Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám
2008. FEBRUÁR 24., VASÁRNAP KÖZÉLET 5 ■ iilf::: : ■?. ; Koszovó rosszkor jött függetlenség Nehezebb lesz elérni a határon túli magyarok céljait A szomszédos országokban élő magyar közösségek aktuális helyzete iM Ausztria - Burgenland Magyarság lélekszáma: 10-12 ezer fő Főbb települések: Felsőpulya, Felső- és Alsóőr, valamint Vasvörösvár Jogállás: őshonos népcsoport, nyelvi és kulturális jogaik biztosítottak, és több társadalmi szervezetük is működik Szlovénia-Muravidék Magyarság lélekszáma: 12-16 ezer Főbb települések: (Alsó) Lendva, Muraszombat, Őrihodos Jogállás: őshonos kisebbség, egy parlamenti képviselő Fő szerv: Muravidéki Magyar zati Nemzeti Közösség Tanácsa Kultúra: kulturális autonómia, médiarendszer Oktatás: kétnyelvű alap- és középfokú oktatási intézmények Horvátország Magyarság lélekszáma: 16 600 fő Főbb települések: Dárda, Pélmonostor, Darázs, Eszék, Kórógy, Szentlászló Jogállás: a magyarság államalkotó tényező, egy képviselőt küldhet a törvényhozásba Fő szerv: HMDK Kultúra: Eszéken magyar művelődési központ, saját sajtó Oktatás: magyar alap- és középfokú oktatás, Eszéken magyartanszék Szlovákia - Felvidék Magyarság lélekszáma: 550 ezer fő Főbb települések: Érsekújvár, Párkány, Dunaszerdahely, Révkomárom Jogállás: megoldatlan a Benes-dekrétumok és bizonyos nyelvpolitikai tárgyú jogszabályok ügye Fő szerv: Magyar Koalíció Pártja Kultúra: saját médiahálózat, kuItutpjis intézmények Oktatás: Selye János Egyetem-Révkemárom Szerbia • Vájd Magyarság lélekszáma: 300 ezer fő Főbb települések: Szabadka, Zenta, Magyarkanizsa, Ada, Újvidék Jogállás: a Vajdaság félautonóm terület Szerbiában, a magyarság jogi helyzete bizonytalan. Képviselők a vajdasági autonóm képviselőházban és a belgrádi parlamentben Fő szerv: több magyar párt is működik ............. Ku ltúra: saját médiahálózat : forráirtóth Norbert, az mta etnikai-nemzeti kisebbségkotatű Oktatás: saját közművelődési és oktatásiintézmények Magyarság lélekszáma: 160 ezer fő Főbb települések: Beregszász, Munkács, Ungvár Jogállás: a jogi helyzet nem kielégítő, bár van alapszerződés Fő szerv: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Kultúra: saját médiahálózat és kulturális szervezetek z Beregszászi II. Rákóczi Főiskola Magyarság lélekszáma: 1,4-1,8 millió fő Főbb települések: Székelyföld (körülbelül 800 ezerfő), Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely Jogállás: a jogi helyzet rendezetlen, magyar nyelvű feliratok, ahol a 20 százalékot eléri a magyarság A magyar nyelv használható a közigazgatásban, antidiszkrimináci- ós törvény Fő szerv: RMDSZ Kultúra: saját médiahálózat és számos kulturális intézmény Oktatás: csak magánegyetemi formában van magyar egyetem, magyar képzés a Babes-Bolyai Egyetemen INTÉZETÉNEK KUTATÓJA. ÖSSZEFOGLALÓJA TELJES TERJEDELEMBEN OLVASHATÓ: WWW.REGGEL.HU - EUROPRESS-GRAFIKA Milyen következményekkel jár a határon túl élő magyaroknak Koszovó függetlensége? Romániában, Szlovákiában, Szerbiában nem jött jól a koszovói ügy a kisebbségeknek - derül ki körképünkből. Éber Sándor Pásztor István: „Biztos volt” Frunda György: „Rosszul jött” Berényi József: „Nincs ok félni’ SZERBIA-VAJDASÁG „Koszovó függetlenségének kikiáltása nem volt meglepetés, több mint tíz éve világos, hogy ez egy megkerülhetetlen momentum. Most már legalább túl vagyunk rajta, nincs több halogatás” - mondta lapunknak Pásztor István. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint jelentős problémát okozhat a vajdasági magyaroknak a szerb kudarcélmény. Mindennaposak lesznek a tüntetések, zavargások, és erősödni fog az erőszak- hullám a Vajdaság területén is. „A felkorbácsolt közhangulat teret adhat a szélsőségeseknek” - vélte Pásztor. A VMSZ vezetője elmondta, hogy egyelőre még nem volt komolyabb magyarok elleni megmozdulás, egy-két skandáláson és „halál az albánokra és a magyarokra” szövegű falfirkán kívül. „Éppen ezért nagyon visszafogottan kommentáltuk Koszovó függetlenségének kikiáltását, nehogy magunkra húzzuk az erőszakot” - emlékeztetett Pásztor. A VMSZ azt hangoztatta, hogy a koszovói kérdést békés úton kell megoldani, biztosítani kell a szerb kisebbségek jogait, hogy Koszovóban maradhassanak. Pásztor szerint sok idő kell majd ahhoz, lenyugodjanak a kedélyek. A VMSZ elnöke úgy véli, nem nekik kell nyugtatni a szerbeket, hogy a magyaroknak nincsenek elszakadási törekvéseik, hanem az unióbarát, demokratikus szerb erőknek, mint például Tadics Demokrata Pártjának vagy a G17-riek. A vajdasági magyarok a magyar kormányzattól azt várják el, hogy körültekintő legyen, és továbbra is tartson konzultációkat a szerbiai magyarokkal. ROMÁNIA-ERDÉLY „Koszovó függetlenségének kikiáltása után a romániai ellenzéki pártok az követelték, hogy a koalícióból zárják ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), mivel a parlamenti pártok közül egyedül elismerte Koszovó függetlenségét” - nyilatkozta lapunknak Frunda György. Az RMDSZ szenátora elmondta, Romániában sokan attól tartanak, hogy a magyaroknak az a hátsó szándékuk, hogy Erdély független legyen. „Ez egy percig sem igaz, az RMDSZ a politikai utat választotta, és parlamenti úton akarja kivívni a területi autonómiát, nem akarunk független Erdélyt” - hangoztatta Frunda. Az RMDSZ képviselője szerint a hétköznapi életben nem lehet érezni Koszovó függetlenségének következményeit, a politikai életben azonban igen. A román parlamentben nem fogadták el a kisebbségek jogosultságáról szóló törvényt, „AZOK az ORSZÁGOK, amelyek nem tudják elfogadni Koszovó függetlenségét, saját belpolitikai problémáikból indulnak ki” - mondta lapunknak Tálas Péter. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója szerint ilyen helyzet van Cipruson a török, Spanyolországban a baszk és Szlovákiában, valamint Romániában a magyar kisebbségek miatt. De Koszovó nem precedensértékű. A 40 milliós kurdok esete is azt bizonyítja, hogy nem lesz önálló államuk, mivel ezt a nagyhatalmak nem támogatják. de a Babes-Bólyai egyetem akkreditálását sem. Az események miatt egy ideig azokat a kisebbségi jogokat sem sikerül előrevinni, amelyeket az unió is előír és támogat. Idén parlamenti és önkormányzati választások is lesznek Romániában, így a nacionalista hangvétel tovább erősödhet. „A mindenkori magypr kormánytól azt várjuk el, hogy támogassa az erdélyi magyarság döntéseit, és ne legyen megosztó politika Erdélyben - bár már ennek vannak jelei -, mint Magyarországon.” SZLOVÁKIA-FELVIDÉK „Szlovákiában alaptalanul attól tartanak, hogy a koszovói példa precedensértékű lehet, és a magyarok is elszakadásra törekszenek” - mondta lapunknak Berényi József.' A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökhelyettese közölte, hogy „arra is hajlandóak vagyunk a szlovákok megkoszovó HELYZETE különleges volt. Már a délszláv háború előtt olyan jogköre volt a Jugoszláv államban - hasonlóan a Vajdasághoz -, mint a tag- köztársaságoknak, csak nem szakadhattak el. Határai sem változtak, ami például az oroszok támogatta Dél-Oszétia vagy Abházia esetében már nem mondható el. „1999 ÓTA VILÁGOS VOLT, hogy ezt a területet nem lehet reintegrálni, Belgrádnak kevés befolyása volt Koszovóra, a szerbek csak az időjárás-jelentésben találkoztak ezzel a területtel” - mondta szakértő. nyugtatására, hogy minden egyes parlamenti ülésen kinyilvánítsuk: Szlovákia területi épsége szent és sérthetetlen”. Jelenleg a teljes szlovákiai politikai élet kitart amellett, hogy nem lehet elfogadni Koszovó önállóságát. Tartani lehet attól, hogy felerősödnek a nacionalista támadások, tovább nő a magyarokkal szembeni bizalmatlanság. Nem lehet elfogadtatni a kisebbségi jogokat, még a nyelvi vagy a kulturális területen sem, csak az uniós csatlakozás előtti elvárásokat teljesítette a szlovák kormány. Pedig már nagymértékű az asszimiláció és elvándorlás, így létfontosságú lenne a kollektív jogok megszerzése. „Meg kell értetni a szlovák közvéleménnyel, hogy a kollektív jogok megadása nem az elszakadást készíti elő” - hangoztatta Berényi. Az MKP azt várja a magyar kormánytól, hogy ne erősítse a szlovák nacionalizmust. KOSZOVÓ ELFOGADTATÁSA és a magyar kisebbségek helyzete azon múlik majd, hogyan sikerül biztosítani a szerbek jogait. „A koszovói kormányzat akkor teszi a legjobbat, ha pont az ellenkezőjét csinálja, mint a szer- bek vele” - mondta a Nemzet és Biztonság főszerkesztője. TÁLAS PÉTER szerint a szerb kormányzatnak az az érdeke, hogy féken tartsa az eseményeket. A gőzt azonban ki kell engedni. A szélsőségesek hatalomra jutásától sem kell tartani, mivel a társadalom ekkor szembesülhet azzal, hogy a populista ígéretek teljesíthetetlenek. Koszovó egyedi eset: a kurdok, baszkok, ciprusi törökök nem kapnak elismerést HIRDETÉS Befektetések^ bfötosvkézben A pénzpiaci befektetések kockázata alacsony, de a hozam is ezzel arányos. Részvénybefektetésekkel magasabb hozamot lehet elérni, de a kockázatok miatt ez átmeneti veszteségeket is okozhat. Nehéz tehát a döntés. Az OTP Abszolút Hozam Alapba fektetve önnek nem kell döntenie. Az Alap a biztonságos pénzpiaci eszközökről csak akkor vált részvénybefektetésekre, amikor kedvezőnek (téli a piaci kilátásokat. Az Alap befektetési jegyei megvásárolhatóak országszerte az OTP Bank kijelölt fiókjaiban, illetve az OTPdirekt telefonos ügyfélszolgálatánál (06 1/20/30/70 3666-666) és internetes felületén ( www.otpbank.hu ). Az Alap múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeli teljesítményre, hozamra. Az Alap befektetési politikájáról, kockázatairól és a forgalmazás költségeiről tájékozódhat az Alap forgalmazási helyein és az OTP Alapkezelő honlapján található Tájékoztatóból. Jelen hirdetés nem minősül nyilvános ajánlattételnek. PSZÁF engedélyszám: 100.015/93. www.otpalap.hu Otp Alapkezelő
