Somogyi Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám
Nem lesz nyugdíjuk a jövő nyugdíjasainak? A FIDESZ SZERINT 2013 és 2020 között 300-500 ezer olyan idős ember lehet, akiknek nem lesz vagy nagyon kevés lesz a nyugdíjuk - mondta tegnap Iván László. Az ellenzéki párt szakpolitikusa szerint ez a veszély az 1945 és 1959 között születetteket fenyegeti. Csákabonyi Balázs MSZP-s képviselő erre reagálva közölte: a kormánynak van elképzelése arról, hogyan oldja meg ezeket a problémákat. SZDSZ: senki nem marad ki a felsőoktatásból az szdsz-új generáció elnöke szerint a tandíj igazságosabbá teszi a felső- oktatási teherviselést, amiatt senki sem marad ki az egyetemi képzésből. Léderer András tegnap elmondta: a hátrányos helyzetű fiatalok a rászorultság alapján támogatást, ösztöndíjat vagy tandíjmentességet kaphatnak, és a diákhitel is rendelkezésükre áll költségeik fedezésére. Torgyán újra a mérleg nyelve lesz? torgyán József újra csatasorba áll - jelentette be tegnap az érintett. A kisgazda- párt korábbi vezetője elmondta, hogy Megújuló Magyarországért Mozgalom néven új pártot hozott létre, amelynek szervezését már tizenkét megyében elkezdték. Szerinte a mozgalom 2010-ben bejuthat a parlamentbe, és ott a mérleg nyelve lesz. Pornófilmben szerepelt egy budapesti rendőrnő SAJÁT EGYENRUHÁJÁBAN szerepelt pornófilmben egy budapesti rendőrnő. A filmet azonban nem saját magának készítette, a felvételeket az Egyesült Államokban is forgalmazzák. A videót a rendőrnő egy munkatársa találta meg a világhálón, aki azonnal jelentette felettesének. A panaszirodán dolgozó 40 éves rendőrnő ellen eljárást indítottak és felfüggesztették állásából. Nyomozás a nyírbátori szavazatvásárlási ügyben nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen a népszavazással kapcsolatos, Nyírbátor környéki voks- vásárlásra utaló telefonok ügyében a rendőrség - közölte tegnap a szabolcsi rendőrség. Olyan telefonos kérdés is volt, hogy „mennyi nem voksot tudnának produkálni a népszavazáson”. Torgyán nagyot álmodott KOZELET, POLITIKA, GAZDASÁG Elképzelhető, hogy hétfőtől ismét nem járnak a vonatok 2008. FEBRUÁR 24., VASÁRNAP „Mai sztrájkbizottsági ülésünkön sem született döntés a felfüggesztett vasutassztrájk folytatásának időpontjáról, de akár már hétfőn is újraindíthatjuk azt” - mondta Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezetének (VDSZSZ) elnöke. A MÁV és a VDSZSZ között már lassan másfél hónapja folynak az egyeztető tárgyalások. Ezek rendre eredménytelenül záródnak. A VDSZSZ a Cargo eladásából származó, nettó 250 ezer forintos, minden vasúti dolgozót megillető egyszeri juttatás mellett 6,9, illetve további 10 százalékos bérfejlesztést követel munkáltatójától. A MÁV azonban nem enged. Ellenzi a szakszervezet követeléseit. A megoldást a tárgyalásokba időközben bevont Herczog László szakállamtitkártól várják, aki békítő közvetítőként van jelen az ügyben. Békítő terveit azonban egyelőre még nem tárta a nyilvánosság elé. ■ V. H. Már a vizitdíj árán vitáznak kampány A Fidesz emeléstől tart, az MSZP mindent cáfol Ellentmondásos hírek érkeznek az iraki harcok sebesültjeiről Sólyom megalázta Lomnicit Gyurcsányról szavazhat az MSZP-tagság. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (képünkön Simon Gábor választmányi elnökkel) a párttal legitimizáltatná a parlamentben hétfőn meghirdetett új politikáját - derült ki az MSZP választmányának tegnapi ülésén. A megerősítés formája országos véleménynyilvánító pártszavazás lesz, tehát elvileg bármelyik tag szabadon kinyilváníthatná, hogy mit gondol a kormányfő politikájáról. A baloldali polgárosodással kapcsolatos négy kérdésben március 15. és 25. között, tehát a népszavazás után szondázzák meg a párttagokat. így kiderül, ki ért egyet azzal, hogy a munkahely- teremtés legyen a meghatározó cél a kormányzati ciklus második felében, és minél több ember juthasson saját tulajdonrészhez a nemzet vagyonából. A Fidesz szerint ha a népszavazás után marad a vizitdíj, akkor a kormány felemeli az összegét. Az MSZP ezt hazugságnak tartja. Vég Márton „Ha a választók a népszavazáson nem törlik el a vizitdíjat, akkor a kormánynak nincs is más lehetősége, mint annak felemelése, mert az új biztosítási rendszerjóval drágábban fog működni, mint a korábbi. Ezt a pénzt pedig az egészségbiztosítási kasszából kell előteremteni" - mondta tegnap Mikola István. A fideszes országgyűlési képviselő közölte: az állam nem akar több pénzt adni az egészségügynek. Kitért arra is: miután a kormány fizetőssé tette az egészségügyet, most azzal fenyegetőzik, hogy ha a referendumon a többség a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése mellett dönt, akkor nem pótolják vissza a kieső forrásokat. Mikola István úgy véli, a „magánbiztosítós és magánpénztári rendszer” hat helyről tudja előteremteni a többletforrásokat, de ezek közül kettő: a járulékemelés, illetve a vizit- és kórkiderült, hogy a kórházak és rendelőintézetek vezetőinek véleményére hivatkozva az MDF szerint a napi pénzügyi problémák megoldására fontos a vizitdíj és a kórházi napidíj. „Ha azokat megszüntetik, és nem pótolják a kiesett összeget, komoly feszültségek keletkezhetnek" - olvasható az MDF honlapján. Ez a párt hivatalos álláspontja, amely azt is tartalházi napidíj megnövelése a vonzó a Gyurcsány-kormány számára. „Ezen pénztárak mindegyike húszmillió forintos alaptőkével indul, az 1600 milliárdos egészségügyi kasszának pedig a 49 százalékát osztják el. Tehát mindegyik 200-250 milliárd forintos alapot fog kezelni” - mondta. A vizitdíjjal kapcsomazza, hogy a kompenzációnak gátat szab a konvergenciaprogram és az Alkotmány- bíróság döntése is, amelynek alapján a vizitdíj és a kórházi napidíj nem költségvetési tétel, amelyet így a büdzséből nem is lehet pótolni. Az MDF szerint egyébként a március 9-i referendum a népszavazás intézményének kiüresítése, visszaélés ezzel az alapvető joggal. latban Mikola leszögezte: örülni lehet, ha csak ezer forintra emelik. „Azt állítani, hogy 300 forint felemeli a nemzetet, az egész egyszerűen sületlenség. Ebben a kampányban a Fidesz hazudik, ami nagy kár” - hangsúlyozta tegnap Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök leszögezte: azt hazudni, hogy a vizitdíj háromszáz forintról ezerre emelkedik, „az már nem sületlenség, hanem arcátlanság”. Kökény Mihály, az MSZP ország- gyűlési képviselője pedig hozzátette: az MSZP-frakció nélkül az ezzel kapcsolatos törvényeket nem lehet megváltoztatni, és nincs ilyen szándékuk. Kökény amúgy kíváncsi arra, hogy ha a március 9-i népszavazás érvényes és eredményes lesz, a Fidesz hogyan magyarázza meg a bevételük negyedétől megfosztott háziorvosoknak, hogy jót tettek velük. Az MDF is támogatja a vizitdíjat Miért nem jelöli újra Sólyom Lomnicit? találkozó Konkrét ügyekben érdeklődött a köztársasági elnök Sólyom László államfő eddig igyekezett azt a képet sugallni magáról, hogy államfői munkájával kapcsolatban felül tud emelkedni a konfliktusokon, döntéseiben a higgadtság, a szakmaiság kerül előtérbe. A Lomnici Zoltán főbíróval szemben tett lépései viszont azt tükrözik, hogy nem válogat az eszközökben, ha arról van szó, hogy megakadályozza a Legfelső Bíróság elnökének újrajelölését. Lomnici mandátuma öt hónap múlva jár le, ám - példátlan módon - Sólyom már a héten bejelentette, hogy nem jelöli újra a főbírót, mert elégedetlen a munkájával. Ám egyetlen szakmai kritikát sem fogalmazott meg. Igazságügyi körökben köztudott a két közjogi méltóság személyes konfliktusa, ám az kevésbé, hogy mi áll az időzítés hátterében. Eddig több cikk is megjelent arról, hogy Sólyom lázasan keresi az alkalmat Lomnici lecse-' rélésére. Ám nem talált olyan személyt, aki fel tudná venni a versenyt a bírói körökben népszerű jelenlegi elnökkel, akinek ráadásul páratlan szakmai és nemzetközi karrier áll a háta mögött. Lomnici számos magas rangú szakmai szervezet többször újraválasztott vezetője, munkájáért 2006-ban az egyik legmagasabb eüsmerést, a Francia Becsületrend Lovagkeresztje kitüntetést is megkapta a francia államfőtől. Forrásaink egyértelműen a főbíró meggyengítésére tett lépésnek minősítették az államfő bejelentését, Sólyom ezzel bukott emberként tüntetheti fel már a hivatalában is Lomnicit, akitől sokan elfordulhatnak, mivel eleve esélytelen ember, a jelölés joga kizárólagosan Sólyom Lászlót illeti. Kettejük konfliktusát kiélezte az államfő egyik szokatlan lépése is. Lapunk megbízható forrásokból úgy értesült, hogy február elején Sólyom bizalmasan magához rendelte a legfőbb ügyészt és az ítélőtáblái elnököket, akiktől konkrét ügyekben is kérdezősködött. Az esetet megtudta Lomnici, aki jelezte az államfőnek, hogy jogilag aggályos dolgot tett, és a jövőben tartózkodjon a hasonló lépésektől. Ezt követően jelent meg a hír, hogy Sólyom nem jelöli Lomnicit, ezt közölte is pár hete egy négyszemközti találkozón. A hírt megerősítette az államfői hivatal. Az LB-elnök válaszul azt mondta: valóban így volt, ám abban is megegyeztek, hogy a mandátum végén hozzák nyilvánosságra. Lomnici hozzátette: ő tartotta a szavát. ■ Sz. G. ■ Sólyom korán közölte a cserét, szakmai kifogások nélkül. Egymásnak teljesen ellentmondó adatokat közölnek halottaik és sebesültjeik számáról az Észak-Irakban harcoló török és kurd csapatok. A kurd lázadók saját bejelentésük szerint 22 török katonát öltek meg Észak- Irakban, miközben csak öt sebesült volt a veszteségük. A török vezérkar közlése szerint a harcokban legalább 55 kurd lázadót öltek meg, s öt török katona is életét vesztette. Iraki források szerint a török tüzérség szombat reggel a határ menti területeket támadta, csaknem két órán keresztül tartott a tüzérségi csapás. Törökország csütörtökön este indított szárazföldi hadműveletet Észak-Irakban a légierő támogatásával a kurd lázadók állásai ellen. A török hadsereg szerint tízezer török katona lépte át az iraki határt, hogy hadművelete* két hajtson végre a PKK magukat a Kandil-hegység ormai között beásó gerillái ellen. 2
