével már a megrende­lőnek kell ezt megtennie. Ezután veszek egy hízót, és egész nap hurkát meg kol­bászt fogok tölteni. Úgy, ahogy én szeretem, nem pedig ahogy a német szalá­migyárakban csinálják. Ha ezzel is végeztem, kime­gyek az erdőbe, és szedek egy nagy csokor hóvirágot. A jogszabály ugyan ezt is tiltja, de a józan ész nem. este aztán elégedetten hát­radőlök az áfa nélkül kár­pitozott fotelemben, s bele­szagolok a kolbász- és hó­virágillatú levegőbe. így mulat egy magyar úr! Csak az kapjon jutalékot, aki el tudja adni a házat, telket ingatlanközvetítők A bíróság tisztességtelennek tartja a minden esetre kikötött megbízási díjat, amit sokan kérnek Tisztességtelen, s éppen ezért ér­vénytelen is, ha az ingatlanközve­títő kiköti: akkor is jár neki a meg­bízási díj, ha az eladó esetleg nem az ő közreműködésével értékesí­ti az ingatlanát. Minderről már jogerős, prece­densértékű ítélet is született a Pécsi ítélőtáblán egy somogyi ügy kapcsán. Az egyik kaposvá­ri ingatlanközvetítő cég ellen azért nyújtott be keresetet a Somogy Megyei Főügyészség, mert az a megbízási szerződés­ben kikötötte: az is eredményes közvetítésnek minősül, ha a szerződés hatálya alatt a megbí­zó vevőt talál ingatlanára, s azt értékesíti. Vagyis: nemcsak ak­kor, ha az ingatlanközvetítő ál­tal kiközvetített vevő vásárolja meg, hanem akkor is, ha maga az eladó talál vevőt. A vita akkor pattant ki, amikor az ingatlan- közvetítő beperelte egyik ügyfe­lét, mondván: fizessen ki neki 194 ezer forint megbízási díjat, mert - bár a lakást nem az iro­da közvetítésével adta el - a megkötött „kizárólagos jogú in­gatlan-közvetítési megbízás” alapján jár neki a pénz. Az ügy­fél ezt a visszájára fordította, s kérte: a bíróság állapítsa meg, hogy ezek a szerződési feltéte­lek tisztességtelenek, s ezért ér­vénytelenek is. A bíróság sze­rint ez a kikötés valóban egyol­dalú hátrányt jelent a megbízó számára, így sérti a jóhiszemű­Somogyban, s különösen a Balaton partján fellendült az ingatlanforgalom Az ügyfél válasszon szász István ügyvéd, a Ba­laton Környéki Ingatlanfor­galmazó Irodák Egyesületé­nek egykori elnöke szerint valóban bevett gyakorlat, különösen a nagyobb, illet­ve a külföldi tulajdonú in­gatlanközvetítőknél a kizá­rólagos szerződés kötése. Jellemzőbb azonban, hogy az irodák többféle szerződé­si blankettát kínálnak, kü­lönböző feltételekkel, kizáró­lagosat és kevésbé szigorút is. Az ügyfél pedig választ­hat ezek közül. ség követelményét. Az ingatlan- közvetítő csak akkor tarthat igényt a megbízási díjra, ha az ingatlan eladása a közvetítői munka eredménye. A per, bár egyetlen eset kap­csán indult, sokak szerint lavi­nát indíthat el. Mert a bíróság ugyan csak az adott ingatlanköz­vetítő kapcsán mondott verdik­tet, a többi irodát nem köti, de hi­vatkozási alap lehet: a prece­densértékű ítéletre hivatkozva bárki sikerrel perelhet, akivel ilyen szerződést kötnek. Ez pe­dig nem kevés, hisz a legtöbb in­gatlanközvetítő már igyekszik ilyen kizárólagos szigorú feltéte­leket szabó szerződéssel bebizto­sítani magát. ■ Jakab Edit

Next

/
Thumbnails
Contents