Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-06 / 31. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2008. FEBRUÁR 6., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 Kaposvár tagrevízióra ké­szül a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt Somogybán. Sárdi La­jos, a párt elnöke lapunk­nak elmondta: az országos kisgazda-egyeztetésen He­gedűs Péter elnökkel közö­sen úgy döntöttek, hogy kiszűrik a megyében az úgynevezett „álkisgazdá­kat”, és minden tag új fel­vételi lapot tölt ki az elkö­vetkező hetekben, (me) Marcali felkötötték a vég­zősöknek a kék szalagokat a szakképző iskolában. Összesen ötvenen, huszon­két szakközépiskolás és huszonnyolc szakmunkás búcsúzik majd a vizsgák után középiskolájától, (ve) Nagykanizsa somogy me­gyei bélyeggyűjtő-kiállítá­sa nyílt meg a Hevesi Sán­dor Művelődési Központ­ban. A lábodi Szabó József Csodálatos természet cím­mel a Föld állatvilágát idé­zi meg bélyegjeivel. Koráb­ban a Föld növényvilágá­val mutatkozott be. A kiál­lítást február 22-éig láthat­ja a közönség, (va) Somogybükkösd kimérette a szőlőhegyi utakat az ön- kormányzat. A hegyigaz­dákkal karöltve tervez­ték egy vályogból készült, zsúpfedeles boronáspin- ce megvásárlását is, hogy felújítsák és védetté nyil­vánítsák, ám a tulajdo­nossal nem tudtak meg­egyezni. A másfél évszá­zados épület ezen a télen olyan állapotba került, hogy már nem is tudnák rendbe hozni, (va) Tab balczó ANDRÁS öttusá­zó olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója a tabi Rudnay Gyula Középisko­la Szent-Györgyi Albert Önképzőkörének meghí­vására a kisvárosban járt. A beszélgetésről készült filmet a tabi kábelteleví­zió február 7-én és 9-én este hat órától vetíti, (kj) Zákány betörök jártak egy helyi cég telephelyén. Négy darab elektromos háti permetezőberendezést loptak el, amelyek értéke mintegy háromszázezer forint, (va) Felül kormány, alul fizetés polgármesterek Folyamatosan gyengülnek az önkormányzatok HKÉÍMIÍ mÉmk Schmidt Jenő polgármester főállásban a tabi képviselő-testület munkáját vezényli, de a Zongor Gábor (balról) nevével fémjelzett TÖOSZ-ért is dolgozik Az önkormányzatok 770 milliárdos adósságállomá­nyáról már a pénzügy- miniszter is gyöngyöző homlokkal beszél, mondta Schmidt Jenő polgármester. Balassa Tamás Az önkormányzati szövetség me­gyei fórumán Sárdi Árpád, a köz­gyűlés alelnöke fontosnak ne­vezte, hogy a több mint 130-tagú szervezet, ami a legbefolyásosab- bak egyike a hét önkormányzati érdekképviselet közül, odafigyel a polgármesterek szavára. Zongor Gábor főtitkár elmond­ta: az önkormányzati törvényt 37 kormányhatározat próbálta változtatni az elmúlt tíz évben, gyakorlatilag sikertelenül. Az egy éve alakult Kormány-Önkor­mányzatok Egyeztető Fórum azonban új lendületet adhat a változtatási törekvéseknek. A TÖOSZ április végi küldöttgyű­lésén alakítja ki álláspontját, amit a fórumon csiszolgattak.- Egy önkormányzat annyit ér, amennyi közszolgáltatást nyújt. Márpedig 2000-től folya­matosan gyengülnek az önkor­mányzatok - mondta a főtitkár. Egyetértés alakult ki abban, hogy a képviselő-testületek szá­mát csökkenteni kell, de diffe­renciáltan, hiszen más és más a feladat jellege a településeken. A résztvevők közös nevezőre jutot­tak abban is, hogy polgármester­jelölt ne lehessen képviselő, mert ez a későbbiekben meg­mérgezi a jó együttműködést. Harangozó Csaba kaposmérői polgármester vetette föl az in­tézményvezetői testületi tagság visszásságait is, mások szerint az igazgatók sok helyütt abból élnek, amit megszavaznak ma­guknak a testületben. Szó esett arról is, hogy 1000 vagy 500 lélekszám alatt kötele­ző legyen-e körjegyzőséget alakí­tani. A TÖOSZ álláspontja sze­rint nem a számokhoz, hanem a teljesítményhez, a tartalomhoz kell igazítani a szabályozást. Ezt a véleményt erősítette Lombár Gábor balatonfenyvesi polgár- mester is. Kisebb vitát kavart a jegyzők és a testületek kapcsolata. Barna Angéla nagybajomi aljegyző sze­rint nem lenne szerencsés, ha a kinevezésükről, felmentésükről a közigazgatási hivatal döntene. Lőrinczné Kiss Ilona somogyjádi * polgármester ugyanakkor szíve­sen hallaná ilyen esetben a hiva­tal véleményét. Schmidt Jenő azt mondta: a jegyzők olykor identi­tászavarban vannak, és szinte testületi tagként működnek. Far­kas László, Hedrehely polgármes­tere szerint a jegyzők és előter­jesztéseik a közigazgatás alfái és ómegái a kistelepüléseken, ahol a maroknyi testületnek rengeteg témában kell eligazodnia. A megye-régió kérdésben Sárdi Árpád a dél-dunántúli mintarégió szerény, de látható eredményeit sorolta leginkább a speciális intézményműködtetési területeken. Schmidt Jenő me­gyepártiként életidegennek ne­vezte a 684 település kohézió­ját, és az erős, decentralizált, te­lepülésfejlesztési jogkörű megye létrehozását szorgalmazta. Önkormányzás a sanyarú gond viselése közben HETVEN MAGYAR ÖNKORMÁNY­ZAT. köztük a fővárosi kerüle­tek, a nagyvárosok és „né­hány, adóbevételben dúskáló Kékkút” ma azt csinál, amit akar. A többiek viszont sa­nyargatva vannak, egyharma- duk forráshiányos, csak a ter­heik és a feladataik nőnek, szinte már önkormányozni sem tudnak. EZT SCHMIDT JENŐ tabi pol­gármester, a TÖOSZ megyei tagozatvezetője jelentette ki.- Az elkövetkező 5-6 év ön­kormányzati rendszerének változásait kell megalapozni most párbeszéddel és kon­szenzussal. Polgármester ügyintézés közben: kell a kapcsolat az égiekkel... Ahogy Ketteske szeretné IDESTOVA FELNŐTTKORBA lép, de még nem nőtte ki a pu­bertás jegyeit (vö. feleselés, dührohamok, hatalmi harc, növekedő elsődleges nemi jelleg), sőt, alkalmasint tipi­kus gyermekbetegségeket is produkál. Ilyen értelemben nem lenne baj, ha lenne or­vos minden önkormányza­ti képviselő-testületben, az tudná kezelni a gondokat. De a polgármesterek egy ré­sze szerint éppen hogy elő­idézi azokat Hiszen az or­vosnak jelentős politikai tő­ke, hogy életet és egészséget ad, annál pedig nincs sem­mi fontosabb, az a legkeve­sebb, hogy a kikúrált náthá­ért nyomban megválasztjuk. TIZENNYOLC éves az önkor­mányzatiság, és mindenki tudja, nagybeteg. Kivéve né­hányat, ahol ipart űznek, mert ott nagy a bevétel, és az embereknek az jó, és jó a testületnek is, sikert sikerre lehet halmozni. És mit tesz egy hatalmi tényező, ha si­kerszagot érez? Elmegy a betonboltba, és jól odaköt az önkormányhoz. A települé­sek többsége azonban épp­hogy csak éldegél, nagy ré­szük már a földönfutáshoz közeli állapotban van. SOMOGYI POLGÁRMESTEREK szerint a gondok egy része a testületeken belüli. Egy­részt túl sokan vannak (tény, mi tény), és jó néhá- nyan csak önös, esetleg in­tézményes érdekeket néz­nek. Intézményesítik az ér­deknézést, ez már csak amolyan politikusi kórság. DE MOST BIZONYÍTHATNAK! Az ezer sebből vérző önkor­mányzati szabályozás két­harmados reparálásával például. Hogy megszabadul­nak a pártkötelmek bék­lyójából, és végre közös ne­vezőre jutnak egy olyan do­logban, ami mindenkit na- gyon-nagyon közelről érint. hogy orvossal vagy anél­kül? Ahogy a Ketteskének tetszik. Balaton: hallatlanul halatlan pecásbaj Önkormányzati cégnek adnák a halgazdálkodást Egyetértés az egyeztetők közt fórum Száz-százmillióval támogat a megye és a város A jelenlegi helyzet nem csak a horgászoknak, a településeknek sem kedvez, mivel jelentős válto­zás nélkül csak álom marad a horgászturizmus.- Nem váltok többet horgászen­gedélyt, a szenvedélyemtől fosz­tottak meg - fakadt ki Győri Atti­la fonyódi horgász. Véleménye szerint nem hal-, hanem rabló- gazdálkodás folyik a Balatonon. Tíz év óta folyamatosan csökken a halállomány, de olyan elkeserí- tően kevés, mint az elmúlt évben, még sosem volt. Akadt, hogy na­pokat töltött a vízen. Nem néhány vélt vagy valós sé- I relem miatt hangját hallató hor- % gász problémájáról van szó, a hal- | hiány valós probléma - jegyezte s. Akad itt hal, mutatja a halász meg Móring József Attila, aki fel­ajánlotta közreműködését abban, hogy az önkormányzatok, hor­gászszövetségek és a kormányza­ti szervek mielőbb egymásra ta­láljanak és megoldást találjanak az évek óta húzódó problé­mára. Úgy' látja: rövid tá­von az is sokat jelente­ne, ha az önkor­mányzatok, hor­gászegyesületek él­nének azzal a lehe­tőséggel, hogy civil kontrollként folyama­tában figyelemmel kí­sérnék a Balatoni Ha­lászati Zrt. halgazdálko­dással kapcsolatos tevé­kenységét. ■ Márton L. Eddig soha nem látott, előremuta­tó egyezség jött létre a megye-vá­ros egyeztető fórum keddi ülésén Szita Károly szerint. A kaposvári polgármester azt mondta: a két önkormányzat költségvetését érintő kérdésekben tíz perc alatt megállapodás született: a könyv­tár fenntartásához 54 millió fo­rinttal járul hozzá a város, a színház működtetéséhez 11 mil­liót kap Kaposvár a megyétől, s ugyanennyit ad a kórház fenntar­tásához a megyének. Az idén is­mét pályázhatnak civilek a me­gye-város közös tízmilliós alapjá­ra, és 3,8 millió forinttal segíti a város a szenvedélybetegek ellá­tását Kaposváron. Egyetértettünk a megyei közgyűlés elnökével ab­ban - hangsúlyozta Szita Károly -, hogy közösen pályázunk a cse­ri park Európa legnagyobb játszó­parkjává történő átalakítására, a Deseda idegenforgalmi fejleszté­sére, valamint a Rippl-Rónai-villa és park átalakítá­sára kétmilliárd forint értékben. Határozottan ál­lást foglaltunk abban is, hogy nem hagyjuk veszni kulturális értékeinket: a Berzsenyi Társaságot és a So­mogy folyóiratot tovább működ­tetjük, az arányos teherviselésre rövidesen javaslatot teszünk. Mivel Kaposvár a Festők váro­sa - tette hozzá Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke -, ké­zenfekvőnek látszik, hogy ka­posvári, somogyi festők alkotá­saiból egy nagyszabású kiállí­tást szervezzünk a múzeum 100 éves születés­napja alkalmá­ból. Szót váltot­tunk még a kór­ház Bajcsy utcá­tól délre fekvő területének a sorsáról is. Elkezdődött egy egyeztetés arról, hogy mi legyen a sorsa a részben városi, rész­ben megyei tulajdonban lévő épületeknek, hiszen sikeres pá­lyázat esetén a ma ott működő kórházi részlegek megszűnné­nek. ■ Márkus Kata ■ A bőrgyógyászat melletti területet a megye a városnak adja a vásárcsar­nok bővítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents